Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-07 / 151. szám

Szerda. 1037. jtilius 7. DÉLMAGYARORSZÁG 3 A törvényhatóság szerdán dönt a Szegeden létesítendő filmgyár ügyében Beszélgetés a tervekről a vállalkozókkal: dr. Vincze Aladárral és Désy Altréddel (A Délmagyarország munkatársától.) Isme­retes az a terv, amely szerint egy érdekeltség nagyszabású filmgyárat tervez Szegedin léte­síteni. Dr. Tóth Béla helyettes polgármester betegsége alatt is foglalkozott az ügy aktáival és megbízásából Katona tanácsnok a kul­tuszminisztériumban érdeklődött a lehetősé­gekről. Mivel a kultuszminisztérium informá­ciója kielégítő volt, a helyettes polgárin?ster a maga részéről a terv mellé állott, előterjeszté­sét a kisgyűlés pártoló javaslattal terjeszti szerdán a közgyűlés elé. A vállalkozók ót hold föld átengedését és mintegy 25 ezer pengőim építkezést kérnek a várostól. A terv megvaló­sulása esetén párszáz ember jutna keresethez. D é s v Alfréd régi filmszakember ötlete volt 9z uj filmgyártás íétesitése és ehhez csailako­zotl dr. Vincze Aladár ideggyógyász, aki­nek Budapesten ismert kleggyógyiníéz< te van. Miután értesültek róla, hogy a kisgyűlés meg­szavazásra ajánlja beadványukat, kedden dél­ben Szegedre érkeztek. Rövid szegedi tartóz­kodásuk alatt munkatársunknak alkalma volt rövid beszélgetést folytatni a vállalkozókkal. A tervekről dr. Vincze a következőket mon­dotta: — Ugy volt, hogy Pécsett építjük fel film­gyárunkat. Leutaztam Pécsre, ahol a város vezetősége megértéssel fogadta előterjesztésün­ket és a legmesszebbmenő támogatást aján­lotta fel. Visszafele utazva, a vonaton össze­találkoztam egy szegedi ismerősömmel. Amikor elmondtam, hogv mi iáratban voltam Pécsett, szemrehánvást tettek, hogv miért nem Szege­den létesítiük a gyárat. Gondolkozni kezdtem a dolgon cs hamarosan megállapítottam, hogy Szeged földrajzilag kedvezőbben fekszik. Amint visszaérkeztem Budapestre, megemlítettem a dolgot Désy Alfréd barátomnak, akinek ugyancsak tetszett a dolog és átcsoporio ölet­tük a tervet Szegedre, természetesen azzal a fenntartással, hogy Szegeden is kedvező fogad­tatásra találunk. — Különös véletlen folytán többé-kevésbéén és szegedinek érzem magam —' mondta Désy Alfréd. Fiatal szinész koromban, Makó J.ajos direktorságának utolsó esztendejében tágja voltam a szegedi színháznak. — Hogy van az. hogv önök félmilliós vállu­latol akarnak létesíteni és 25 ezer pengőt, meg telket kérnek a várostól? — kérdeztük. — A félmillió talán elég sem lesz — felelte dr. Vincze —, de az egyáltalán nem bttolvá­solja az ügyet. Nem azért kérjük a város tá­mogatását, mintha saját erőnkből nem tud­nánk felépíteni a gyárat, de azt akarjuk, hogy a városnak is legyen benne érdekeltsége. Azért, amit a város ad, megkapja az ellenszolgálta­tást. Eltekintve attól, amit a filmgyár a sze­gedi kereskedők és iparosokra nézve jeleni és attól, hogy rengeteg embert foglalkoztat majd, idegenforgalmi jelentősége kiszámíthatatlan. Az öt hold föl azokhoz az épületekhez kell, amelveket a stúdió mellé építeni fogunk. Min­denféle műhelyre, raktárra, irodákra, étkező és pihenő helyiségekre lesz szükség cs íugy terület kell a külső felvételekhez is. — A közgyűlés szerdai döntését nem várjuk be Szegeden, semmiképen sem akarjuk iefon­Ictünkkel befolyásolni a közgyűlés tagjait. M<r indulunk is vissza Budapestre, ahol idejeko­rán fogunk értesülni a határozatról. Felére csökkent az Ínséges munkanélküliek Szánta A munhahözvefifö hivatal jelentése szerint rendkívül nagy volt az érdeklődés a szegedi mezőgazdasági munkások iránt — Legrosszabb a helyzet a tisztviselők es a keres­kedelmi alkalmazottak kőzött v ' (A Délmagyarország munkatársától.) "Áz utóbbi hetekben a szegedi munkapiac helyzete bizonyos tekintetben megjavult. A népjóléti hivatal adata szerint a segélykérésre szoruló Ínségesek száma legutóbb jelentősen csökkent, kevesebben étkeznek a népkonyhákon is, mint egy hónappal ezelőtt. Bizonyos vonatkozás­ban javult a munkapiac helyzete a mullévi ju­liusi állapothoz képest is. Dr. Tóth Béla polgárinesterhelyettes utasí­tására a szegedi munkaközvetítő hivatal ki­mutatást állított össze a munkapiac juniusi helyzetéről. A jelentés szerint a mult hónap utolsó napján 2197 munkavállaló volt nyilván­tartásban. közülük férfi 1820, nő 320. Á 2107 munkavállaló közül • insegkataszterbe felvettek '316 férfit és 209 nőt. — A junius 30-ig nyilvántartott 1525 ínsé­ges közül ma már csak 700—800 van munka nélkül — mondja a munkaközvetítő hivatal jelentése. Ezeknek legnagyobb része az ipari szakmunkások és az értelmiségi foglalkozású, irodai, vagy kereskedelmi alkalmazottak !•'•­borához tartóznak. A hatósági munkaközvei ­tó hivatal a hozzáforduló munkavállalókat mindaddig tartja nyilván, amig ezeket mun­kához juttatni nem tudja, vagy a munkaválla­ló égvén! uton el nem helyezkedik. Ez utóbbi körülményt a munkakereső köteles a munka­közvetítőnek tudomására hozni, hogy a nyil­vántartásból kivonható legyen. Sajnos, a gya­korlat azl mutatja, hogv a munkavállalók ezen kötelezettségüknek csak a legritkább esetben tesznek eleget és igv áll elő az a helyzet, bogy ideig-óráig olyanok is nyilvántartásban ma­radnak, akik már időközben elhelyezkedtek. Ezen a hivatal hgy szokott seg'leni, hogy idő­közönkint nyomozók utján a helyszínen álla­pítja meg, hogy munkanélkülinek nyilvántar­tottak elhelyezkedtek-e, vagy sem. A hatósági munkaközvetítő hivatal utján májusban 676, juniusban 636 munkavállaló nyeri alkalmazást. 1937. első felében, junius 3Ö-ig bezárólag 1961 egyént helyezett cl a hi­vatal magángazdaságokhoz. Inségmunkaköz­vetités volt 11.869 junius folyamán. Január 1-től junius 30-ig 273 hadigondozottat juttatott a munkaközvetítő munkához. Jrí.nleg 156 szegedi illetőségű hadigondozott van munka nélkül, akik az.opban rokkantságuk, miatt cj>ak könnyebb munkákat vállalhatnak. A munkaközvetítő'hivatal jelentése szerint május és Junius hónapokban példátlanul nagv volt az érdeklődés a mezőgazdasági munkaerők iránt, még vidékről is. ugv annyira, hogy ma már Szeged és környékén minden mezőgazda­sági munkás el tudott helyezkedni. Ennek a szokatlan nagy keresletnek volt az eredménye, hogy a munkabérek rohamosan emelkedtek, uev, hogv egves helyeken 100—150 százalékkal többet fizettek a napszámosoknak, mint más években. A mezőgazdasági napszámosok li'rc 3—4 pengő közölt, a hónaposok havi bére, la­kás és élelemmel 30—40 pengő közt váltakozik. — Ilyen bérek mellett — folytatja a jelen­tés —, n munkanrlkül levő iparossegédek is szívesen vállaltak munkát a mezőgazdaságban, hol tekintélyes számban nyertek alkalmazást. Élénk volt a kereslet munkaerők iránt az építő szakmában. Szegeden az előző évekhez viszo­nyítva sokkal több az építkezés és igy az építő­ipari munkások legnagyobb része munkát ka­pott. Nagy kereslet volt a kovács- és bognár­iparban, továbbá a szövőiparban. Ezekben a szakmákban ma már munkaerőhiány mutat­kozik. A ruházati iparban is élénkebb volt a munkapiac az előző évhez viszonyítva. De ál­talában véve majdnem minden szakmában na­gyobb volt a kereslet, mint az előző évek ha­sonló hónapjaiban. Tisztviselők és kereskedel­mi alkalmazottak iránt \olt a legkisebb érdek­lődés. 1 hg. ahácntéz P -.96 1 hg. máh P -.96 1 hg. dióitól p 2 90 1 hg. mazsola szöllö P 1.60 NAGY ALBERT Továbbra is megoldatlan a Surgoth-rejtélv Budapest, julius 6. A Surgoth-rejtély még mindig tisztázatlan. Nem sikerült megállapí­tani a Balalonszabadiban kifogott holttest sze-1 melyazonosságát; sem a gazdasági főtanácsos fivére, Surgoth Gyula képviselő, sem gazdasz­szonya nem ismerte fel Surgoth Jenőt. A rendőrség kedden délelőtt a holttest meg­nagyított fényképét levetítették a gazdasági fő-» tanácsos gazdasszonya előtt, aki a jeghatáro­zottabban kijelentette, hogy nem ismeri fel a holttestben gazdáját. A rendőrtisztek vélemé­nye szerint sem azonos a két férfi, meri amig a halottnak markáns, éles vonásai vannak, előreugró orra, Surgoth Jenő orra nem ilyen; hajlott és ferde, szemöldöke dus, tömött és aa orrnyeregnél erősen lehajló. Azok a detektívek, akik hétfőn Balatonalmá­diba utaztak, hogy a csónakban talált ruhákat és értéktárgyakat átvegyék, kedden visszaér­keztek Budapestre. A holmikat felmutatták Surgoth Jenő gazdasszonvának, aki nem is­merte fel a tárgyakban Surgoth Jenő tulajdo­nát. I Délután ujabb fordulat tőrtént a rejtély 1 ügyében. A Balatonszabadiból felhozták azt kat I a tárgyakat, amelyeket a Balatonból kifogott öngyilkos csónakjában találtak. A tárgyakat elvitték Surgoth lakására, ahol megállapilot­ták, hogy az ingóságok Surgoth János gazda­sági főfelügyelő tulajdonai voltak. ­„4z élelem befejeződön " Elrendelték Torday főtanácsos elmeálla­potának megvizsgálását Budapest, julius 6. A földmüvelésügyi mii nisztériumban felfedezett sikkasztási ügyben a vizsgálóbíró gyors tempóban folytatja a nyo­mozást. A vizsgálóbíró nem teljesítette Tor­day László gazdasági főtanácsos védőjének azt a kérését, hogv védencét helyezze szabad­lábra. A védő ezután engedélyt kért a vizsgá­lóbírótól. hogy Tordayval beszélgethessen. Torday elkeseredett hangon kijelentette, neki már minden mindegy, az élete befejeződött, de hangoztatta ártatlanságát, majd görcsös zoko­gásba fulladlak szavai. Tordavva! való beszélgetés után a védő a vizsgálóbírótól védence elmeállapotának meg­vizsgálását kérte. A vizsgálóbíró elrendelte Tordav elmeállapotának a megvizsgálását. Tordayt egv hónappal ezelőtt család ia meg­vizsgáltatta dr. Mi ni eh Károly és dr. Né1 meth ödön orvosszakértőkkel. Az orvosszak­értők nem hivatalos írásban leszögezték véle­ményüket, amely szerint Tordav büntető­jogilag nem vonható felelősségre. Az orvos­szakértők megállapították, hogy Torday Lász­ló fizikailag téliesen leromlott, idegileg tönk­rement ember, idült alkoholista. T mav a mér­téktelen szeszfogyasztás következtében egyéb súlyos szervi betegségeket is szerzett. Belvárosi Mosl Szerdától pántokig! HARRY P1EL nagyszabású filmje uioisű pillanat Xalandor film 8 felvonásban P, 7, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom