Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)
1937-08-26 / 194. szám
r«ütor:ö!f, 19*57 auptffitm 26. DÉLMAGYARORSZÁG 3 —• Véres családi dráma a válóperi tárgyalás után Négy revolverlövés a röszkei állomásnál — A törvényszék felbontotta Kis Mihály házasságát, az itélet után revolveres merényletet kövelett el elvált felesége ellen 1 liter FÖLÖZÖTT TEJ - FRISS TURÓ 4 fülér KÖZPONTI TEJCSARNOK Rt. fiókte jcsariiokaiban. (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délelőtt gyors egymásutánban négy rcvolverlövés dörrent a röszkei vasútállomás közelében. A lövéseket egy elkeseredett férj adta le elvált feleségére és annak kísérőjére. A revolveres jelenet előzménye az a vá'óper volt, amelyben szerdán tartott a biróság tárgyalást. Kiss Mihály szegcdi., Paprika-ucca 58. szám alatt lakó földműves és felesége, Tóth Pördi Veronika röszkei lakos állottak egymással szemben. A biróság szerdán ítéletet hirdetett a 'á'óperben, amelynek értelmében a házasfeleket egymástól elválasztotta, mégpedig a férjet mondva ki hibásnak. Az itélet Kiss Mihályt ugylátszik nagyon elkeseríthette, mert bosszút forralt felesége ellen. Szó nélkül hagyta el a biróság épületét, majd taxiba vágta magát és Röszkérc kocsizott. Ott a vasútállomás közelében leállította a kocsit és várta, hogy a felesége a vonattal megérkezzék. Ugy is történt. A vonat befutott, felesége leszállt és a társaságában lévő férfivel hazafelé igyekezett. A társaságában lévő férfi a röszkei kulturház iccése volt. Amikor az elvált asszony és az iccés az autóhoz ért, kilépett onnan, nagy csodá'kozásukra, Kiss Mihály. Kezében revolvert tartott, azzal hadonászott és ezt kiáltotta: — Ma mind a ketten mcgha'unkf Az asszonynak még ideje sem maradt,, hogy felocsúdjon, eldördültek a lövések. Kct lö íst az asszonyra, kettőt az iccésre irányított, majd maga felé fordította a revolver csövét és kattogtatni kezdte a rasszt, de a fegyver nem sült el, mégpedig azért — mint később kiderült —, mert nem volt benne több töltény. A négy lő,jés közül kettő talált, mindkettő az asszonyt érte, űz icccs sértetlen marad'l. A lövésekre többen (A Délmagyarország makói tudósítójától. Csafládmegye törvényhatósági bizottsága szerdáu délelőtt tartotta nagy izgalommal vári nagyfontosságú közgyűlését. A megy'együlés rendkívüli ülését abból a célból hivlák' össze, hogy a belügyminiszternek a vármegyei kényszernyugdijazások ügyében kiadóit rendeletét végrehajtsa, illetve a vármegye kisgyülésénok a rendelet alapján a vármegye alispánjának, Tarnay Ivornak nyugdíjazására tett javaslatát megszavazza. A rendkívüli közgyűlés előzményeiről részletes beszámolót adott a Délmagyarország, amely bátor szókimondással mutatott reá az egcsz ügy Tényegérc. A Délmagyarország cikkei vármegyeszerte nagy feltűnést kelteitek s a mai közgyűlésben is több felszólalás ezeknek a cikkeknek a megállapításait igyekezett magyalázni. Á közgyűlés érdemi jelentősége azokban a felszólalásokban is jelentkezett, amelyek a Délmagynrorezág tegállapitásait miudenben fedően reámusiettek a helyszínre és kicsavarták az izgatott em* ber kezéből a revolvert, majd az asszonyt részesítették segélyben. Kitűnt, hogy Tóth Pördi Veronika a veszélyes kalandot aránylag olcsón úszta meg, mert csak könnyebb sérüléseket szenvedett, a golyók csak felületes sérüléseket okoztak. Kiss Mihályt bevitték a rendörségre és részletesen kihallgatták a kétszeres gyilkossági kísérletre vonatkozólag. A volt férj a rendőrség előtt azt hangoztatta, hogy nem akarta feleségét megölni, amikor rálőtt, az volt a szándéka, hogy alaposan megijeszti. Nagyon cl volt keseredve — vallotta —, ezért szánta rá magát a bosszúnak erre a nemére. Elmondotta, hogy mielőtt tervét megvalósította volna, a revolvergolyókat felbontotta és mindegyikből kiszedte a fele pushaport, amivel a lövés erejét, illetve a golyók átütőképességet csökkentette. Ezért is nem okozott a lövedék súlyos sérülést az asszonyon. Kiss Mihályt kihallgatása után őrizetbevetlék. Vallomásának ellentmond az a körülmény, hogy öngyilkosságot akart elkövetni, már pedig ha csak az asszony megijesztése és nem megölése lett volna a célja, aligha gondolt volna öngyilkosságra. Valószínűleg kétrendbeli gyilkosság kísérlete cimén indul meg cl'enc az eljárás. sx&fa>l közvetlen a gvaobol SZunkfuJuv p o s z t ó g vár . IV, PftOUÁUKA OTTOKÁR U.S. VI.TEREZ KflT.S vidLilire tnig ma kiafyzm, mlaááiaL Gyártelep: BUDAPEST, XI., LENKE UT 1IT. tatlak arra a veszedelemre, amely a vármegye közéletet, az önkormányzat érdekeit és végső eredményében messzi nemzeti célokat fenyegeti azoknak a módszereknek a térhódításával, amely ebben a nyugdíjazási ügyben megnyilvánult. A rendkivüli közgyűlést 19 órakor nyitotta nieg Kászonyi Richárd főispán. F o d o r Sándor főjegyző ismertette a belügyminiszter rendeletét a vármegyei kényszernyugdijazások ügyében, amelyet tudomásul venni javasoltak. Dr. F r i e d Ármin a miniszteri rendelet érvényét s a kisgyülésneb ez ügyben indítványtételi jogát vitatta. A következő tárgyként előterjesztett nyugdíjazási javaslathoz, — amely Tarnay Ivor alispánnak 42 évi sznlgá. lat után való nyugdíjazását kívánta — elsőnek R e i b e 1 Mihály országgyűlési 1 épviselö szólott hozzá. A belügyminiszter rendelete véleménye szerint sérti a vármegyék autonómiáját. Ilyén időikben pedig — mondotta —, amikor minden forrong, amikor a magyar jövővel szöges ellentétben álló eszmékkel szédítik a népet, szükség van annak a parányi autonómiának' a védőimére is, ami számunkra még megmaradt. Nem az alispán nyugdíjazásáról, a vármegye autonómiájának védelméről van Üt szó. Ami pedig ar. ifjúság elhelyezkedésének érdekeit illeti, azt nem egy alispáni állás felszabadításával, hanem az Alláshalmoizások megszüntetésével lehet szolgálni. B á n f f y József főügyész hosszas törvénym?gyarázata után Elesánszky Kázmér terjeszteti elő inditványt, hogy a közgyűlés kérje az alisnánnak hivatalában egy évre való visszatartását. Dr. Fetrovics Györerr mondott ezután megdöbbentő erejű beszédet az alispán hivatali és emberi érdemeit méltatva, ugyanakkor azonban bizonyítékokat is adva arra, hogy a törvényhatóság számára a rendelet korántsem irhát elő kényszerhelyzetet 'Amikor errevonatkozóan egy bizalmas körrendeletet olva-' sott fel. az elnöklő főisnán félbeszakította azzaP a kérdéssel, hogyan jutott hozzá a bizalmas rendelethez. Petrorics kijelentette, hogv a .rendeletet egv másik vármegye főispánjától kapta meg. F.t'y belügyminiszteri döntést nyújtott St ezután a főispánnak, amelvben döntés foglaltatik r.rra nézve, hogv a vármegyék szabad joga tisztviselőik visszatartása. Mély hatást keltett Petrovies beszédének az a része, amelyben arra utalt, menrrirr. méltánytalan az a nyugdíjazási módszer, amelyet Tarnav alispánnal szemben érvényesítenek', azzal a férfiúval szemben. ..aki az önzés es lelki megtévelyedés mai korszakában '— mondotta — me* nem tántorodott s nem anyagiakban, csak becsületben gazdagodott egv munkás élet során." A tapssal fogadott beszéd után dr. G' a 1 a n^H Sándor, a Nep vezérszónoka tiltakozott az ellenmintha az alispánt üldöznék, vagy méltánytalanul kezelnék. Az alispánt már évekkel ezelőtt nyugdijazni lehetett volna cs szerinte nincs értelme, hogv tovább hosszabbítsák meg szolgálatát. Dr. K ö n y v e s-K o 1 on i c s József, mint aí. ellenzék egyik szónoka és mint politikai ellenfél >1 adózott elismeréssel az alispánnak. - a N á v a y Andor a nagy Návay L'ajos mélt?» utódját látja Tarnay Ivorban, akinek távozását a vármegye éléről négy belügyminiszter nem kívánta, most csodálatosképen kivánja Purglv Emil is, aki pedig minden pótadóemelkedés ellen küzdölt eddig és akinek ez az elvfeladása most évi 22.000 pengő tehernövekedést jelent a vármegyei adózóira feleslegesen. Vásárhelyi Sándor országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Kifejtette, hogy a miniszteri rendeletek érvényének elismerésével is a jogi lehetőség és az erkölcsi kötelesség egyafánt meg van arra, hogy az alispán visszatartása mellété döntsenek. Dr. Bánffy József főügyész ujabb replikái után dr. Csorba János ismételt elnöki figyelmeztetések között mondta el beszédét, amelyben megállapítja, hogy Csahádmegyében a fejlődő élet korekét akarják visszatartani azok', akik a vármegye vezetésébe az alispán eltávolításával uj rendszert akarnak hozni. S. B á1 i n t György az alispán nyugdíjazását helyeselte,, mig Farkas Imre szociáldemokrata bizottsági tag szerint egy klikk munkája a nyugdíjazási ügyDiós szilágyi József is az alispáni nyugdíjazás mellett talált érveket. Biró Sándornak a visszatartás érdekében elmondott keresetlen szavai után dr. Galambos Emil az ellenzéki sajtónak az alispánnyugdi.jazás ügyében tett megállapításait igyekezett cáfolni és tiltakozott az clSzCchenyl Mozi Ma utoljára ORETA GARBÓ srrandióma fiira;®. Camille, a végzet asszonya s. 7, 0 A csanádmegyei közgyűlés nyilí szavazással nyugdíjba ktildie Tarnay alispáni 32 szavazat ellen 135 megszavazta a kényszernyugdíjazást — Izgalmas viták és összecsapások reggel 10-től délután 2-ig