Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-25 / 168. szám

12 DÉLMAGYARORSZÁG Vasárnap, 1937 julius 25. Szegedről szervez uéasvonaiol a pár isi világkiállításra a Délmagyarország. Jelentkezni lehet a kiadóhivatalban. Közigazgatásilag keresztülviheleílen Erzsébelhely önálló községgé való alakulása Három erzsébelhelyi nyilatkozat a békéscsabai V. kerület elszakadási mozgalmáról „Egy város szivét kivágni nem lehel" — mondotta Sass ny. jegyző (A Délmagyarország békéscsabai szerkesztőségétől.) Nagy feltűnést keltett Békéscsabán a Délmagyarország mult vasárnapi száma, amelyben az erzsébethelyi lakosság elszakadási mozgalmáról számoltunk be. Erzsébelhely lakosságának ez a mozgalma erősen foglalkoztatja a hivatalos köröket és nagy érdeklődést váltott ki cikkünk a lakosság széles rétegeiből is. Éppen ezért szükségesnek tartjuk, hogy ismertessék azokat a véleményeket is, amelyek az erzsébethelyi lakosság elszakadási mozgalom „ellen" szólnak. A Délmagyarország munkatársa felkereste ebben a kérdésben azokat az erzsébethelyi polgárokat, akiknek véleménye és állásfoglalása mértékadó és kifejezi a lakosság hangulatát. Uhrin Adám kovácsmestert Orosházi-ut 59. szám alatti műhelyében találta munkatársunk és a következő mondotta: — Nehéz ebben az ügyben nyilatkozni. SoCiin vannak az elszakadás mellett, de a lakosság másik része tagadhatatlan a Békéscsabával való együllmaradás álláspontjára helyezkedik. Ennek a városrésznek lakói abban az egyben kivétel nélkül egyetértenek, hogy a város hatósága mostohán bánik a V. kerületi lakossággal és legelemibb közigazgatási, szociális, egészségügyi szükségletéről sem gondoskodik. Hogy mást ne említsek; csak a piackérdést hozom fel. Közegészségügyi szempontból súlyos kifogások merülnek fel ebben a kérdésben. !\ piaci hulladék napokon keresz. tül olt rohad a téren, patkányok P Szegediek szállodája Pesten a METROPOLE Rákóczi ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szálloda minden kényelemmel. Kávéházában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Vitéz Sörözőben a rádióból közismert Csóka Feri és tempós cigányai játszanak esténként. A gyönyörű Téli kortben délután és este tánc. V i r án y amerikai rádiózenekara. A Télikertben és a Sörözőben SERÖ MIKLÓS rádlóénckes énekel I.apunk olvasóinak IcmérsékeH szobaénpenzióárnk. Te'. 1 -389-00, százai lakmároznak a hulladékból és a legyek milliárdjai terjesz-jesztik a fertőző betegségeket. A város nem gondoskodik kellő időben a piactér takaritásáról. Nem szólok arról, hogy a legforgalmasabb utvonalakat nem öntözik. A ny ilt csatornákban a poshad, bűzös viz melegágya a betegségeket terjesztő bacillusoknak. Teljesen megértem, hogy az erzsébethelyi lakosság elkeseredésében el akar szakadni a várostól, amely vajmi keveset törődik a városrész ügyeivel, bajaival. — Nem uj dolog ez a mozgalom, mert hiszen éxrékkel ezelőtt próbaköltségvele* seket is készítettek azok, akik az elszakadásnak hivei voltak. Évekkel ezelőtt sem sikerült elszakadni Békéscsabától s nem gondolom, hogy a mostani mozgalom eredménnyel végződjön. Munkatársunk ezután Sass Sándor ny. városi jegyzőt kereste fel, aki még nyugaloinbavonulása előtt vezető jegyzője volt az erzsébethelyi önálló jegyzőségnek. A legnagyobb készséggel állt rendelkezésünkre és érdekes nyilatkozatot tett az elszakadási mozgalommal kapcsolatban: — Tudok a mozgalomról, — mondotta Sass ny. jegyző — és teljesen megértem az elégedetlenkedő lakosságot, akik kifogásolják a mostoha bánásmódot. Egy olyan vezető jegyző kellene Erzsébethelyre, aki önálló hatáskörrel felruházva a hozzá forduló ügyes, bajos emberek dolgait azonnal elintézné. Évekkel ezelőtt felmerült már ez a gondolat, mert a város megszüntette az önálló V. kerületi jegyzőséget. A panaszok legnagyobb rcsze indokolt és jogos, azonban nem tartom valószínűnek aztt hogy az elszakadásra irányuló mozgalom beváltsa a hozzá fűzött reményeket. Közigazgatásilag keresztül vihelef* len Erzsébethely önálló községé x aló alakulása. Hiába gyűjtenek' ezer és ezer aláírást és hiába tesznek akármit, ha a nagy adófizetők a Békéscsaba mellett való megmaradás álláspontjára helyezkednek. A nagy gyártelepek, vállalatok és nagybirtokok nem hiszem, liogy el akarnának szakadni Békéscsabától. — Egy város s/.ívét kivágni nem lehet, — mondotta emelt hangon a ny. jegyző — s lehetetlennek tartom, hogy az elszakadási mozgalom a felsőbb hatóságoknál meghallgatásra találjon. Annyi eredménye lesz a mozgalomnak, bogy a város hatósága felfigyel a lakosság mozgalmára és orvoslást keres a kétségkívül jogos panaszokra. Egyetlen megoldás, szerény véleményem szerint, az önálló jegyzőség felállitása. Olyan emberről kell gondoskodni a városnak, aki nemcsak közigazgatási ember, aki az aktákat elintézi, hanem aki neveli, felvilágosilja és vezeti, irányítja az itteni lakosságot. — Komolynak látom a helyzetet cs csak annyit mondhatok, hogy ha nem gondoskodnak sürgősen megfelelő megoldásról, ha továbbra is nem történnek kielégítő és megnyugtató intézkedések, akkor majd meglátják, hogy mi fog történni!... Eddig tartolta a nyilatkozat, amely egy olyan közigazgatási embertől származik, aki évtizedeken keresztül foglalkozott az erzsébethelyi lakossággal, aki majd minden embert ismer és aki jól ismeri a panaszok forrását és azokat a lehetőségeket, amelyekkel az egyre fokozódó, növekvő elégedetlenséget és elkeseredést meg lehetne szüntetni. Több kilométerre a várostól, az Orosháziuton összetalálkozott munkatársunk egy erzsébethelyi niunkásemherrel. Rátereltük a szót az elszakadásra irányuló mozgalomra. Lakonikus rövidségü volt a válasz, de mindenesetre kifejezi az V. kerületi lakosság zömének gondolkodását és azt az ellenszenvet, amelyet az anyavárossal szemben éreznek. — Törődik is a város Jaminával... — mondotta és legyintett. Többet aztán nem lehetett kivenni belőle. Elbucsuztunk és a keramittéglás, széles, fákkal szegélyezett, de porfelhőben uszó Orosházi-uton elindultunk a „mostoha" város felé. Erdöbényegyógyffürdö kénsavas, vasasvizü por és szélmentes kii" matikus gyógvhely. 3ÖÓ0 hold erdővel. 50 százalékos visszautazási kedvezmény. — Prospektust kérjen a Fiirdöigazgatóságtöl. BIau Ignátz nöi és férfi ruhaárnltáza Kész és mértékszerinti ruhák Telefon 30-53. Kelemen-u. 3.