Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-15 / 186. szám

DEMAGYARORSZA Vasárnap, 1937. aug. 15. Politikai napilap XIII. évfolyam. 186. sz. A főjegyző ur huszonöt holdja Egyik alföldi város kisgyüiése fizetési pót­lék gyanánt huszonöt hold városi föld ha­szonélvezetét szavazta meg kétségtelenül igen érdemes és aranytollú főjegyzője sza­mára. önmagában az eset nincsen akkora fontosságú, hogy a város és főjegyző meg­nevezése mellett érdemes volna vele hir for­májában foglalkozni. Az ügyet a kisgyűlés elintézte saját hatáskörében, odafönt vagy jóváhagyják, vagy nem. Kiemelve azonban a helyi és egyéni érdekesség nagyon is szűk köréből, ez a kisgyülési határozat a legna­gyobb jelentőségű és országos fontosságú közigazgatási kérdések közé emelkedik, nem a hozzátapadó anyagi értéknél, hanem elvi jelentőségénél fogva. A város közönsége és helyiérdekű harminchármas bizottság minő­ségében eljáró kisgyüiése honorálni akarja főjegyzőjének kétségtelenül igen értékes és minden valószínűség szerint a hivatali átlag­teljesítményt meghaladó működését és ezt legjobban ugy véli teljesíteni, ha huszonöt hold városi föld haszonélvezetét engedi át neki. Feltételezhetőleg a huszonöt holdat nem a futóhomokból keresik ki, amelybe legfeljebb bukfencet lehet vetni, hanem a szép és nehéz feketékből, hogy legyen ér­telme a földben adott fizetési pótléknak. Kí­vánjuk, hogy ugy legyen és teremjen a fő­jegyző urnák u kiérdemelt huszonöt hold bort, búzát, békességet és életének könnyeb­bé tételére mindennemű földi javakat. Azt hisszük ellenben, hogy egv szokatlan érdekességü közigazgatási probléma lap. pang ennek a hirnek a hátterében. Miért kell huszonöt hold földet adni a főjegyzőnek és miért nem lehet neki egyenesen és be­csületesen pénzben megszavazni a fizetési pótlékot ? Minden valószinüséjg szerint aa­ért, mert a magyar városok és mapvar vár­megyék már autonómiájuk roncsait is el­vesztették. sablonra húzták egész életüket, olyan sablonra, amely a„hanekemnincs, neked se legven" elvénél fogva lehe­tetlenné teszi a fizetést kiegészítő ielleeü pótléknak a költségvetésbe való beállítását. Készpénzes pótlék engedélvezésére nem le­het számítani, a város tehát ugv határoz, hogy földet ad érdemes szolpáiánnk. Teheti, mert van miből. Szegeden például meg se kottyanna, ha a város a saját hatvannép-y­ezer holdjából — mondtuk — ötven holdat odaadománvozna a mindenkori aranytoll ér­demes hordozóiának. Az ilyesmin odafönt könnyebben keresztülsiklanak, mert állítólag nem kerül nénzbe, mert a lözovülések. kis­gvüléseK de különösen a felügyeleti ható­ságok lélektanának ismerői nagyon jól tud­ják. hogy könnyebb olyan határozatot hozni, amely a bevétel csökkenésében, semmint a kiadás emelkedésében i u t k i f e j e z é s r e. Leszögezzük: feltétlenül jogosnak és mél­tányosnak tartjuk, • hopy a közületeknek, akárcsak a magánvállalatoknak, módinkban legyen az átlagon felülemelkedő m u n k á é r t tisztviselőiket külön honorá­riumban részesíteni. Az a rendszer, amely a paragrafusok merev keretébe préseli bele az' életet és ugyanazt a díjazást engedi annak, BKÍ éppen csak súrolja a kötelességmulasztás­ért járó fegyelmi határát, mint annak, aki a munka terhét igazán viseli, a hivatali köte­lességérzet megélőjének kell tekintenünk. De földet adni, vagy törvényes fizető eszközön, magyarul: pénzen kivül bármi mást adni a tisztviselőnek, veszedelmesnek kell tekinte­nünk, nemcsak azért, mert ez visszafej­lődés a pénzgazdálkodás rend­szeréből a középkori naturgaz­dálkodás rendszerébe, hanem azért is, mert a megjutalmazott és megpótlékolt tisztviselőt elvonja jutalmazásának tárgyától, a hivataltól. Huszonöt hold föld igen szép terület, sok minden bete­rem rajta, de gondozása és müvelése embert kiván. És emberi természet hozza magával, hogy azokban a bizonyos esetekben, mikor választani kell a tavaszi munka és őszi beta­karítás idejében való elvégzése és a hivatal között, amiért a fizetés amúgy is kijár, minden valószínűség szerint nem a hivatal javára fog esni a döntés. A s z a t y­mazolások sohasem mozdították elő a hivatal érdekeit. A szatymazolásoktól csak egy ici-pici paraszthajszál — hosszában le­fektetve —, választ el a városi trágya olcsó megvásárlásától és a városi fogatok díjtalan használatától. Ezért nem lehetünk barátai, hogy akár a legérdemesebb főjegyzőt is vá­rosi földnek az átengedésével pótlékoljon meg. Még mielőtt a fizetések megpótlékolásának ez a különleges formája elterjedne a városi közületek köreiben, fel kell vetnünk egy kérdést. Jogilag van-e különbség, ha egy város huszonöt holdat haszonbér nélkül ad át használatra egy tisztviselőjének, vagy ha berendez számára egy specerájos boltot, vagy hatósági husszéket és azt adja át neki? Egyik esetben is, másik esetben is egy jö­vedelmező objektum a fizetési pótlék, amely­ből csak külön munkával, még pedig való­színűleg a hivataltól elvont külön' munkával lehet az eredményt ki­termelni. Ha következetesen akarnánk ezt az elvet például Szegedre alkalmazni, akkor a kisgyülésnek azt kellene határozni, hogy a száz pengők beszüntetése mellett, melyet az egyes főtisztviselők a városi üze­mek úgynevezett ellenőrzéséért kapnak, aZ egyiknek oda kellene adni in natura a vá­rosi halgazdaságot, a másiknak, a harmadik­nak és negyediknek bodomi rét, Szilveszter­major, városi jéggyár és köztisztasági üzem termelésének eredményét. Akinek egyéb nem jut, a7 kénytelen volna a kisvasút jövedelmé­vel, vagy a szabadtéri játékok feleslegével .megelégedni... Ugyebár szépek a kilátások? És mindez azért, mert egy város nem adhat nyíltan egy, két, vagy háromezer pengőt ve­zető tisztviselőjének, hanem kénytelen őt kerülő uton huszonöt holdakkal megajándé­kozni, a beteggé nyirbált magyar autonómia nagyobb dicsőségére.' Irtózatos vérfürdő Sanghaiban Pusztitó ágyútűz és légiharc után százával borítják a holttestek Sanghai uccáit Sanghai, augusztus 14. A péntek óta folyó heves harcok szinterét szombaton már át le­hetett tekinteni Sanghaiban. Meg lehet álla­pítani, hogy mindenütt a kinaiak vannak frontban: határozottan előre kidolgozott terv­szerűséggel támadnak. A japánok egyelőre védekeznek, meg akarják várni az erősitésc­kot. A kinaiak kétségtelenül túlerőben vannak és harcbavetették repülőrajukat is. A repülők állandóan bombázzák a kikötőben levő japán csata- és kereskedelmi hajókat és a nemzet­közi negyedben levő japán konzulátust. A bombázás miatt nagy az izgalom a nemzet­közi negyedben. A légirajok kiadósan bom­bázták a japán főhadiszállást és más katonai epületeket. A harcnak igen sok a halálos ál­dozata. Japán részről is elismerik, hogy a ja­pán csapatok jelenleg defenzívára szorítkoz­nak. A védekezésben a legfontosabb szerepet a japán hadihajók játszák. Tokiói jelentós szerint a nankaui harctéren a japánok folytatják előnyomulásukat és az ellenség üldözését. A kinaiak a hegyekben épült erődítmények mögül védekeznek. Eze­ket az erődöket a japánok körülkerítettek. M i délelőtt több bomba a nankingi útra, Sanhai főucca iára esett és ott felrobbant. A Palace-szálló és a Chatav-.szálló közötti rob­banáspál sok ember meghalt és sok megsebe­sült. A halottak között három idegen ál­lampolgár is van. Délben elcsendesedett a tüzérségi tüzelés, da ugyanakkor elkeseredett küzdelem kezdődött a japán és kinai repülők közölt. A japánok légi támadásai eddig a kinai repülőtér és a sang­haii északi pályaudvar ellen irányultak. A ki­naiak az ú jonnan épült japán repülőtereket és japán kaszárnyákat bombázták. Mindkét fél i épülői többizben elrepültek a francia engedd menyes terület felett. A délelőtti bombázás következtében a ha-i talmas Palace-szálló teteje beomlott. A Cathav­szállóban a bombázás következtében tüz ke­letkezett. A szálloda előtti úttest borzalmas képet mutatott. Mindenfelé borza'masnn meg­csonkított hullák és kiáltozó sebesültek fe­küdlek. Egvmás hegvén-hátán tornyosulnak, az elpusztult gépkocsik. A francia engedményes terület határán levő mulatónegyedbe is bombát dobtak le a ki-' nai repülőgépek, amelveket azután a ianán el­háritó tüzérség üldözőbe vett. Az eddigi ielen­tcsek szerint a mulatónegyed közepén levő tér­séget 500 holttest boritja. A sebesültek számát többezerre becsülik. A bombázás színhelye valósággal úszik a vér­ben Sanghaiban mind hevesebben dul a harc. A! francia és ianán engedménves területen a ki­nai ütések áevufüze több házat felgyújtott. A kinaiak városában több, mjnt 300 kinai vésztette életét. > Kinai repülőgépek — nvilván tévedésből —•

Next

/
Oldalképek
Tartalom