Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)
1937-07-09 / 153. szám
Péntek, 1937. Julius 9. Politikai napilap Világrészek üzenete Tilost nem Berlin—Róma, Budapest—Ankara, London—Genf, vagy Páris—Varsó az útirány, nem az európai politika — séfjei ülnek repülőgépbe, vagy Pullmann-kocsiiba s nem a béke, vagy a háború kisantantbeli utazói viszik magukkal a jelszavak kollekcióját, — a világpolitikában, most ugyanaz megy végbe, ami az aviatikában L i n d b e r g óceánrepülésével zajlott le: a világrészek találkozása. Van Z e e 1 a n d visszatért Amerikából, ahol s — ennek talán még nagyobb jelentősége van, — az európai demokráciák képviseletében járt el a gazdasági válság szanálása erdekében. Csudálatos jelenség az, hogy minden világszemlélet, minden uralmi rendszer, sőt még a jelszavak uralma is megtalálja a maga nemzetközi kapcsolatát, csak éppen a demokrácia teng-leng a tényleges erő dogmái és fegyveres alakulatai között. Minden államformának, minden eszmeáramlatnak, minden világszemléletnek van i n t e r nációnál éj a, csak a demokráciának n i n c s. A totalitás elvét megvalósító országok megtalálják egymást, a nemzeti szocializmus íi(szüremlik egyik országból a másikba s megkapja nemzetközi hátvédét éppúgy, mint ahogy a kommunizmus a trockiji időben világszerte a szovjet birodalomra támaszkodhatott. Van zöld internacionálé, sárga internacionálé, fekete internacionálé s szinte mar nincs is annyi szinc a szivárványnak, mint ahogy nemzetközi szervezetet festenek be vele. Hogy a nagyipari termelés nemzetközi szervezete fennáll akkor is, amikor a munkásság nemzetközi szervezetét széttördelték, arra nem kell példákat felhoznunk. Csak a demokrácia állt árván és osztövéren a legkülönbözőbb iníernacionálék fnlenkszja között. Minden gondolat, minden hatalmi berendezkedés, a politika minden rendszere szövetségesekkel és fegyvertársakkal vonul fel a világpolitika cs világpiac harctereire, csak a demokrácia jelent meg mindig társtalanul és szövetségesek támogatása nélkül. Amikor a belga miniszterelnök Amerikába ment A m er i k a u j Cézárjával tárgyalni, akkor talán világtörténelmi fordulóponthoz érkezett el a demokrácia nemzetközi szervezete. Mert oz volt a legelső esete anr.ak, hogy Európa demokratikus államai álltak össze és adtak közös megbízást a belga miniszterelnöknek az amerikai útra. A belga minisztereinek nem Belgium nevében tárgyal* az Elnökkel, hanem az európai demokráciák nevében. Az európai demokráciák csszeállottsk s nagyköveiként küldték az amerikai demokrácia hazájába a belga miniszterelnököt. S a demokráciáknak ebben a találkozásában valóban — világrészek üzenetét lehet felismerni. Ma talán még gyönge az üzenet, mint tengerre ereszkedett óceánrepülő elhalkuló, kimerült energiájú segitségkérése, de ha egyszer a demokratikus országok megtalálták az együttes fellépés módját s megteremtették az együttes fellépés szervezetét, akkor nem kell féltenünk a demokrácia sorsát. A demokrácia ezzel az együttes fellépéssel elindult a világ megváltásának útjára. Amit a diktatúrák és az allamtoíalilások elrontottak, azt a demokráciának kell megjavítani, Még az angol világbirodalom ereje és tekintélye is kevés volna egyedül ennek a munkának egy töredéke elvégzéséhez s a demokrácia európai államszervezetei az amerikai demokrácia nélkül nem is vállalhatnák fel ennek a történelmi feladatnak elvégzését. Cs a k egy ü 11, az óceán nem választhatja el egymástól a világtájakat, ha a szenvedések óceánját kell lecsapolni. Nyelv, nemzetiség, tradíció és gazdasági helyzet nem idézhetnek fel különbségeket, amikor közös a feladat és közös a cél. Le kell győzni a világválságot, meg kell újra szervezni a világ nemzetközi forgalmát, a termelés rendjét s az elosztás szabadságát. Egv nagy és általános kiegyenlítődésnek kell fölváltani az autarchiák börtönzárka gazdálkodását, véget kell vetni annak a gazdasági rendnek, amelyben minden ország, mint határai közé bezárt rab, csak kosarat font ahelyett, hogy végezte volna azt a munkát, aminek gazdasági feltételeit az ország határai között megtalálja. Az első feltétel: a forgalom szabadsága. Ne a frissen épült finánckaszárnyák állják el a szabad utakat s álljanak a javak forgalma elé, legyen szabad az emberi munka eredményének útja a termelőtől a fogyasztóig, akárhány országot iktatott is közbe a történelem szeszélye. Legyen örökre vége annak az anarchiának, hogy a világ egyik részén elpusztulnak sz emberek, meit árujukat eladni nem tudják s a világ másik végen elpusztulnak az emberek, mert nem jutnak áruhoz. A világ két vége között nincs már áthidalhatatlan és berepülhetetlen távolság, csak ne építsenek közbe finánckaszárnvákaí és csendőrlaktanyákat, vagy ha építenek, a forgalom szabadságát védjék velük. A gazdasági szabadság el fog vezetni a politikai szabadsághoz. Az alkotmányos szabadság a kenyér szabadságával és biztonságával kezdődik. A francia kormány tárgyalásai a pénzügy! helyzet megoldására Páris, julius 8. Csütörtökön délben összeült a minisztertanács, hogy*megtárgyalja a pénzügyi helyzet megjavítására vonatkozó rendszabályokat. Annak ellenére, bogy hivatalos körökben egyelőre hallgatnak a kormány tervezett rendszabályairól, jól értesült helven liire jár, hogy szó van a dohány árának 20 százalékos felemeléséről, valamint a gyújtó megdrágításáról és a gyujtószerek vámjának emeléséről. A gyujtószerek árát állítólag 10 százalékkal. nz adóbélyeget 20 százalékkal emelnék. A belföldi levél portóját 50 centimesről 70-re, a távirat és telefon diiát pedig ' 20 százalékkal drágítják. Eszak-Kinában ismét megkezdődtek a harcok Kina és Japán között A japánok meg akarják szállni Pekinget? — Kihirdették az ostromállapotot, bezárták a város kapuit Még remény van a megegyezésre? Tokió, julius 8. Az Asahi Sinbum jelentése szerint a japán—kinai viszály elsimítására irányuló tárgyalások csődöt mondtak. A fegyverszünet megszakadt, az ellenségeskedéseket ismét megkezdték. A pekingi hatóságok kihirdették az ostromállapotot. Tokió, julius 8. A hadügyminisztérium megerősíti azt a Tiirt, hogy a japán cs kinai tárgyalások félbeszakadtak és hogy Pekingben újból megkezdődtek az ellenségeskedések. Jelentés szerint nagyobb kinai csapatokat vonlak össze a harctér közelében. London, julius 8. Eszak-Kinában este 7 óra 30 perckor kiujuPak a harcok Kina és Japán között, miután a kínaiak vonakodtak Lukosiaot kiüríteni. A légkör nagyon feszült. Kinai körökben attól tartanak, hogv a japánok Peking megszállására használják rel csapataikat. Pekingben kihirdették az ostromállapotot. -A város kapuit bezárták a japán csapat bevonulásának megakadályozására, akik délután érkeztek Peking felé. A kinai csapatok megszállták a pekingi repülőteret és megszüntették a Peking cs Tokio közötti rcpü'ióforgahnat Pekingben a japán követség és a többi jarán épület előtt géppuskákat állítottak fd és homokzsáktorlaszokat emellek. A kinai hatóságok ezekre az intézkedésekre a legszigorúbb ostromállapot elrendelésével feleltek. A sötétség beállta után tilos az uccán tartózkodni. Peking, julius 8. Tiencsinből különvonaton Feng Ta jba küldött ezer japán katona, 16 harcikocsi és 20 ágvu feszültebbé tette a helyzetet. A japán katonák már elindultak a Marco Polo hid felé. A japán csapatok Lin-Kou-Csiaiban körülzárták a kinai laktanyát és megtisztították a Jung King folyó keleti part ját a kinai csapatoktól. A nyugati parton is megvetették lábukat. bogy megakadályozzák a kinai csapatöszszevonásokat. A legújabb saoghai jelentések Szerint a harcokat éjszaka 11 órakor megszüntették. Tokio, julius 8. A .Tangcc-Kiangon tartózkodó 3 japán hajóraj értesítést kapott, hogy álljon készen indulásra észak felé. Tokio, julius 8. A külügyminisztérium közli: A viszály elintézésére irányuló kinai—japán tárgyalások nem hiusullnk meg, még remény van a barátságos megoldásra. Tokio, julius 8. Nankinsi jelentés szerint Vang-Csun-Csui kínai külügyminiszter este repülőgépen Nankingba repült, hogy a kormány tagjaival megbeszélést folytásson.