Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-29 / 197. szám

Vasárnap, 1937- migusgtus 29, DELMAG/AKORS2AO 11 Ahol szlovákul beszélnek, németül gondolkoznak és magyarul éreznek Anxix a Szepességből Anyarozsot, kőrisbogarat és minden más gyógynövényt* legmagasabb napi áron vásárol DP. MIKLÓS KdLy"iv6ni^ikP«v, V., Vilmos császár ut G. Tel.: 180—577 Hidasnémeti. Fáradtan ill meg a miskolci gyors a kis határállomáson. A szemek kíváncsian nekrt lenget a szél — itt el kéli búcsúzni ezektől tekintgetnek kifelé és nézegetik a fehér állomás­épületen lengő zászlókat. Jobbfelől magyar szi­a színektől — balfelől pedig a Csehszlovák köz­társaság színeit. A magyar határőrök gyorsan végeznek az útlevélvizsgálattal és átadják helyü­ket a csehszlovák határőröknek. Fiatal eseh tiszt nyit a szakaszomba. Átveszi az útlevelemet; de még mielőtt belepillantana, kutatva néz körül és tekintete meg akad egy kóm/oón. Hunyadv Sán­dor uj regénve, a Géza és Dusán hever aí tilésen. Pesten, a Keleti pályaudvaron vetlem uirav.Só olvasmánynak. Egyedül ufaztam. időm Volt *'1ég. Hirtelen eszembe jut a regénv egyik különösen aktuális része. Itt arról Ír a Feketeszdru cseresr« nye szerzője, hogv Csonka-Magyarország magyar­jai nem is tudják, milyen gyönyörűséges örö­mök érik néha a kisebbségi magyarokat. Példá­ul: a kolozsvári étteremben hónapos retket szolgál fel a román pincér. A hónapos retek héja pedig piros, bele fehér, a levele zöld akkor is, ha szét­robban a dühtói a sziguranca-főnök. A cseh tiszt — különben rokonszenves ami, Bzőkehaju fiatalember — fölveszi a padról a könyvet és kíváncsian nézi a címoldalát. Aztán inond valamit csehül. Persze nem értem. Erre hi­bátlan magyarsággal forditia le saját magát: Ez a könyv nem ment még keresztül a cenzúrán. Nem lehet átvinni a határon. —. MII csináljak vele — kérdem —, dobjam ki az ablakon, Kicsit ingerült a hangom. — Tessék föladni postán — mondja udvaria­san a tiszt — arra a címre, ahová utazni tetszik. 'A posta majd megállapítja, hogy nines-e a ki­tiltott könwek között. Ha. nincs, akkor akadály­talanul kikézhesitik. Közben beletekint az útlevelembe és látja, Hogy tíjságiró vagyok. Visszaadja az útlevelemet és a könyvet szelíden visszateszi az ülésre. Mosolyog­iva tiszteleg és indul a kővetkező szakaszba. Gölniehrinya. Most Gelniea a hivatalos heve. £ eipszerek kedvéért némelyik táblára piei be­tűkkel azt is fölírták, hogv „Gelnltz''. Elképzelhe­tetlenül bájos városka. Sötét fenyvesekkel bo­rított hegyek ölelkező hajlataiban fekszik. A min­dig fecsegő Gölnir kanyarog vidáman alatta. Ős­régi bányaváros. Hegyeinek szivében vasérc do­bog. Főterén, a városháza előtt megkapóan szép bronzszobor áll. az Imádkozó bányász. Az öreg Stróbl mester alkotása. Talapzatán a német bá­nvásaie'szó: „Gliicfc oii/." Mesélik, hogy hagy harc folyt a német felírás körül. A csehek' min­denáron le akarták fordítani szlovákra ezt a fölírást, de a gölnici bányászok ivadékai kemé­nyen ragaszkodtak hozzá. Végül vegyes bizottsá­got küldtek ki a vita eldöntésére. Az okos táp­szerek azt ajánlották, hogv hallgassa meg a bi­ftöttság akármelyik öreg tót bányász szakvélemé­nyét. Attól kérdezzék meg. hegy a tót bányászok ismerik-e a hányás/jelszó szlovák változatát, vagy pedig ók* is „Glűrk auf'-fal szállnak le a tárnákba. A bizottság előkerített egy nagyon öreg Hót bányászt és az a cípszer-állásponlot juttatta mkvéleménvével diadalra. Nagy győzelem volt ez. F.rre. mifelénk talán nem is tudja senki elkép­Sélni, milyen nagv. Azóta háborítatlanul ékeske­dik a német föllrá* az Imádkozó bányász talap­zatán. De van Gölnlebánylnalt még egv ilyen harcos fölirása, az egvetlen magyarnyelvű fölírás az egész szépességben. Az öreg evangélikus templom homlokzatát ékesíti Különbén árlatlan bibliai ídézét: „Fríg ttárunk a mi Istenünk!" Volt Is harc miatta, késhégvig ménő. Az uj állam urai­nak széptevői mindenképpen Cl akarták távolí­tani. de a hivek, derék gölnici cipszerék. bátrait kiálltak mellette. Nrirt engedték Addig argumen­táltak. amig valami Országos Hivatalnak nevezett nagyhatalom írást adott fóla, hogy maradhat, hosszu esztendőkkel ezelőtt kelt fa az Írás. de még ma ia védőpajzsa ennek az elárvult magyar mon­datnak. Mért hát vannak, akik most is acsar­kodnak még rá. Minduntalan megy a feljelentés Prágába, egyre-másra elrendelik a vizsgálatot, de. a régi irás mindig elhárítja a veszedelmet. Göl­nicbánya maroknyi népe nagyon büszke erre az egyetlen magyar föllrásra. Ennek a felírásnak a történetével kapcsolatban mondotta valaki, hogy a Szepességben „szlovákul beszélnek, németül gondolkoznak és magyarul éreznek' az emberek. Egyesek szerint ma sokkal többen beszélnek erre magyarul, mint azelőtt Régebben, a ntagyar vi­lágban a német járta. A német volt a divat. Né­metül beszéltek még az, itt élő magyarok' is. Kü­lönösen a kereskedők. Csakazértis németül. Most pedig csakazértis magyarul beszélnek, Lőcse. Szlovákul Levocá-nak hívják. De csak hivatalosan. A köztudatban Lőcse maradt és egy­re hangosabban nevezik Lőcsének, amióta Hod­zsa miniszterelnök divatba hozta ismét Jókait a felvidéken nevezetes beszédével. Iglón keresztül jutottam a „fehér asszony" városába, azon az Iglón, amelynek most megtanulhatatlan Splsska Nova Ves a neve. Ezt a nyakatekert nevet képte­len voltam megtanulni. Pedig magoltam szünte­len. amikor elindultam a vasúti jegypénztár fe­lé, dc abban a pillanatban elfelejtettem, amint a jegyváltásra került a sor. Néhány mássalhangzót dadogtam bc a pénztárablakon. A vasúti pénztár­nok elnevette magát: ..Tglőíg tetszik?" _ kérdez­te hibátlan magyarsággal. Lőcse gyönyörű város. Mindén Jókairól beszél benne, a mohos Várfa'ak. az öreg házak, a hires városháza, az előtte álló vaskallfkn, a szégyenkaloda, amelybe a ki-kima­radó hölgyeket csukták annakidején és Korponay Jánosné háza, ama híres Andrássv kedveséé. aHről olyan ékes-szomoruan szól ar, ének. Lőcse talán most adja vissza a kölcsönt a nacy mese­mondó Jókainak. Még az öreg városi hajdú is róla beszélt, amint végigkalauzolt a városháza muzeumán, lelkiismeretesen megmutogatott min­dent, bevezetett abba a tanácsterembe Is, ahol elhangzott annakidején a lőcsei fehér asszony fö­lött a halálos ítélet. Aztán eldicsekedett a tanács­terem képeivel. A régi diszmagyaros főispán- és főbiró-képek között megmutatta Rákóczi, Petőfi képét is. Aztán kimentünk a boltíves terraszra cs onnan mutatta meg a fehér asszony házát. A hő­farngásos kapu mellett, jobbról is, balról is, cég­táblák éktelenkednek. A baloldaliról ezt a szöve­get jegyeztem le: Emánuel Neumann. Obchod Striznynl, Tovarom. A jobboldaliról pedig ezt: I'rodejna CSL Tridin Loteric Moses Dávid Lan­dau. — Bizony furcsán hatotlak ezen a roman­tikus házon ezek a cégtáblák. Nekeresden történt — történhetett a népes­ség minden pontján — kisebb társasággal vala.­mi öreg kocsmába vetődünk. A széles . kocsma­szobában rajtunk kivül még csak egy társaság volt. Az ajtó fölött zengett a rádió hangszórója, pesti cigányzene sirt belőle. Az idegen társaság asztalán már szép számmal sorakoztak fel a ki­ürített borosüvegek. A beszélgetés szepességi nyelven szólt, ami azt jelenti, hogy veszedelme­sen összekeveredtek a német és a tót szavak. Csak akkor figyeltünk fel a mulatókra, amikor röpködni kezdtek a poharak. De ugyanakkor ma­gyarra fordult a beszélgetés nyelve is. — Istenre mondom — hallottuk a fogadkozó kiáltásf. — Milyen Istenre? — kérdezte valaki. — Milyen Istenre? Hát a magyarok Iste­né re I — A magyarok Istenére esküszünk', hogy rabok tovább nem leszünk! — kiáltotta egyszerre a társaságnak mind a négy tagja és ugyanakkor négy pohár repült hangos csörömpöléssel a fal­hoz. A kocsmáros ijedten szaladt hozzájuk és —' szintén magyarul — csitította őket. Igyekezeté­nek nem volt sok eredménye. Később elhallgatott a rádió cigánv'muzsikája. a bemondó nyugodalmas jóéjszakát kivánt és né-* hány pillanat múlva felhangzottak a Himnusz be­vezető akkordjai. De aztán kattant a készülék és hirtelen elnémult. A társasán is elcsöndesedett, aztán elhagyta a kocsmát. Egyedül maradtunk. Tudja a jó ég honnan, de hirtelen cigány került elő. Három füs­tös. A' primás odaóvakodoít az. asztalunkhoz és halkan, hangfogóval húzni kezdte.. Szelíden fel­sorakoztak a legszebb régi nóták. — Elhuznád-e — kérdezte valamelyikünk tőle — a ..Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország"­ot? Már húzta Is. Közben odahajolt a fülemhez és belesugta: — Én már húzhatom. Három hónapot ültem ezért a nótáért. Magyar László. Megérkeztek 1938. évi összes Cílrt UJ RÁDIÓK Díjtalan bemutatás. Régi rádióját becserélem. Kedvezd részletfizetés. Ke 1 emen Mártonnál, Szeged, Kelemen ueea 11. **> Páratlan Kedvezmény a oeimagyarorszán oiuasúinan A főváros egyik1 elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI, PODMANICZKY UCCA 8. SZ. igazgatóságával sikerűit olyan megállapodást kötnünk', hogy olvasóink' 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, köz­ponti fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos ked­vezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagvarorszég kiadóhivatalé díjmentesen bocSájt olvasói rendelkezésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom