Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-15 / 186. szám

Vasárnap, 1937. augusztus 13, \ T, 7 ARGRS7 K C, Egy elfelejtett nagy magyar iró századik születési évfordulója Tolnai Lajos emlékezete A tolvajt börtönbe csukják, a gyilkost fölakasztják, a tehetségtelen irót pedig, — elfelejtik s ez nagyon helyesen van. A társadalom méltókép bünteti az ellene vétkezőket, s akire lesújt, jaj annak! Jaj annak az Írónak, akire kimondják a legsúlyosabb Ítéletet, azt, hogy nem olvassák. Az elfelejtett iró éppen ott hal meg, ahol örökké élni szeretett volna: embertársai lelkében. Ha tehetségtelen, akkor rá is szolgál erre a szellemi halálra, de a legszomorúbb jelenségek egyike az, amikor nr.gy Íróját felejti el egy nemzet. — Szegény Tolnai Lajos! Száz évvel ezelőtt született és csak harmincöt éve halott. De mondd csak, ó Nyájas Olvasó, hallottad a nevét? Tudsz valamit a legnagyobb magyar szatirikusról?... Egy korszak karikatnráia Itt sorakoznak" előttem a könyvei. Ezek a könyvek majdnem annyi ellenséget szereztek írójuknak, mint ahányan olvasták őket széles Nagymagyarországon. A Somvárl Fényes Ádám ur cimü első nagyobb elbeszélésétől mintegy nyolcvan kötetnyi regényt, novellát, tanulmányt irt zaklatott, vad harcokkal teljes pályája folyamán. S milyen könyvek ezek! Égető, tüzes ital mindegyik: A nyomorult, Az én ismerőseim, Az urak, Báróné ténsasszony, Eladó birtokok, Az uj főispán, A jubilánsok, Csak egy asszony, Dániel pap lesz, stb., stb. Egyetlen gyötrelmes, messzehangzó swifti kacagás, amelyben bennelüktet egy nemzet minden bűne, szörnyű dekadenciája. A Bach-korszaktól a századfordulóig: az egész magyar társadalom karikatúrája. Erről a korról csak a részvét, a szánalom hangján szokás írni, mert hiszen ez a passziv busmagyarok kora, a Kossuth-várás évtizedei! Tolnai Lajos pedig a guny égető ostorával ver végig ezen a korszakon. Komor, halálraért világ Tolnai Magyarországa: korrupció és nepotizmus a közhivatalokban, képmutatás és tobzódó önérdek a közéletben, cimkórságos és szolgalelkü középosztály, állati sorban tengődő milliói a nincsteleneknek. Undoritó köpenyegforgatások: a magvarnyuzó Bach-huszár, mikor visszatér a „magyar világ," mellét döngető kuruccá vedlik, majd ismét lojális alattvalóvá, dc német pantallóban éppúgy, mint zsinóros magyar ruhában, mindig bölcsen megmarad a húsos fazék közvetlen közelében. Mennyivel valószerűbb metamorfózis | ez, mint Ankerschmitt lovagé, Jókainak I e sokat utánzott operett-figurájáé! — És felvo- | nulnak: Magyar megye, Nagy-kakasd, Szalmavár, Mihályfalva, ezek a szimbolikus Magyarországok, korrupt és stupid vezető rétegükkel, ahol minden és mindenki megvásárolható: a birák és méltóságok éppúgy, mint a rendjelek és a szerelmek, csak pénz legyen és összeköttetés. Eszem-iszom föld-s birtokosok, korlátolt és gőgös uj-gazdagok, sivár és léha gentrvk (bizony ez nem a MikszáthféJe könnyes-mosolvos gentry-bohémial); Schwindler gusztávok, Doktor Jánosok, Olcsó ödönök. Koldus Albertek, Kapari Sándorok, Fogdmeg Lászlók és a hozzájuk hasonlók garázdálkodnak, intrikálhak, sikkasztanak, váltót hamisítanak, dáridóznak a közpénzeken és panaszkodnak a inagas napszám miatt. A paraszt pedig nyomorogva tengeti életét. Az ember sápadtan és remegő kézzel teszi le ezeket a vádiratokat, amelyekhez hasonlót Széchenyi óta nem irt le magyar irótoll. Swift bátran megirhalla a világ legnagyszerűbb szatíráját, mert mögötte az életerős angol nemzet állolt, amelynek nem voll szüksége arra, hogy öntömjénezéssel hibáit elpalástolja önmaga előtt. — Nem, Tolnai Lajos vádiratait nem viselhette el a magyar közvélemény. Neki is ment ez a közvélemény a makacs prófétának: előbb közönnyel, ezzel a hideg, de fájó fegyverrel, majd mikor nem használt, mellőzéssel és üldözéssel. A böitön elmaradt ugyan, hanem azért sikerült a megőrülésbe kergetni öt és 1902-ben, mikor meghalt, mégcsak egy kis hirecske sem jelentette halálát, mintha sohasem élt és alkotott volna. Az ember, aki veszélyesen él. Igen, ez a nitzschei meghatározás illik leginkább Tolnai Lajos életének jellemzésére. — Régi, tolnamegyei református nemesi családnak, a Hagytnássy családnak sarja. (A Tolnai csak később felvett irói álnév.) Apja Györköny község aljegyzője, nagy családu, kisfizetésű, de puritán erkölcsű férfiú, aki gyermekeit is ebben a szellemben neveli. Lajos fia, aki 1837 január 31-én született, középiskoláinak elvégzése ulán Pestre kerül a református papneveldébe. Kivételesen magas intelligenciájú ifjú, összes vizsgáit kitüntetéssel teszi le, tanárai a legszebb reményekkel kecsegtetik.. Alighogy elvégzi tanulmányait, egyik tanára. Török Pál, kinevezteti a pesti református főgimnáziumba tanárnak, ahol 31 éves koráig tanitja a latin, görög és magyar irodalmat. Pályája az elsőeminensek zavartalanságával emelkedik. Senki sem sejtheti, micsoda láva izzik az izmos, hatalmasan megtermett fiatalemberben. Huszonnyolc éves korában kiadja egyetlen verseskötetét, telve igénytelen gyönge versekkel. Nagyrészük Arany-ballada utánzat. Ez a kötet szelíd költőre vall, aki a világért sem bántaná meg senki érzékenységét. Eredmény: a következő évben beválasztják a Kisfaludy Társaságba, netn sokkal ezután a Petőfi Társaságba is. S ekkor, mintha bomba robbant volna benne: föllázad eddigi élete ellen, összevész volt protekloraivnl, Székács Józseffel és Tőrök Pállal, tanártársaival, sőt szüleivel is, akik, mert zsidó lányt vesz feleségül, kitagadják. És megirja első nn gyobb regényét, az Urakat. Ez a regény megpecsételi Tolnai sorsát, amennyiben megszerzi számára az első ellenségeket. A Ba*b-korszak már emlilctt köpenyegforgató és úrhatnám magyarjairól szól a regény és igen sokan érezhették ta-, lalva magukat. Ezzel kezdődik Tolnai „veszélyes" élele. — Állásából távoznia kell, de rögtön meghívják Marosvásárhelyre lelkésznek. Mindhiába: ő a tízparancsolatot betüszerint vette, amit általában r.cm lehet elvárni az emberektől s igy nem csoda, hogy állandóan összetűzésbe kerül környezetevei. Rengeteget dolgozik. A lelkészi hivatal mellett Erdély cimen irodalmi folyóiratot szerkeszt, majd , megalapítja a Kemény Zsigmond társaságot, ' amelynek Közlönyét is ő szerkeszti, sőt nagyrészt I irja is. 1878: a kolozsvári egyetem bölesészdok- | Megnivjuh Szeged és környékének a Szent István-nap alkalmából a fővárosba utazó igen t. Közönségét látványosság számba menő minta-termeink vételkötelezettség nélküli megekintésére. Nyolc házban elhelyezett raktárankban uj és használt bútorokban, csillárokban dísztárgyakban mindent megtalál lakása, irodája részére. Nyitva reggel 8-tól este 6-ig. Külön szőnyegosztály. Valódi és magyar perzsák, torontáli szőnyegek óriási választékban. Áruházi rendszer. Központi eladás: UNIVBRSRL Budapest, VII., Wesselényi ucca 8. Tel.: 137-842 torrá avatja és a budapesti egyetem magántanárrá habilitálja. Közben azoöban összevész mindenkivel: munkatársaival, tanítványaival, protektoraival, önként lemond lelkészi hivataláról és újra visszatér Pestre, élete utolsó, lidércnyomásos évtizedének színhelyére. Itt már mindenki ismeri hírét és félnek tőle, mint a tűztől. Állást sehol so kap, kizárólag a tollából kell élnie. ElképesZ' tőén sokat dolgozik. Néha három újság hozza egyidejűleg folytatásos regényeit, amelyek ijesztően gyarapítják ellenségeinek számát. Vádaskodása egyre elkeseredettebb lesz és ellenségei egyre ádázabbak. Allitólag felbérelt emberek üldözik. Zsebében felhúzott kakasú pisztollyal; jár az uccán s mint az üldözött vad, egyre jobban magára marad. A lapok is megtagadják Írásainak közlését. Nagynehezcn végül mégis sikerül egy tanári állást kapnia, de ekkor már erőt vesa rajta az üldözési mánia, uj tanártársaival is öszszevész. Már-már innen is mennie kell, mikor a ronccsá vált embert 1002 őszén megváltja szenvedéseitől a halál. Haláláról csak két év múlva emlékezik meg egy kis cikkecskében az Országvilág, de ekkor már alig tudta valaki, hogy ki volt az a Tolnai Lajos. Tökéletesen elfelejtették. Az iró, aki veszélyesen iiv Abban a szűkös néhány sorban amelyben megemlékezik róla, minden irodalomtörténeti kézikönyv megállapítja Tolnai Lajosról, hogy naturalista, hogy Írásai pamfletszerüek és hogy stílusa nehézkes. Szavak ezek, amelyek alig árulnak el valamit abból a különös világból, ami Tolnai Lajos müvéLIPCSEI ŐSZI AUGUSZTUS 29-TŐL 60% utazási kedvezmény a Mindennemű felvIlAsrositAst nynjt » tiszteletbeli kép( visel*; Ouhrauer t ÍM mérnök, Buda pest. Téréz-köíat 46. Tele'on 1-239-81 és a Llp«-se» V ser Iroda. » l»-ae. VÁSÁR 1937 SZEPTEMBER 2-IG néme' birodalmi vonalakon. MagyarnrszAg As NémetorszAjr között lótreiött utazts kedvezmény mindenkinek, eki a Lipcsei VAsárra uta zik lehetővé teszi íolOllizetés nélktll 600 mlrka beszerzését hankntslvAny ntjAn. Villany csillárok, állólámpák, stb. o'csó nyári kiárusitási árakon DEUTSCH ALBERT kft. Szeged, Kárász-u. 7. Te!. 18-71. Kedvező r é s z I e < f I z e t é ? 1 fe 11 é 1 e 1 e k.