Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-04 / 149. szám

Vasárnap, 1057 fuTlug í. OfrMAfí7ARORSZÁCi II asae PAALJÓB kiPQRTSORQZATAt ftmcJustfüScfiraMoMiri 4 regényt Schratt Kaíalin és az udvar inírikója Amikor az uj uralkodó, IV. Károly Hohenlohet a „vörös herceget" nevezte ki az udvarmesteri hivatal uj főnökévé és Montenuovo [elgonibolt ingujjban maga Csomagolta össze jieíve holmiját, ezekkel a szavakkal mondott bue5ut -d Habsburgok udvarának: ..Boldog vagyok, hogy megszabadulhatok ettől fterindhtól , . . Ez már nem az én heh cm többé . . Amig azonban ez a sokak által régóta várt óra elérkezett, addig Montenuovo volt a teljhatalmú ur, talán az predesztinálta ezzé, hogy rajta kivül isenkisem ismerte olyan tökéletesen a spanyol ettiket útvesztőit, mint Neyperg gróf fagyostekintetii és származására annyira büszke unokája. Mindenkit, aki legalábbis nem grófi ágyban látta meg a napvilágot, lenézett, Sdiraltot is ezért gyűlölte és minden alkalmat, amely csak kínálkozott a számára, megragadott arra, hogy 3 császár barátnőjének bor$ot törjön az orra alá. Különös öröme telt benne, ha valami olyan sürgős elintéznivalót terjeszthetett Eerenc József elé, amely lehetetlenné tette a tervbevett közös ebédet. Hivatalosan Schratt soliajem szerepelt rangsorba osztva az udvar ünnpélyeinél é$ meg kellelt elégednie azzal, hogy a legfiatalabb „Bittér von" is megelőzte öt. Monfenuovonak különös öröme telt benne, ha elsőnek tehetett jelentést Schratt rivierai kártyaveszteségeiről, a takarékosságra való hivatkozással gyakran vonalat húzott már elkészült jzámadásokon, a művésznő többször megtette, hogv bajbajutott kollegák pénzügyi zavarainak szanálására kérte meg az uralkodót, ha azonban az akták valahogyan Montenuovohoz, vagyis gazdasági hivatal főnökéhez, Wetsehl igazgatóhoz — Montenuovo balkezéhez —- kerültek, akkor a szanálásból rendszerint nem lett semmi. Montenuovo gondoskodot róla, hogy külföldi uralkodók bécsi látogatásainál tartott cerclekcn „megfeledkezzenek" az utolsó sorba állitolt „Hofschauspálerin" megszólításáról Neki köszönhette Schratt, hogy figyelmességének egy-egy kedves megnyilatkozása nyom nélkül eltűnt a Burgból, mint „nem odavalóa napi rapportok gorán „véletlenül" és ártatlan arccal kimondott megjegyzései gyakran okoztak konfúziót és azok az emberek, akik Schratt szalonjának állandó vendégei sorába tartoztak, már clsö megjelenésükkor belekerültek Montenuovo fekete könyvébe. Ezzel szemben egészen más természetű volt az öreg Paar, aki — minden más verzió ellenérc — nem Ferenc Józseftől kapta rangját, hanem egy nagyon régi, Olaszországból Ausztriába került olyan arisztokrata famíliából származott, amelynek feje hercegi rangot visel. Paar gróf bohém természetű ember volt, papucsban és ingujjra vetkőzve, nyakkendő nélkül ült hivatalában, kevés dolga akadt, nem szerelte az uniformist és Ferenc József mosolyogva vett tudomást mindig erről a tulajdonságáról és ha tehette, * reggeli audienciákon tul nem zavarta őt. Paarban volt valami közvetlenség, a néppel való kapcsolatot nem tekintette leereszkedésnefc és milatt Montenuovo minden erejével azon volt, hogy Schratt protegáltjai, — ha nevűk már ott is szerepelt a kihallgatásra jelentkezők lajstromán — ne kerüljenek « esászár elé, a főadjutáns igyekezett Sehrattnak kedvében járni és gyakran lehetett őt látni a művésznő asztala mellett. Taafe gróf, aki tizenhét esztendeig vezette mint mini$ztcrrlnók Ausztria ügyeit, de a tizenhét év alatt egyszer sc jutott hozzá, hogy Ferenc József hellyel kínálja meg az audienciáján, sohasem cselekedett Schratt ellenére, Kerzl báró, a király orvosa, Schraltot kérte meg intervencióra, ba Ferenc József nem akart szót fogadni neki és Liechtenstein Budolf herceg, az előkelő gavallér, akinek mókáin a c$ászár sokat nevetett, pajtásnak és cimborának tekintette at uralkodó barátnőiét. Raituk kivül azok az udvari emberek, akiknek évszázadokra tekintett vissza a rangjuk és címerük felett a sokágú korona, Montenuovohoz hasonlóan, ha nem. is gyűlöltek, de negligálták a ,.badcni rőfös" leányát és Schratt Katalin igazi barátokra csak azokban az udvari emberekben talált, akiket nem az ősök. hanem az eszük juttatott el a császári palota parkettás termeibe. Ezek között első helyen kell megemlíteni Palmer Edwardot, a bécsi Lgnderbank vezérigazgatóját. Alacsony, emberke volt, le nem tagadható sémita típussal. Larisch grófnő azt irja róla, hogyha beült a fotöjbe. ugy nézett ki. mint „egy roknyaralni, üdülni, szórakozni; Bármely társasutazáson kiván résztvenni: Valutáját, kedvezményes vasúti jegyeit megkaphatja, társasutazási részvételét költségmentesen bejelentheti NEU ERNö banküzlet utazási irodájában Minden prospektus díjtalanul mae-kapható kokó figura paróka nélkül." Palmer Edvvard volt anyagi természetű ügyekben egyetlen tanácsadója a Cjászárnak, aki annyira szerette öt, — és ez jellemző I-'ereiic József gondolkozására, -r hogy amikor Schratt elmesélte egyszer, bogy a Lánderbankban milliós sikkasztásnak jöttek a nyomára, a császár arca komorrá vált és hosszabb gondolkozás után ezt mondta a sehönbrunni parkban 3 barátnőjének: „Most aztán gondoskodnunk kell róla. hogy szegény Palmer ne tudja meg a dolgot. Biztosan nagyon felizgatná magát . . .-Palmer nagy megértéssel volt mindig Schratt dolgai iránt, ő rendezte. elsőizben a művésznő ama adósságait, amelyek a Kiss-vagyon összeroppanásával keletkeztek ós Palmer gondoskodott arról, hogy a költséges utazások és a nagy összegeket megemésztő háztartás kiadásai ne az udvari könyvekben szerepeljenek, hanem Ferenc József magánvagyonának a Lánderbanknál vezetett számláin. Palmer fizette ki mindig a különböző alkalmakkor vásárolt ékszereket, hozzá futottak be a számlák, e mellett talpig tisztességes és tisztakezü ember volt, aki soha$em használta ki a császár bizalmát. Ugyanilyen kaliberű volt Paul Schulz, a legfelsőbb számszék elnöke, aki, midőn valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki, az udvar kívánságára kénytelen volt hitet cserélni, mert mint zsidó nem tehette le a lilkostanácsosi esküt. Anproisot, mindenféle gyógynövényt, borkövet, borseprőt legmagasabb napi áron uásarol V\m MilflÁe syőgvnövény %JT• nlRIVd nagykereskedés r. t. Budapest. V., Vilmos cs. ut 6. Tel.: 180-577. Másnap azonban megjelenvén Ferenc Józsefnél, hogy megköszönje n kinevezését, igy szólt a császárhoz: „Felség! Én tegnap keresztelkedtem ki, d« azért holnap is csak olyan zsidó leszek, mint voltam tegnapelőtt . . ." Paul Sehulz mesélte egyszer sz"k baráti körben, hogy a bécsi egyetem egyik híres professzorával, Európa egyik legnevesebb pszichiáterével sokáig beszélgetett a császár szerelmi életéről és hallatlanul érdekesnek találta azt, amit ez a pszichiáter, a saját véleménye gyanánt elmondott neki. „Azoknál az embereknél — mondotta Exzelleníi Sehulz mint az idegorvos szobait — akik abban a korban vannak, mint amelyben Ferenc József uralkodik a szerelmi életnek kevés a jelentősége, ha férfit a munka, a Családi bajok, a sikerek, aa egyéblrányu elfoglaltság túlontúl igénybeveszik, A kevesetdolgozó emberek még öregebb korukban is intenzivebb szerelmi életet élnek és na" gyobb fontosságot tulajdonítanak a szerelemnek, mert az élet egyéb vonatkozásaiban nem találjála meg azt, amit a német nyelv ezzel a szóval: „Per* sönlichkeitsgefühl" olyan szépen tud kifejezni. Azoknak az embereknek vannak a legnagyobb sikereik a nőknél, akiknek legtöbb a ráérő idejük", ezek kiélik magukat a sikereikben, niig az anynyira elfoglalt, hatvan felé járó öreg urak, mint Ferenc József. a nőben mást keresnek és mást i* találnak meg, mint azok, akik a Fenstergukkee ablaka mellett mustrálják a Karntnersttasse hölgyeit. A császár életszükségletének csak elenyészően kis százalékát teheti ki a szerelem utáni vágyakozás, az ő gondolatait, érzéseit, ideáit é® céljait ezernyi más probléma foglalkoztatja és aa ő számára teljes kielégülést jelentenek azok * rövidebb vagy hosszabb időközben bekövetkező látogatások, 'amelyeket a külföldön utazó Erzsébet, tesz a Burgban, Ischlben, vagy Gödöllőn. A hatvan év felé járó férfiak a szerelmi elet szempontjából normális igényekkel rendszerint csak akkor rendelkeznek, ha az élet egyéb vonat* kozásaiban nem tudják energiájukat és idejüket lekötni. Ha az a férfi, akinek nincsen egyebe-, mint egyetlen rendes ruhája, sikeresen bonyolít le egy randevút, akkor boldogan vacsorázik odahaza, szük udvari szobájában krumplit is, mer? az életlel szemben más igénye nincsen. De annalá a férfinak, aki hajnalban kel, akinek az iróaszta* Ián görnyednek az akták és ezek kőzött restanciát nem tűr meg, akinek ötvenkétmillió enibefl sorsáról kell gondolkodnia és ezt a hivatását halálosan komolyán veszi, aki háborúkat üzen és békét köt, akinek életet évtizedek óta keseritiki meg családi gondok é$ minduntalan felmerüli", uj családi problémák, a szerelem és minden, ami ezzel összefügg — nem életszükséglet többé , . « , . . Budolf nevét a niayerling! tragédia óla sem vette ajkára a császár és attól a perctől kezdve, hogy Erzsébet koporsóját letelték Budolf szarkofágja mellé, a császárné nevét sem mondta ki az özvegyen maradt férj. Schratt Katalin gondoskodása a barátjáról és * barátja életéről etlől az időtől kezdve még intenzivebb lett . . . Amikor Erzsébetet eltemették", Ferenc* József hetven esztendejéből csak kettő hiányzott , . , Líraim i Rács Clpösxalon, Kölesei u. 7. Rács Cipők exutdn nem csak méret után, (janem késsen is kap & a í ók. A legsxebb cipők olyan árakon kerülnek eladásra, öogy meglepetést keltenek ax egésx városban. JSéxxe meg a legújabb kirakataimat