Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-09 / 153. szám

Péntek, 1937. Julius 9. Politikai napilap Világrészek üzenete Tilost nem Berlin—Róma, Budapest—An­kara, London—Genf, vagy Páris—Varsó az útirány, nem az európai politika — séfjei ülnek repülőgépbe, vagy Pullmann-kocsiiba s nem a béke, vagy a háború kisantantbeli utazói viszik magukkal a jelszavak kollek­cióját, — a világpolitikában, most ugyanaz megy végbe, ami az aviatikában L i n d ­b e r g óceánrepülésével zajlott le: a világ­részek találkozása. Van Z e e 1 a n d visszatért Amerikából, ahol s — ennek ta­lán még nagyobb jelentősége van, — az európai demokráciák képvisele­tében járt el a gazdasági válság szanálása erdekében. Csudálatos jelenség az, hogy minden vi­lágszemlélet, minden uralmi rendszer, sőt még a jelszavak uralma is megtalálja a ma­ga nemzetközi kapcsolatát, csak éppen a demokrácia teng-leng a tényleges erő dog­mái és fegyveres alakulatai között. Min­den államformának, minden eszmeáramlat­nak, minden világszemléletnek van i n t e r ­nációnál éj a, csak a demokráciának n i n c s. A totalitás elvét megvalósító országok megtalálják egymást, a nemzeti szocializmus íi(szüremlik egyik országból a másikba s megkapja nemzetközi hátvédét éppúgy, mint ahogy a kommunizmus a trockiji időben vi­lágszerte a szovjet birodalomra támaszkod­hatott. Van zöld internacionálé, sárga internacionálé, fekete internacionálé s szinte mar nincs is annyi szinc a szivárvány­nak, mint ahogy nemzetközi szervezetet fes­tenek be vele. Hogy a nagyipari termelés nemzetközi szervezete fennáll akkor is, ami­kor a munkásság nemzetközi szervezetét széttördelték, arra nem kell példákat felhoz­nunk. Csak a demokrácia állt árván és osztövéren a legkülönbözőbb iníernacionálék fnlenkszja között. Minden gondolat, minden hatalmi berendezkedés, a politika minden rendszere szövetségesekkel és fegyvertár­sakkal vonul fel a világpolitika cs világpiac harctereire, csak a demokrácia je­lent meg mindig társtalanul és szövetségesek támogatása nélkül. Amikor a belga miniszterelnök Amerikába ment A m e­r i k a u j Cézárjával tárgyalni, akkor ta­lán világtörténelmi fordulóponthoz érkezett el a demokrácia nemzetközi szervezete. Mert oz volt a legelső esete anr.ak, hogy Európa demokratikus államai álltak össze és adtak közös megbízást a belga miniszterel­nöknek az amerikai útra. A belga miniszter­einek nem Belgium nevében tárgyal* az El­nökkel, hanem az európai demokrá­ciák nevében. Az európai demokráciák csszeállottsk s nagyköveiként küldték az amerikai demokrácia hazájába a belga mi­niszterelnököt. S a demokráciáknak ebben a találkozásá­ban valóban — világrészek üzenetét lehet felismerni. Ma talán még gyönge az üzenet, mint tengerre ereszkedett óceánre­pülő elhalkuló, kimerült energiájú segitség­kérése, de ha egyszer a demokratikus orszá­gok megtalálták az együttes fellépés módját s megteremtették az együttes fellépés szer­vezetét, akkor nem kell féltenünk a demok­rácia sorsát. A demokrácia ezzel az együttes fellépéssel elindult a világ megváltásának útjára. Amit a diktatúrák és az allamtoíalilások elrontot­tak, azt a demokráciának kell megjavítani, Még az angol világbirodalom ereje és tekin­télye is kevés volna egyedül ennek a munká­nak egy töredéke elvégzéséhez s a demokrá­cia európai államszervezetei az amerikai de­mokrácia nélkül nem is vállalhatnák fel en­nek a történelmi feladatnak elvégzését. Cs a k egy ü 11, az óceán nem választhatja el egy­mástól a világtájakat, ha a szenvedések óceánját kell lecsapolni. Nyelv, nemzetiség, tradíció és gazdasági helyzet nem idézhetnek fel különbségeket, amikor közös a feladat és közös a cél. Le kell győzni a vi­lágválságot, meg kell újra szervezni a világ nemzetközi forgalmát, a termelés rend­jét s az elosztás szabadságát. Egv nagy és általános kiegyenlítődésnek kell fölváltani az autarchiák börtönzárka gazdál­kodását, véget kell vetni annak a gazdasági rendnek, amelyben minden ország, mint ha­tárai közé bezárt rab, csak kosarat font ahe­lyett, hogy végezte volna azt a munkát, ami­nek gazdasági feltételeit az ország határai között megtalálja. Az első feltétel: a forgalom szabad­sága. Ne a frissen épült finánckaszárnyák állják el a szabad utakat s álljanak a javak forgalma elé, legyen szabad az emberi mun­ka eredményének útja a termelőtől a fogyasz­tóig, akárhány országot iktatott is közbe a történelem szeszélye. Legyen örökre vége an­nak az anarchiának, hogy a világ egyik ré­szén elpusztulnak sz emberek, meit árujukat eladni nem tudják s a világ másik végen el­pusztulnak az emberek, mert nem jutnak áruhoz. A világ két vége között nincs már áthidalhatatlan és berepülhetetlen távolság, csak ne építsenek közbe finánckaszárnvákaí és csendőrlaktanyákat, vagy ha építenek, a forgalom szabadságát védjék velük. A gazdasági szabadság el fog vezetni a politikai szabadsághoz. Az alkotmányos sza­badság a kenyér szabadságával és biztonsá­gával kezdődik. A francia kormány tárgyalásai a pénzügy! helyzet megoldására Páris, julius 8. Csütörtökön délben összeült a minisztertanács, hogy*megtárgyalja a pénz­ügyi helyzet megjavítására vonatkozó rendsza­bályokat. Annak ellenére, bogy hivatalos kö­rökben egyelőre hallgatnak a kormány terve­zett rendszabályairól, jól értesült helven liire jár, hogy szó van a dohány árának 20 száza­lékos felemeléséről, valamint a gyújtó megdrá­gításáról és a gyujtószerek vámjának emelésé­ről. A gyujtószerek árát állítólag 10 százalék­kal. nz adóbélyeget 20 százalékkal emelnék. A belföldi levél portóját 50 centimesről 70-re, a távirat és telefon diiát pedig ' 20 százalékkal drágítják. Eszak-Kinában ismét megkezdődtek a harcok Kina és Japán között A japánok meg akarják szállni Pekinget? — Kihirdették az ostrom­állapotot, bezárták a város kapuit Még remény van a megegyezésre? Tokió, julius 8. Az Asahi Sinbum jelentése szerint a japán—kinai viszály elsimítására irányuló tárgyalások csődöt mondtak. A fegy­verszünet megszakadt, az ellenségeskedéseket ismét megkezdték. A pekingi hatóságok ki­hirdették az ostromállapotot. Tokió, julius 8. A hadügyminisztérium meg­erősíti azt a Tiirt, hogy a japán cs kinai tár­gyalások félbeszakadtak és hogy Pekingben új­ból megkezdődtek az ellenségeskedések. Jelen­tés szerint nagyobb kinai csapatokat vonlak össze a harctér közelében. London, julius 8. Eszak-Kinában este 7 óra 30 perckor kiujuPak a harcok Kina és Japán között, miután a kínaiak vonakodtak Lukosiaot kiüríteni. A légkör nagyon feszült. Kinai körökben attól tartanak, hogv a japá­nok Peking megszállására használják rel csa­pataikat. Pekingben kihirdették az ostromál­lapotot. -A város kapuit bezárták a japán csa­pat bevonulásának megakadályozására, akik délután érkeztek Peking felé. A kinai csapatok megszállták a pekingi re­pülőteret és megszüntették a Peking cs Tokio közötti rcpü'ióforgahnat Pekingben a japán követség és a többi jarán épület előtt géppuskákat állítottak fd és ho­mokzsáktorlaszokat emellek. A kinai hatóságok ezekre az intézkedésekre a legszigorúbb os­tromállapot elrendelésével feleltek. A sötétség beállta után tilos az uccán tartózkodni. Peking, julius 8. Tiencsinből különvonaton Feng Ta jba küldött ezer japán katona, 16 har­cikocsi és 20 ágvu feszültebbé tette a helyze­tet. A japán katonák már elindultak a Marco Polo hid felé. A japán csapatok Lin-Kou-Csiaiban körül­zárták a kinai laktanyát és megtisztították a Jung King folyó keleti part ját a kinai csapa­toktól. A nyugati parton is megvetették lábu­kat. bogy megakadályozzák a kinai csapatösz­szevonásokat. A legújabb saoghai jelentések Szerint a harcokat éjszaka 11 órakor megszün­tették. Tokio, julius 8. A .Tangcc-Kiangon tartózko­dó 3 japán hajóraj értesítést kapott, hogy áll­jon készen indulásra észak felé. Tokio, julius 8. A külügyminisztérium köz­li: A viszály elintézésére irányuló kinai—ja­pán tárgyalások nem hiusullnk meg, még re­mény van a barátságos megoldásra. Tokio, julius 8. Nankinsi jelentés szerint Vang-Csun-Csui kínai külügyminiszter este repülőgépen Nankingba repült, hogy a kor­mány tagjaival megbeszélést folytásson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom