Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-20 / 163. szám

Kedd, 1937. julius 20. il mindennapi kenyér Itt az uj Kenycr, a szép sárga, acélosan ke­mény, ólomsullyal nehéz buza, amit hetek óta, napkeltétől napnyugtáig munkába görnyed­ten arattak az áldott magyar földeken és most sebtében kicsépelve visznek a piacra, hogy pénz legyen belőle, pénz, amiie olyan nagy szüksége van a gazdának. A magyar lankák jól fizettek. Meghálál­ták a rögre fordított gondot s megvigasztal­ták a gazdát a termésért való esztendei aggo­dalomért. A termés, ba nem is rekord, elég kiadós. A mennyiség hiányát u minő­ség pótolja s igy számba nem jön, hogy ke­vesebb, mint az elmúlt esztendő jó közepes ho­zama volt. Ennek a megelégedést keltő ered­ménynek ellenére, éppen akkor, amikor az uj kenyér piacra kerül, halljuk, hogv egvclőre a budapesti sütők 38 fillérről 40 fillérre emel tők a félbarna kenyér árát. A példa — ahogy a multak mutatják, hamarosan a vidéken is követésre fog találni s igy el lehetünk ké­szülve, hogy a kenyér árak emelkedése az egész vonalon megindítja az élelmiszerek árdrágulását. Érthetetlenül állunk ennél a jelenségnél, mely az aratás időszakában, egy kiadós ter­méseredmény . birtokában törekszik arra, hogy a kenyérárakat feltornázza. A kalifor­niai aszály kétségtelenül hozzájárult a termés­mennyiség megcsappanásához, a buza ame­rikai ősforrásának katasztrófális szegénységü eredménye egymagában is olyan méretű, hogy az óceán túlsó partján is érezteti hatá­sát. Ez a hatás eredményében kétféle. A ter­melőre kedvező. A fogyasztóra hátrányos. A búzatermés világviszonylatban kedvezőtlen volta a mi termésünk iránt .megnöveli a ke­resletet s ezzel szökteti az árat. Drágul már most a kenyér, az aratás időszakában, a fo­gyasztó kétségbeesésére, aki nem tudja és nem akarja megérteni, miért fizessen éppen akkor többet m:ndennapi kenyeréért, amikor abból, a mult évi készletekhez elég bőven adott ujat a termés. Az egyszerű észjárásnak hiába magyaráz­tuk a problémát. A világpiaci áralakulás nem érdekli, csak a kilónkénti 2 fillér többlet, ami elég ahhoz, hogy a dolgozó társadalom súlyos gondjait szaporítsa. A két­filléres drágulás igen könnyen többre is sza­porodhat s ez, mint fennebb is reámutattunk,, általános dráguláshoz vezethet, ami az ősz óta megnövekedett élelmi, tűzifa és ipari árok mellett egyáltalán nem kivá. atos. Ezért már most elsőrendű fontosságú és feltétlenül szükséges a kormány oly értelmű intézke­dése, mely mérsékelt áron biztosít­ja a belső fogyasztás megfe­lelő mennyiségét, nehogy az a helyzet álljon elő, hogy az agrár Magyarország dol­gozói egy kielégítő termés ellenére is, csak méregdrága kenyeret kaphassanak. Az uj ke­nyérben akkor van kivétel nélkül mindenkinek őszinte és áhítatos öröme, ha azt tisztes mun­kája ellenértékével minden gond nélkül meg ;s tudja szerezni. A magyar ember előbb a kenyeret keresi meg s azután néz még valami után, hogy azt a kenyérrel elfogyassza. A magyar ember bol­dog, ha ezt mondhatja: „A kenyeremet meg­keresem; megvan a mindennapi kenyerem". A mindennapi számára tehát élet­Politikai napilap szükséglet, életföltétel. Ezért neve­zi a kenyér magvát áldásnak, életnek. Ez a kenyér magvának igazi értékelése. Nem ott a mázsán és nem a gabonatőzsdén tudjuk meg, hogy mi az értéke, hanem abban a kifeje­zésben, amikor szól egy egyszerű tanyai em­XIII. évfolyam. 163. sz. ber: „Van öt mázsa életem". Ls ezt az életet mindenki számára meg­szerezni és lehetővé tenni a legfontosab, • ó legelsőbbrendü kötelesség. Ma még van idő és lehetőség rá, — é 1 t e t kérünk a magyar élet minden részese részére. Eden nagy Külpolitikai beszéde békéről és hábovuvől a* alsóház hétfői Ülésén m Viharfelhőket látunk ugyan, de az még hellyel' közel derüli" „Anglia megvédi nemzeti jogait a Földközi és a Vörös tengeren0 de nem akarja kétségbevonni mások jogait" — „A semlegességi terv összeom• lása Európa békéjét veszélyeztetné" Anglia jelenleg nem ujitja meg a német külügy­miniszter meghívását Londonba London, julius 19. Az alsóház hétfő délutáni ülésén Eden külügyminiszter Adams és Fle teher képviselők kérdésére felelve, kije­lentette, hogy az angol kormány utasitölla hendayei nagykövetét, hogy követei je a Mollon gőzhajó cs személyzete . szahadonbocsátását. Bejelentette, hogy az angol kormány Franeo tábornok hatóságait teszi felelőssé minden kárért és sérelemért, amely a hajót éri. Az interpellációk befejeztével megnyitották a külügyi vitát. A távolkcleti helyzetet áttekintve hangoztatta Eden azt a meggyő­ződését, hogy egyik kormány sem idézte elő a szándékos kihívást az északkinai esemény­re. — Mind a japán, mind a kínai kormány biz­tosilott bennünket — mondotta —, hogy ke­rülni akariák a zavar elmélyítését és kifejezte előttünk azt a reménvt, hogy a helvzet nem fog súlyosbodni. Érintkezésben állunk az Egvesült-Allamok és Franciaország kormá nyával. Kijelentették mindkél fővárosban, ha bármivel is hozzájárulhatnak a békés megol­dáshoz, a legnagyobb készséggel ajánlják fel szolgálataikat. A" spanyol helyzettel foglalkozva, kijelentette 3 külügyminiszter, hogv ha az angol terv kudarcot vall, akkor egyszersmind összeomlik a benemavatkozási terv. megnyílnak a határok és a hadianyag, esetleg einberanvag korlátlan mennyiségben özönölhet Spanyolországba, ami veszélyeztet né egész Európa békéjét. Anglia szilárdan el van tökélve arra, hogy megvédi nemzeti érde­keit a Földközi-tenger körül, éppúgy, mint a világ bármely pontján. Nagyon fontos, hogv ebben a tekintetben ne legyen semmi félreérr tés. De ha el is vagvunk szánva, hogy meg­véd "ük jogainkat, másrészt nem akariuk két­séübevonni mások iogaif. Ezért kötöttünk Olaszországgal Földközi-tengeri egyezményt, amelyet továbbra is állunk. — Tekintettel bizonyos híresztelésekre, mintegy határozott biztosítékot akarunk nyúj­tani. Anglia nem szándékozik semmi­féle más országgal szemben a tá­madás, vagy bosszú politikájút követni. — Az angol nép ilyesminek még csak a ie­hclőségéie sem gondol. (Élénk helyeslés.) Bé­keben cs barátságban akarunk élni szomszé­diunkkal a Földközi-tengeren épp ugy, mint máshol, de védeni akarjuk sajátunkat és nem kívánunk semmit, ami másé. Amit mondtam a Földközi-tengerre, éppen ugy áll az a Vörös­tengerre. Ismertette ezután az angol egyiptomi vi­szony javulását, örömmel üdvözli az Egyesül!­Államokkal folyó kereskedelmi megbeszélte seket. — A Népszövetség — mondota Eden —. a mult évi események ellenére nem halott és nem is haldoklik, niintahogy sokan mondják. Működési kóréi korlátozza az a ténye, hogy számos hata1 ni távol tartja magát Genftől. A Népszövetség tekintélyé' erősíteni kell oly módon, bogy 1 Népszövetség növelje kötelezettségeinek kő­telező erejét és tagjainak számát. Anglia és Franciaország közötti kitűnő viszonyt semmi sem zavarba'­ja. A kilátás nem teljesen sötét — igy fejezte be beszédét Eden, — vihari clhőnet látunk ugyan, dc az ég hellyel-közrí deiült. Addig nexr. iutunk el az állandó bizalom légkörébe, amig az egész világot felölelő nemzetközi szei­vezélre nem bizzák az ellentétek döntőbírás­kodás utján való elintézését és a vitáknak közvetítés utján való megoldását. Ma inkább remélem, mint egy évvel ezelőtt, hogy Euró­pa nemzetei békésen intézik el a vitát. Nevílle Chamberlain miniszterelnök egy képviselő kérdésére kijelentelte, liogy az angol koimány tekintettel a közeledő nyári

Next

/
Oldalképek
Tartalom