Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-04 / 176. szám

Szerda, 1937. aug. A macska szemétől a bicskáig Soha nem hoztak törvényt olyan siető gyorsasággal, mint nálunk a háború utáni esztendőkben. Szó sincs róla, a nagy megrázkódtatásokat követő bizonytalanságban körül kellett bástyázni az országot benső meglepetések ellen, minekután a külső meglepetésekről gondoskodott Trianon. Nem csupán a történelem szolgál példákkal, látja a ma élő kortárs is, hogy nemcsak a legyőzött országnak van kényelmetlen dolga, elég baja akad a diadalmaskodónak is, sőt nem menekül meg a viszontagságoktól az sem, amelyik azt hitte, hogy semlegességével rászolgált a békés fejlődésre, a nyugalomra. A törvények tehát, akár diktatórikusán születnek meg, akár a parlamentarizmus teljességével, vagy látszatmázával, biztosítani szeretnék oz uralmon levő hatalom munkálkodását, — le. gyünk jóhiszeműek és ismerjük el, hogy parlamentarizmus esetén mindig, egyébként néha becsületes szándékát is. Hogy aztán sok ellenük a kifogás ? Először is nem volt még törvény, a kifejezetten célt tévesztettekről most nem beszélve, amely kivétel nélkül mindenki megelégedését kielégítette volna. Ha ma nagy pénzosztást szavazna meg egy álmodozó képviselőház az ötven pengőn aluli életstandard páriáinak, lázadoznának ellene az ötven pengőn felüliek, akiknek nem jutott, habár a megsegített tömeg egy színvonalra jutott velük. De történt már olyan eset is, hogy irányváltozás esett a politikai életben s az uralomra jutott ellenzéknek nem az volt az első dolga, hogy megváltoztassa az általa is kifogásolt törvényeket. Egyáltalában nem változtatta meg, mert neki sem voltak kellemetlenek uj helyzetében, amikor állítólag másképen lát az ember. Olyan ez, mint az egyszeri szakértő, aki véleményadása előtt megkérdezte a házigazdát, hogy kaucióra becsülje-e a házat, vagy adóra ? Vannak aztán hosszú idők óta vajúdó kérdések is. Az anyag hatalmas koncepciója előtt torpannak meg a kormányok, vagy nem jut rájuk elég idő az abnormisan hosszú szünetek miatt ? — most ne kutassuk. De itt van a büntetőtörvénykönyv, annak áz elavultságát állanlóan felhánytorgatják, de legalább is célzásokat tesznek rá, hogy más volt a közszellem Csemegi korában és más ma, amikor akárhányszor kombinált utakat kell megtenni a paragrafusok erdejében, hogy bűncselekmény és büntetés kvadráljon és az elintézés azt a megnyugtató érzést keltse a lelkekben, amely elengedhetetlen a civilizált világban. Az alkotmányt is egyformán kell megvédeni minden körülmény között, de ma hiányoznak azok a biztositék-cementzsákok, amelyek clriasztiák a sunyi, uj formákat találó falásókat. Nem csak egyes betegségeknek van divatjuk és járványszerüségük, a bűnök is váltakoznak. Hol ellunyhulnak, hol kiélik magukat, hogy más formáiban nagyobb erővel, hogy ugy mondjuk, raffináltabb kuiturával törienek elő. Ez a néhány sor nem akar jogi értekezés lenni, mert hiszen a sok hiány és változtatásra való szükség egész könyvet tölthetne meg, csak röptében elhaladva az intellektuális bűnök divatszerü újdonsága mellett, melegen Politikai napilap köszöntjük azt a fővárosi rendőrbirót, aki ötnapi elzárásra itélt egy intelligens himpellért, mivel az perVerz játék közben kiverte egy macska szemét. Az állatvédelemre, valóban vannak törvényeink, de a lelketlen kegyetlenkedők rendszerint megússzák a dolgot apróbb pénzbirsággal, hiszen mindig a körülményeket veszik tekintetbe az Ítéletnél. Az emberi raffinériával, hősiességgel megtámadott és agyonkinozott állat nem tud védekezni, a szerencsétlent csak az emberi kultura mentheti meg. Épp ugy az agyonterhelt és ezért fokozott teljesítmény végzésére képtelen háziállatot, amit ha a sajátja nz úgynevezett szegény embernek, jobban félt, mint a családtagját, de minden nyomorult fölényét gyakorolja vele szemben, ha csak a kezére van bizva. Ezekben az esetekben a legszigorúbb büntetést sem szabad sokallani. Mentség ne legyen, a beszámithatóságot, amivel annyim visszaélnek, a legszűkebb körre kell redukálni és nem csak botrányok kipattanásakor előszedni spanyolfalnak. A részegség se legyen enyhítő körülmény, legkevésbé akkor, amikor bátorító dömping a cselekmény elkövetésére. Teljes öntudatlanságában miért gvilkol a gazember ahelyett, hogy ez az öntudatlanság leugratná a hídról a TiszáMoszkva, augusztus 3. A szovjetorosz kormány erélyes tiltakozást jelentett be tokiói követe utján a japán kormánynál a tiencsini események miatt és elégtételt követel. Helsinkiből az a jelenlés érkezett, hogv a szovjetkormány harci repülőgépekkel, pilótákkal és kalonai tanácsadókkal Látta el a uanXIII. évfolyam. 176. sz. ——— ba? . Van aztán egy Külön magyar specialitásunk, erre kellene végre olyan paragrafust találni, hogy ahbamaracljon s a lelkek megnyugodjanak. A bicskázásra gondolunk, mostanában megint különös szezonjára cs divatjára. Ahogy valamikor járvány volt zöld és léha ficsurak közt a tyukszempárbaj. épp olyan hirtelen kapja elő egy görbe.szóért a műveletlen legény a bicskáját s a következményekre se gondolva, mártja bele a társába A.', emberi méltóság mebecsülésének nagyobb híve nincs nálunk, mégis ajánlanánk erre egy orvosságot. Amig revizió alá veszik a Btk-t, megoldhatná a 33-as bizottság is, hiszen Hatalmasabb oz ereje a parlamentnél. Tessék a bicskázó legényt kése pengéjéhez mérten 3 4—5, vagy tebb vasárnap délben, mise után, bogy ugy mondjuk, népünnepély heteiében, deresre húzni a faluháza előtt, becsületesen kiszolgáltatva a tizenkét mogyorófapálcákat. Akármilyen fogadást merünk ajánlani, hogy féléven belül nincs több bicskázás. Hu pedig egy nemzedék elriasztódon tőle, meg is lehet szüntetni. Ne mondja senki, hogy ez viszszatérés a középkorba. Tiszteljünk meg mindenkit annak a kornak a szokásaival, amelybe belehelyezkedni kiván. kíng] kormányt. A finn lap moszkvai tudósitója jelentette azt is, hogy B1 ü c h e r tábornagy, a távolkeleti szovjetorosz hadsereg főparancsnoka már megérkezett Nnnkingba ós felkereste Csan-Ka i-Sek el a főhadiszálláson. Minden jel arra mutat, hogy Blücher átveszi valamelyik kinai hadosztály parancsnokságát. 99 Ki kell elégíteni azoknak a nemzeteknek a jogos követeléseit, amelyek ugy érzik, hogy igazságtalanul bántak velük" Chamberlain angol miniszterelnök az ólíalanos európai megegyezésért küzd Róma, augusztus 3. A Giornale de Ilalia londoni tudósitó ja értesüléseket közöl Chamberlain és Mussolini levélváltásáról. Londonban ugv tudják, hogv Chamberlain szivcsen folytatott volna személyes megbeszéléseket is a Dúcéval, dc mivel ez nem volt lehetséges, ezért a levélváltás módszeréhez folyamodolt. Londonban nem tartják kizártnak, hogy az olasz—angol közeledés legközelebbi eseménye a két külügyminiszter találkozója lesz. Valószínű, ha Olaszország ismét képviselteti magát a Népszövetség őszi ülésén, gróf Ciano cs Eden találkozására Genfben kerül sor. A laptudósító szerint Mussolini és Chamberlain levélváltása nincs összefüggésben a négyhatalmi értekezlettel. Egyelőre teljesen kérdéses az is, bogy ezek a tárgyalások Londonban lesznek-e. Chamberlain felfogása szerint az általános európai megegyezésnek két feltétele van. 1. Helyre kell állítani a kölcsönös bizalmat az európai népek között, még pedig a nemzetek biztonsági érzetének fokozásával, 2. ki kell elégíteni azoknak a nemzeteknek iogos követeléseit, amelyek ugy érzik. Iiosv igazságtalanul bántak velük. Kina csapatösszevonásokkal készül a japán támadás elhárítására Kisebb üfközeíek volíak a kinatak és a japánok között