Délmagyarország, 1937. augusztus (13. évfolyam, 174-198. szám)

1937-08-14 / 185. szám

Szombat, 1957. augusztus 14. D F. L M A G y A R O R S Z Á G KAPHATÓ .^BNSZA^CZLCTEXIIEN ÉS A KÉSZÍTŐNÉL: DR. HOLCZER VEGYÉSZ n.í.ATSZCRTARÁBAX, BUDAPEST. VI, TERÉZ-KÜRUT 8. SZÁM „Szeged legyen tolmácsa magyar szellemi életnek Rádióinterjú a Dóm-íéren a szabadiéri játékokról VIII. Eáward merénylője kiszabadult London, augusztus 13. Georg Andrew MacMatton ir újságíró, VIII. Gdward király merénylője, tizcnluiromhónapi fogság uláu kiszabadult. Az újságíró egy katonai díszszemle során a király lábai elé revolvert dobott. A »izsgálal megállapította annakideicn, hogv nem komolv merényletről voll szó. Az újságíró a tárgyaláson azzal védekezett, hogy nem akarla a király testi épségét bántani, csak fel akarta hívni az uralkodó figyelmét a személyéie. —oOo— Másfélesztendei börtönre ítélték a tejcsarnokok betörőjét (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőrség néhány nappal ezelőtt elfogta Rácz László 23 esztendős szegedi zárlakatost, aki több betörést követett el, kifosztott két lejcsarnokot és feltörte I/aucr Lajos gabonakereskedő raktárát, ahonnan — a feljelentés szerint — 150 pengő készpénzt vitt cl. A detektívek a tiszaparti füzesek között fogták el, ahol napokon keresztül bujkált. Pénteken már a törvényszék 'elé került hdromrendbcli betöréses lopással vádolva. Rácz László, aki csak nemrégen került ki a börtönből, a főtárgyaláson eleinte csak a Hauer-féle betörést ismerte el, de tagadta, hogy 150 pengőt vitt volna el onnan. A kasszában — mondotta — mindössze 50 fillért talált, est vitte el és egy kerékpárpumpát. — Ha 150 pengő lett volna ott, akkor én már rég nem lennék Szeged-n — mondotta. A másik két betörést tagadta és azt vallotta, hogy csuk azért ismerte be a rendőrségen, mert a detektívek megverték. A biróság sok tanút hallgatott ki, köztük Gyötai László és Tótli György detektiveket, akik elmondották, hogy Rácz önként ismerte e' a betöréseket, nem verte meg senki. % Rácz a detektívek vallomása után beismerte, hogy valóban ö törte fel a két tejcsarnokot is. Kihallgatták Hauer Lajost is, aki elmondotta, hogy lehetségesnek tartja, hogy csak 50 fillér volt a kasszában, ö ugyanis aznap nem volt Szegeden és igy kerülhetett tévesen 150 pengő kár a feljelentésbe. A biróság a zárlakatost másfélesztendei börtönre itélte jogerősen. Szeged és környéke két legnagyobb hitelszerve az A.B.C.««KALÁSZ Készpénzárak, 6 havi hitel , minden közszükségleti árunál. A János vitéz csütörtök esti dómtéri előadását — mint ismeretes — a rádió is közvetítette. A rádióközvetités igen jól sikerült. A második felvonás szünetében Turcsángi István szpíker érdekes rádióinterjut csinált a mikroofn előtt dr. Janovics Jenővel, a szegedi szabadtéri játékok művészeti irányitójával. Az interjú egyik érdekes részletét itt közöljük: Turcsángi István: Divattá vált az a szójórás, hogy Szeged a »magyar Salzburg«. Mi erről igazgató ur véleménye? Janovics: Nagyon szerényen és halk szóval, de tiltakozni szeretnék ez ellen a megállapítás ellen. Szeged nem a magyar Salzburg és ne is törekedjék azzá lenni. Salzburg az internacionális irodalom és internacionális művészet gócpontja. S. egednek egészen más a hivatá-a. Ha Szeged Salzburggal akar ve senyezni, akkor alul marad. Azok a krőzusi lehetőségek, amelyek Sa'zburgnak lehetővé teszik, hogy a világ legnagyobb dirigenseit és énekeseit összegyűjtse, nincsenek meg Szegeden. Ahhoz a varos adózó polgárainak olyan megterhelésére lenne szükség, a he'yárakrak olyan fantasztikus magasságba való c.nelé/ére, amit Szeged nem bírhatna meg. (Például Salzburgban a legolcsóbb jegy 14 shilling. Szegeden ugyanaz 50 fillér!) De. Szegednek más is a hivatása, mint Salzburgnak. Szeged testesítse meg a magyar gondolatot, legyen tolmácsa a magyar szellemi életnek, tolmácsolói pedig magyar rendezői'c és mayyar művészek legyenek. A külföldit jobban érdeklik a magyar sajátosságok, a színmagyar szellemi élet megnyilatkozásai, mint az internacionális művészi produkció, amelyben része van odahaza is. Én nem azt akarom ezzel mondani, hogy nyereg alatt puhított húsból bográcsgulyást főzzenek a Dóm-téren, de azt igen, hogy itt magyar költök szólaljanak meg magyar művészek ajakain* magyar rendezők e'gondohisa szerint. Szegednek azt kell adnia, amit a külföldi máshol neui kaphat. Turcsángi István: Észrevehető-e bizonyos lendület, vagy fejlődés a szegedi játékok művészi és látogatottsági fokában? I Janovics: Miután a művészi vezetésért én viselem a felelősséget, nem volna ildomos, ha a művészi fejlődésről nyilatkoznék. A látogatottságról azonban néhány érdekes statisztikai adattal szolgálhatok. Tavaly kilenc előadást tartottunk® cz évben 11 előadást. A János vitézt hozzávetőleges számítás szerint a három előadáson 23—24 c;er ember nézte meg. Az ember tragédiáját eddig még csak kétszer adtuk, szombaton adjuk harmadszor, de a két előadást már edjdig is 13— 14 ezer ember nézte végig. A Bizáncot szintén csak kétszer adtuk, de már 10—11 ezer ember rVgómncsi SIMPLONcigányprímás v.t.lés. 1/ i i ;r | 1 1 "7 alalt ez állandá hongu- V A \J h H A / letet nái z.n.kar! NH V L I IAAL JEGYEKa szabadtéri előadásokra —~ ™a Délmagyarország kiadóhivatalában (Aradi-ucca) a szinház nappali pénztárában és a Dóm-téri pénztáraknál kaphatók*