Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-08 / 152. szám

Csütörtök, 1937. Julius S. Politikai napilap XIII. évfolyam. 152. sz. Interpelláció a belügyminiszter úrhoz Amikor a belüsrv miniszter ur mecindokol­ía azt az elhatározását, hogy a városi számvevőségeket miért kívánja á 1 ­lamosittatni, a többek között azokra a visszaélésekre is utalt, melyek az utóbbi evekben fájdalmasan rongálták meg egy-két magyar város jóhirét. A belügyminiszter ur szerint ezeknek a visszaéléseknek a lehetőségét is ki kell zárni s ezért van trra szükség, hogy a több biztonsá­got és több nyugalmat teremtő állnmi számvevők vegyék át a vá­rosi számvevőségek munkáját. A belügyminisztériumi székben a közigaz­gatásnak kitűnőségét köszönhetjük, aki nem ís lehetne — kitűnőség, ha nem a vármegyei önkormányzat életéből nőtt volna fel a köz­igazgatás élére. Egész más szellemet, egész m á s felfogást, egész másirányu meggyőző­dést várhatunk az önkormányzati élet ne­veltjétől. Nem csak a szabályok tisztelete, nemcsak a diszciplínákkal szemben tanusitott engedelmesség, hanem a jogok és kötelessé­gek egyensúlya, a polgári szabadság leve­gője, a polgárság önrendelkezési jogának tisztelete szabja meg gondolkodása irányát es cselekvése tartalmát annak, aki nem a katonai nevelés fegyelmét, hanem a sza­badság szeretetét s az önkor­mányzati jogok megbecsülését bozta magávol a belügyminiszteri székbe. S Széli József belügyminiszter ur mindezen felül — biró is volt, állásfoglalásában te­hát a polgári jogok szabadságának tiszteletén kivül a bírói tisztánlátás és igazságkeresés értékeit sem kereshetjük hiába. Ha azonban a belügyminiszter úrban csak az állami számvevőszék ellenőrzése kelt nyugalmat és teremt biztonságot, akkor mégis csak meg kell kérdeznünk, hogy azok a je­lenségek, melyek a földmüvelés ügyi minisztérium gazdálkodásából kerültek ki a nyilvánosságra, benne az állami számve­vők működésével szemben előlegezett bizal­mat erősitik-e, vagy megrendítik ? Szolnok es Székesfehérvár példája erősítették meg benne azt a meggyőződést, hogy a vá­rosi számvevőségeket államosítani kell, de — mély tisztelettel kérdezzük: — a f ö 1 d­müvelésügyi minisztérium pél­dája nem cáfolja most ennek a meggyőződésnek helyességét? A városi számvevők helyett állami számvevők­re kell bizni a városok gazdálkodásának el­lenőrzését, de a földmüvelésügyi miniszté­rium példája nem arra int-e, hogv talán még­sem az államosítás a remédium? Elvégre e földmüvelésügyi minisztériumban a buda­pesti kir. ügyészség felfogása szerint vagy tiz éven keresztül lehetett lopni és sikkasztani s a földművelésügyi minisztériumban, ha nem csalódunk, á 11 a­m i tisztviselőkből álló számvevőség vizsgálta felül és ellenőrizte állan­dóan a vag-yonkezelést. A minisztérium számvevőségének munkája az állami számvevőséget sem kerülte el s az állami számvevőség sem városi szám­vevőkből áll a köztudomás szerint. Azt kell tehát hinnünk, hogy a számve­vőség államosítása nem véde­lem a visszaélések ellen s hinnünk kell azt is, hogy a városi számvevőségek nem melegágyai a hivatali bűncselekmé­nyek. A mi nagyon szerény felfogásunk sze­rint vannak tisztességes emberek és vannak panamisták, de az emberiség­nek ez a két rendje nem aszerint alakul, hogy ki az állami és ki a városi tisztviselő. Mi, akik az önkormányzatban nőttünk fel s az önkormányzati rendszerben a szabadság egyik intézményét látjuk, tiszteljük, őrizzük és szeretjük, kénytelenek volnánk tiltakozni az ellen a felfogás ellen, mely a városok számvevőségei ellenőrzésében több veszélyeztetettséget lát, mint amennyivel az állami szám­vevőségi ellenőrzése mellett mégis számolni kell, — elvégre emberek vannak itt is, ott is s az emberi lélek természetéhez tar­tozik, hogy megbotolhatik. Nem védjük a városi számvevőségek rendszerét és nem támadjuk az állami számvevőségeket, csak annak a meggyőződésünknek adunk hangot, hogy nem szabad a visszaélésekre több lehetőséget feltételezni az egyikben és nem lehet a biztonság több feltételét megtalál­ni a másikban. Amennyi a városi számvevő­ségek hitelén és megbízhatóságán ronthat a szolnoki -és székesfehérvári példa, legalább ugyanannyit- az állami számvevőségek hite­lén és megbizhatóságán rongál a földmüve­lésügyi minisztériumból kikerült bűnügy. Természetesen, nem általánosíthatunk s azért, mert a földmüvelésügyi minisztérium számvevőségének ellenőrzése mellett lehe­tett éveken keresztül manipulálni közpénz­zel, nem következtethetünk az állami szám­vevők ellenőrzésének megbízhatatlanságára, de akkor abból a tényből, hogy két magyar városban panamáztak, ne következtessenek arra sem, hogy a városi számvevőség ellen­őrzése nem ér egy fabatkát sem. A tisztessé­ges emberek tisztességes ellenőrzése egyfor­mán hatályo, akármilyen pénztárból húzzák is illetményeiket az ellenőrzők. S ha a szol­noki és székesfehérvári példák a városi számvevőségek államosítása mellett szól­nának, a földmüvelésügyi minisztérium által nyújtott példa legalább olyan hatá­sosan agitál a számvevőségek államo­sítása ellen. S legalább ennyi haszonnal járjon Torday és Czvetkovitsék esete az igaz­ságszolgáltatással. London nj javaslatát pénteken tárguaija a semlegességi bizottság Az önkéntesek hazaszállítása a tárgyalások középpontjában A köztársasági csapatok offenzívája a madridi frontszakaszon London, julius 7. A Daily Herald azl a fel­tűnési keltő hírt közölte szerdai számában, hogy az angol kormánynak a benemavatkozási válság elsimítására uj terve van, ezt azonban egyelőre nem hozza nyilvánosságra. Titoktar­tást kért az angol kormány az érdekelt hatal­maktól is. A lap mindössze annyit tud az uj tervről, hogy az elvben fenntartja a tengeri ellenőrzést és az önkénteskérdés megoldásának előtérbe helyezésével ha<hatósabbá ' igyekszik tenni a benemavatkozás politikáját. Londonban azt is tudják, hogy Franeo hajlandó hazaengedni a felkelőknél harcoló önkénteseket. Ez kiderül Queipo de Llano tábornok rádióbe­szédéből is. A tábornok azt hangoztatta. Fran­eo nem ellenezné az önkéntesek hazaszállítá­sát. ha ugy látia, hogv az önkéntesek kérdésé­ben tanúsítandó magatartásával hozzájárulhat a békéhez. Francia kormánykörökben nyugalommal néznek a benemavatkozási főbizottság pén­teki ülése elé. A Quai d'Orsav környezetében azonban rámutatnak arra, hogy Franciaország már ele­ve visszautasít minden olyan megoldást, amely a szárazföldi, tengeri és légi ellenőrzés mód­szereinek különböző módon való megállapí­tását célozza. A francia kormány nem helyez különösebb súlyt az eddigi ellenőrző intézke­dések és a határellenőrzés megszigorítására, szilárdan el van tökélve azonban, hogv* meg­akadályozza az ellenőrzés minden egyenlőtlen­ségét, akármelyik harcoló félnek is kedvez­nek azok. Az eddigi ellenőrzési rendszer bár­mely megváltoztatásának egyetlen előfeltételéi a francia kormány az önkénlesek hazaszállítá­sára vonatkozó egyezmény megkötésében látja. A köztársaságiak áttörték a felkelők madridi frontját Madrid, julius 7. A köztársaságiak madridi főhadiszállása sorozatos sikerekről számol be szerdán. A jelentések szerint a főváros kör­nyékén végrehajtott frontáttörési kísérlet sike­res volt; a csapatok több községet elfoglaltak és elvágták a niadrid—toledúi országúton a felkelők összeköttetését. Párisban ugy tudják, hogy a kormánycsa­patok offenzívája azl a célt szolgálja, hogy a santánderi harcvonalról a felkelő csapatmcg­erősítéseket legyenek kénytelenek a madridi frontra vezényelni. Éppen ezért a baszk köz­társasági csapatok santanderi parancsnoksága még mindig bízik abban, hogv meg tudja vé­deni a várost. A város egyébként megerősítést kapott Astoriából. A felkelők elismerik az egyik község, Brunete elestét, de biznak abban, bogy azt rövidesen visszafoglalják. Hangoztatják a felkelők, hogy a. kormánycsapatok támadása esak időleges sikert hozott, mert a felkelő csapatok a veszé­lyeztetett pontokon feltartóztatták a miüeiát és ellentámadásba mentek ál. A harcok még folynak. Csak revizió utján Páris. iulius 7. A nemzetközi viszályok bé­kés elintézése tárgyában összehívott értekezlet, amely 28 állam részvételével ülést tartott -Pa­risba n. brfeiezte tanácskozásait. A zaro i.llsen hangsúlyozták, hogv az értekezlet egvfeges véleményen van abban, hogy a nemzetközi élet fejlődése megkívánja a statusquo megváltoz­tatását békés revízió utján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom