Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-01 / 146. szám

lO DÉLMAGYARORSZÁG Csütörtök, 1937 julius T; Szerdán megkezdték a gyógyszer-visszaéléssel vádolt makói orvos perének második tárgyalását (Á Délmagjfarorszdg makói szerkesztőségétől.) A m;ikói hüntetőjárásbiróságon szerdán kezdődött meg dr. Rottenstein Antal orvog bünperének tárgyalása. Ezúttal már másodszor tartanak dr. ltottenstein Antal ügyében tárgyalást. Először januárban tárgyalták a bünügyet, a tanuk egész sorát hallgattak ki, amikor az ügyész azt az indítványt tette, hogy az iratokat terjesszék fel az igazságügyi orvosi tanácshoz. A napokban érkeztek vn a az iratok s miután közben hat hónap telt cl s az ügy másik tárgyalóbirót is kapott, a tárgyalás folytatása helyett újrakezdték szerdán az ügy tárgyalását. Az ügyet dr. Regdon járásbiró tárgyalja, a vádat dr Liszkay Lóránt ügyész képviseli, a Vádlott dr. Rottenstein védelmét dr. Dettre János szegedi és dr. Edenburg Andor makói ügyvédek látják el. Az ügyész lő rendbeli csalás vétségével vádolja dr. Rottenstein Antalt azon a cimen, hogy a hozzá forduló szülőket, vagy betegeket tévedésbe cl'rttc. betegségüket illetőleg, reávette őket oN tások igénybevételére, ezeket az oltásokat azr Után színlelte s a be nem adott oltások ellenértékét fels zámitofta és magának megtartotta. Ezenkívül eqyrendbcli sikkasztás vétségével vádolja az ügyészség, mert a közegészségügyi inté. zet tulajdonát képező 2 pengő 20 fillér ' értékű tartályt találták nála. Végül" négyrendbeli közegészség elleni kihágást is követett el Rottenstein a vád szerint, .amiért négy difteriás beteget a ha. wt tóságnak nem jelentett be. A tárgyalás megnyitása és a vádHsmertetése után dr. Dettre János védő kifogásolta, hogy a vád eddig nem szerepelt uj adatokat tartalmaz és hogy két szakértőt is alkalmaz. Kifogásai elutasításai miatt semmiségi panaszt jelentett be. Dr. Rottenstein Antal a januári tárgyalásra tett vallomását, amelyben a terhére rótt csalási vádakat mind tagadta, változalanul fenntartotta. Éppen igy fenntartották első vallomásukat az ügy berendelt tanúi: Varjasi János, Varjasi Já. nosné, Zablahovszky Sándor, Lázár Jenő, Mar. /onosj Sándor és MartQnosi Sándorné. A védők mindegyik tanúhoz a kérdések egész sorát intézték, különösképen aziránt érdeklődve, hogy a tanukat vitéz dr. Gera József, aki az ügyben mint feljelentő és a vád anyagának összegyűjtője sze. repel, állandóan és ismételten látogatta. Vitéz dr. Gera József soronkivüll kihallgatását is megejtették s ennek a kihallgatásnak során a védők dr. Gerának a tanuknál tett látogatásait firtatták. Dr. Gera nem is cáfolta ezeket a kérdéseket s kijelentette: — Független magvar ember vagyok, Odajárok, ahova akarok. Látogatásaim és beszélgetéseim során erről az ügyrői is beszéltem. Az első nap utolsó tanuja lantos János ny. postai vonalfelvigyázó volt, aki mcgismétcltc múltkori terhelő vallomását. A tárgyalást csütörtökön reggel folytatják. IEGYELOJEGYZESEK SZABADTÉRI JATEHOHRA DÉLMAQY&R0RSZÁ6 Kiadóhivatalában. Jeaurendelés telefonon ts. Érdekes a mérnökök szegedi kongresszusán Szeged technikai alkotásai, a nem klelégifő közvilágítás, a megoldatlan problémák, az úthálózat, az uccák burkolása, 52 millió pengő értékű munka 13 év alatt ( V Délmagyarország munkatársától.) A szegedi mérnökkongresszus második napján, kedden délelőtt a kongresszus résztvevői misét hallgattak a fogadalmi templomban, a mise ntán a városháza közgyűlési termében vándorgyűlés volt, amely iránt nagy érdeklődés nyilatkozott meg. A vándorgyűlést H. Papp fstván igazgató-főmérnök nyitotta meg, üdvözölte a vendégeket és a kongresszus résztvevőit. Ezután dr. vitéz Shvov Kálmán országgyűlési képviselő üdvözölte a kongresszust, kijelentve, hogy a mérnökök munkáját mindig igen nagyra becsülte. A város hatósága nevében dr. K atona István tanácsnok mondott üdvöz'ő beszédet. köszöntöt te Petneliázy államtitkárt. aki az iparügyi miniszter képviseletében jelent meg a kongresszuson. Ezután dr Bíró Zoltán ny. miniszteri 'arn*sos tartotta meg Erdőgazdaság és technika cimen előadását, amelyben ismertette a technika és az erdőgazdaság kapcsolatait, meaállapilva, hogy a faanyag célszerű felhasználására még igen sok technikai lehetőség áll rendelkezésre,^ Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos, Szeged mérnöki hivatalának vezetője Szeged legújabb technikai alkotásairól tartott előadást. Előadásában többek között ezeket mondotta: — Szegednek sohasem szabad megfelodkezni a város természetes és ősi ellenségéről, egyben legnagyobb értékéről, a Tiszáról. A Tisza árvize az alacsony vizjárásu évek ellenére 1932.ben megint figyelmeztette Szegedet arra, hogy nem szalad elbíznia magát védőművei közölt. Közúti hidunkat a forgalmi eszközök súlyának növekedése s a hosszú használat folytán át kellet épi. lenünk. A lengő hid azóla szilárdan és eredeti szépségében szolgálja a forgalmat. Rakpartunk Steiánia- előtti Sű méteres része talajesujzamlás folytán 13 évvel ezelőtt deformálódott. 90.000 pen. gö költséggel megtörtént a szivárgók $ a partfal újraépítése <5 azóta ujabb elmozdulás nem volt. — A lefolyt másfél évtized burkolásainak eredményei tisztelctreméltóak a felhasznált 3 millió 101.000 pengő költ»,égösszefi£el — folytatta —* s a bevezetett uj és céltudatos rendszer blzto, sitja a burkolatok további fenntartásinak és tej, lesztéséuek egészséges rendjét Külön meg kelj cmliteni a Mars-téri kocsipiac burkolását — A város közvilágítása nem mondható Tcielégitdnek. A háború folyamán lecsökkentett Iárapa^zámot máig sem s'került visszaállítani, másrészt a vállalat 1935-ben lejáró koncessziójára való tekintettel vonakodott ujabb beruházásokat teljesíteni, mely álláspontját a döntőbizottság lg alátámasztotta. Hosszas tárgyalások eredményeképen sikerült 1927.ben megállapodni a vállalattal 2,000.000 pengőt kitevő beruházás eszközlésére. Ekkor szereltetett fel a város a külső városrészekben 270 darab nagyfényerejü közvilágítási láma pát. — A város fejlődésében legdöntőbb * történetéhen a leginkább korszakalkotó jelentőségű: az egyetem végleges elhelyezése, — mondotta ezután. Az egyetem céljaira szükséges területeket 2,654.844 pengő költséggel kisajátítottuk, 60 épületet lebontottunk s ezzel egycsapással megoldottuk a régi városrész rendezését. Itt felépült öt klinika s ma itt áll egy uj egyetemi városrész nemcsak Szegednek, hanem az egész országnak büszkeségére. A néhai nagy kultuszminiszter soha el nem muló érdemeket sízett a város fejlesztése kő. rül már ezzel az elhatározásával, de nem kevésbé azzal, hogy magáévá tette a esanádi püspök zseniális gondolatát s ennek mefelelően az egyetemi építkezésekkel a fogadalmi templom környékének olyan müvészi kiképzését, mely azt a világ egyik legszebb terévé tette. A esanádi püspök a kultuszminiszter elgondolását habozás nélkül magáévá téve és tovább fejlesztve a püspöki palota, a szeminárium és Szent Imre kollé. gium építkezésével kapcsolódott bele a tér megalkotásába. Berzenczey főtanácsos ezután a Tanitóintcr. ndtus, a Ilősök kapuja, az OTl-székhdz, a rákust i$koÍa és tornacsarnok, a strandfürdő, a Vasutas, stadion, az egyetemi sP°ríteiep építéséről emlékezett meg. majd az inségmunkával kapcsolatban beszámolt arról, hogy az utóbbi hat év alatt 600 ezer értékű munkát 'végeztek. Megemlékezett ezután az 5,093.000 pengő költségű tanyai vasút építéséről, majd a transzkontinentális autóut ég a szeged—bajai transzverzális útépítésekről. — Az állam jelentékeny útépítkezései mellett a város sem maradt el úthálózatának fejlesztése terén. A tizenhárom év előtt még s°k javításra szoruló úthálózat rendbehozásán kivül az akkori 100 km. műutat 156 km._re, az 56 km. szikéit utat 129 km -re szaporította s minderre 1.285.000 pengőt költött el. A tanyai iskolák számát hetveneggyel, az igazgatólakásoké öttel, az óvódáké néggyel gyarapodott, uj intézményképen létesült f gazdasági népiskola és 3 kulturház s a templomok száma néggyel, a plébániáké öttel gyarapodott. Külön említést érdemel az alsótanval kiválóan sikerült uj templom. A külterületen végre, hajtott munkák közt fel kell még említeni a Fehértó szikes, vizállásos területének halastóvá tör. tént átalakítását. — Az elmúlt tizenhárom év alatt a város területén alkotott közcélú alkotások összege meg. közelíti az 5 millió pengőt, — fejezte be. Hogy ez mekkora összeg, arról ugy alkothatunk fogalmat, ha tudjuk, hogy az árviz utáni rekonstrukció öszszes közmunkái 1884-ig 14.341.972 forintot, az 1884-től 1900-ig terjedő idő közmunkái 5,987.099 forintot, tehát összesen 20,329.071 forintot tettek ki Kulinyi ,,Szeged újkora" ciniü könyvének részié, tes számadatai szerint. Ez az összeg 47,223.445 pengőnek felel meg. Az utolsó 13 év munkái tehát közel 5 millió pengővel haladják meg a: elpusztított város teljes újraépítésének s az ezt követő két évtized összes közmunkáinak költ$égösszegét, — mondotta Berzenczey főtanácsos, akinek előadását nagy tetszéssel hallgatta végig a közönség. A kongresszus résztvevőinek liszteletérc dé! « ben bankett volt a Tiszában. A kormányzóra TI. Papp István mondott pohárköszöntő', Pongrác z Albert Petneházv államtitkárt köszöntötte, Biró Zoltán a város vendégszeretetóért mondott köszönetet. A bankett utáni a mérnökök autóbuszokon kimentek a repülőtérre, ahol a szegedi fainari szakiskolában készült ui vitorlázó repülőgépek próbarepüléseit tekintették meg. megnézték a muzeum mérnökkiállitását, majd megkoszorúzták a mérnökszobrokat és emlékmüveket, végül a fehértói halgazdasálba autóztak, ahol a tógazdaság lmlvacgprát adott tiszteletükre. Olcsóbb lelt « Ogg réteslisz 36 fillér Negyed kg csemege dióbél 70 fillér Fél kg mosószappan 40 fillér C s i k ó s n A 1, a Tisza Lajos kőrút 53. szám alatt.