Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-29 / 197. szám

Vasárnap, 1937- migusgtus 29, DELMAG/AKORS2AO 11 Ahol szlovákul beszélnek, németül gondolkoznak és magyarul éreznek Anxix a Szepességből Anyarozsot, kőrisbogarat és minden más gyógynövényt* legmagasabb napi áron vásárol DP. MIKLÓS KdLy"iv6ni^ikP«v, V., Vilmos császár ut G. Tel.: 180—577 Hidasnémeti. Fáradtan ill meg a miskolci gyors a kis határállomáson. A szemek kíváncsian nekrt lenget a szél — itt el kéli búcsúzni ezektől tekintgetnek kifelé és nézegetik a fehér állomásépületen lengő zászlókat. Jobbfelől magyar szia színektől — balfelől pedig a Csehszlovák köztársaság színeit. A magyar határőrök gyorsan végeznek az útlevélvizsgálattal és átadják helyüket a csehszlovák határőröknek. Fiatal eseh tiszt nyit a szakaszomba. Átveszi az útlevelemet; de még mielőtt belepillantana, kutatva néz körül és tekintete meg akad egy kóm/oón. Hunyadv Sándor uj regénve, a Géza és Dusán hever aí tilésen. Pesten, a Keleti pályaudvaron vetlem uirav.Só olvasmánynak. Egyedül ufaztam. időm Volt *'1ég. Hirtelen eszembe jut a regénv egyik különösen aktuális része. Itt arról Ír a Feketeszdru cseresr« nye szerzője, hogv Csonka-Magyarország magyarjai nem is tudják, milyen gyönyörűséges örömök érik néha a kisebbségi magyarokat. Például: a kolozsvári étteremben hónapos retket szolgál fel a román pincér. A hónapos retek héja pedig piros, bele fehér, a levele zöld akkor is, ha szétrobban a dühtói a sziguranca-főnök. A cseh tiszt — különben rokonszenves ami, Bzőkehaju fiatalember — fölveszi a padról a könyvet és kíváncsian nézi a címoldalát. Aztán inond valamit csehül. Persze nem értem. Erre hibátlan magyarsággal forditia le saját magát: Ez a könyv nem ment még keresztül a cenzúrán. Nem lehet átvinni a határon. —. MII csináljak vele — kérdem —, dobjam ki az ablakon, Kicsit ingerült a hangom. — Tessék föladni postán — mondja udvariasan a tiszt — arra a címre, ahová utazni tetszik. 'A posta majd megállapítja, hogy nines-e a kitiltott könwek között. Ha. nincs, akkor akadálytalanul kikézhesitik. Közben beletekint az útlevelembe és látja, Hogy tíjságiró vagyok. Visszaadja az útlevelemet és a könyvet szelíden visszateszi az ülésre. Mosolyogiva tiszteleg és indul a kővetkező szakaszba. Gölniehrinya. Most Gelniea a hivatalos heve. £ eipszerek kedvéért némelyik táblára piei betűkkel azt is fölírták, hogv „Gelnltz''. Elképzelhetetlenül bájos városka. Sötét fenyvesekkel borított hegyek ölelkező hajlataiban fekszik. A mindig fecsegő Gölnir kanyarog vidáman alatta. Ősrégi bányaváros. Hegyeinek szivében vasérc dobog. Főterén, a városháza előtt megkapóan szép bronzszobor áll. az Imádkozó bányász. Az öreg Stróbl mester alkotása. Talapzatán a német bánvásaie'szó: „Gliicfc oii/." Mesélik, hogy hagy harc folyt a német felírás körül. A csehek' mindenáron le akarták fordítani szlovákra ezt a fölírást, de a gölnici bányászok ivadékai keményen ragaszkodtak hozzá. Végül vegyes bizottságot küldtek ki a vita eldöntésére. Az okos tápszerek azt ajánlották, hogv hallgassa meg a biftöttság akármelyik öreg tót bányász szakvéleményét. Attól kérdezzék meg. hegy a tót bányászok ismerik-e a hányás/jelszó szlovák változatát, vagy pedig ók* is „Glűrk auf'-fal szállnak le a tárnákba. A bizottság előkerített egy nagyon öreg Hót bányászt és az a cípszer-állásponlot juttatta mkvéleménvével diadalra. Nagy győzelem volt ez. F.rre. mifelénk talán nem is tudja senki elképSélni, milyen nagv. Azóta háborítatlanul ékeskedik a német föllrá* az Imádkozó bányász talapzatán. De van Gölnlebánylnalt még egv ilyen harcos fölirása, az egvetlen magyarnyelvű fölírás az egész szépességben. Az öreg evangélikus templom homlokzatát ékesíti Különbén árlatlan bibliai ídézét: „Fríg ttárunk a mi Istenünk!" Volt Is harc miatta, késhégvig ménő. Az uj állam urainak széptevői mindenképpen Cl akarták távolítani. de a hivek, derék gölnici cipszerék. bátrait kiálltak mellette. Nrirt engedték Addig argumentáltak. amig valami Országos Hivatalnak nevezett nagyhatalom írást adott fóla, hogy maradhat, hosszu esztendőkkel ezelőtt kelt fa az Írás. de még ma ia védőpajzsa ennek az elárvult magyar mondatnak. Mért hát vannak, akik most is acsarkodnak még rá. Minduntalan megy a feljelentés Prágába, egyre-másra elrendelik a vizsgálatot, de. a régi irás mindig elhárítja a veszedelmet. Gölnicbánya maroknyi népe nagyon büszke erre az egyetlen magyar föllrásra. Ennek a felírásnak a történetével kapcsolatban mondotta valaki, hogy a Szepességben „szlovákul beszélnek, németül gondolkoznak és magyarul éreznek' az emberek. Egyesek szerint ma sokkal többen beszélnek erre magyarul, mint azelőtt Régebben, a ntagyar világban a német járta. A német volt a divat. Németül beszéltek még az, itt élő magyarok' is. Különösen a kereskedők. Csakazértis németül. Most pedig csakazértis magyarul beszélnek, Lőcse. Szlovákul Levocá-nak hívják. De csak hivatalosan. A köztudatban Lőcse maradt és egyre hangosabban nevezik Lőcsének, amióta Hodzsa miniszterelnök divatba hozta ismét Jókait a felvidéken nevezetes beszédével. Iglón keresztül jutottam a „fehér asszony" városába, azon az Iglón, amelynek most megtanulhatatlan Splsska Nova Ves a neve. Ezt a nyakatekert nevet képtelen voltam megtanulni. Pedig magoltam szüntelen. amikor elindultam a vasúti jegypénztár felé, dc abban a pillanatban elfelejtettem, amint a jegyváltásra került a sor. Néhány mássalhangzót dadogtam bc a pénztárablakon. A vasúti pénztárnok elnevette magát: ..Tglőíg tetszik?" _ kérdezte hibátlan magyarsággal. Lőcse gyönyörű város. Mindén Jókairól beszél benne, a mohos Várfa'ak. az öreg házak, a hires városháza, az előtte álló vaskallfkn, a szégyenkaloda, amelybe a ki-kimaradó hölgyeket csukták annakidején és Korponay Jánosné háza, ama híres Andrássv kedveséé. aHről olyan ékes-szomoruan szól ar, ének. Lőcse talán most adja vissza a kölcsönt a nacy mesemondó Jókainak. Még az öreg városi hajdú is róla beszélt, amint végigkalauzolt a városháza muzeumán, lelkiismeretesen megmutogatott mindent, bevezetett abba a tanácsterembe Is, ahol elhangzott annakidején a lőcsei fehér asszony fölött a halálos ítélet. Aztán eldicsekedett a tanácsterem képeivel. A régi diszmagyaros főispán- és főbiró-képek között megmutatta Rákóczi, Petőfi képét is. Aztán kimentünk a boltíves terraszra cs onnan mutatta meg a fehér asszony házát. A hőfarngásos kapu mellett, jobbról is, balról is, cégtáblák éktelenkednek. A baloldaliról ezt a szöveget jegyeztem le: Emánuel Neumann. Obchod Striznynl, Tovarom. A jobboldaliról pedig ezt: I'rodejna CSL Tridin Loteric Moses Dávid Landau. — Bizony furcsán hatotlak ezen a romantikus házon ezek a cégtáblák. Nekeresden történt — történhetett a népesség minden pontján — kisebb társasággal vala.mi öreg kocsmába vetődünk. A széles . kocsmaszobában rajtunk kivül még csak egy társaság volt. Az ajtó fölött zengett a rádió hangszórója, pesti cigányzene sirt belőle. Az idegen társaság asztalán már szép számmal sorakoztak fel a kiürített borosüvegek. A beszélgetés szepességi nyelven szólt, ami azt jelenti, hogy veszedelmesen összekeveredtek a német és a tót szavak. Csak akkor figyeltünk fel a mulatókra, amikor röpködni kezdtek a poharak. De ugyanakkor magyarra fordult a beszélgetés nyelve is. — Istenre mondom — hallottuk a fogadkozó kiáltásf. — Milyen Istenre? — kérdezte valaki. — Milyen Istenre? Hát a magyarok Istené re I — A magyarok Istenére esküszünk', hogy rabok tovább nem leszünk! — kiáltotta egyszerre a társaságnak mind a négy tagja és ugyanakkor négy pohár repült hangos csörömpöléssel a falhoz. A kocsmáros ijedten szaladt hozzájuk és —' szintén magyarul — csitította őket. Igyekezetének nem volt sok eredménye. Később elhallgatott a rádió cigánv'muzsikája. a bemondó nyugodalmas jóéjszakát kivánt és né-* hány pillanat múlva felhangzottak a Himnusz bevezető akkordjai. De aztán kattant a készülék és hirtelen elnémult. A társasán is elcsöndesedett, aztán elhagyta a kocsmát. Egyedül maradtunk. Tudja a jó ég honnan, de hirtelen cigány került elő. Három füstös. A' primás odaóvakodoít az. asztalunkhoz és halkan, hangfogóval húzni kezdte.. Szelíden felsorakoztak a legszebb régi nóták. — Elhuznád-e — kérdezte valamelyikünk tőle — a ..Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország"ot? Már húzta Is. Közben odahajolt a fülemhez és belesugta: — Én már húzhatom. Három hónapot ültem ezért a nótáért. Magyar László. Megérkeztek 1938. évi összes Cílrt UJ RÁDIÓK Díjtalan bemutatás. Régi rádióját becserélem. Kedvezd részletfizetés. Ke 1 emen Mártonnál, Szeged, Kelemen ueea 11. **> Páratlan Kedvezmény a oeimagyarorszán oiuasúinan A főváros egyik1 elsőrangú családi szállodájával, a csendes és központi fekvésű ISTVÁN KIRÁLY SZÁLLODA VI, PODMANICZKY UCCA 8. SZ. igazgatóságával sikerűit olyan megállapodást kötnünk', hogy olvasóink' 20 százalékos kedvezménnyel kaphatják a szálló minden modern komforttal (hideg-meleg folyóvíz, központi fűtés, telefon, lift stb.) berendezett ragyogó tiszta szobáit. — A százalékos kedvezmény igazolvány alapján vehető igénybe, melyet a Délmagvarorszég kiadóhivatalé díjmentesen bocSájt olvasói rendelkezésére.