Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-11 / 155. szám

Vasárnap, 1937. julius 17. DÉLMAGYARORSZÁG 11 PAA'LJÓB KYP0KTS0R0ZATA> Ferenc József **S(hmítHaMin regénye A legendák köde szertefoszlik .. Lassanként elfogynak' előlem a Jegyzetek és észre sem veszem, hogy elérkeztem ahhoz az árkushoz, amelynek utolsó pontja után nem következnek többé s°rokba szedett mondatok. Riportokba szorítottam Ferenc József és Schratt Katalin barátságának regényét ég inost, hogy végére értem a históriának, feleletet kell adnom arra a kérdésre, amelyre a feleletet a nyilvánosság már régen megformálta magának. Kis kocsmák tarka abrosszal leborított és guJyásszafttal leöntött asztalai mellett szakasztiott ugy tárgyalták a császár és a színésznő regényét, mint az előkelő főúri paloták rózsaszínű szalonjainak csillárai alatt, vagy a kávéházak meghitt sarkaiban és a derbyn, a zöld gyepen. Frakkos urak, érdemrendek rozettáival a " gomblyukukban néni gondolkoztak másként é$ bizalmas együttlétben a barátaiknak vagy a barátnőiknek nem mondtak mást, mint a falusi iparos vasárnap délelőtt. ha a golyójával leütötte a kuglipályán mind a kilenc babát és büszkén ült le a törzsasztal mellé. Az udvar pletykái mindenkit érdekeinek, még jobban érdekelték az embereket akkor, amikor ezeknek a pletykáknak a hőse aranyból szőtt tölgyfalevelet viselt a gallérján é.s egyetlen aláírásától függött nemcsak emberek, hanem országok sorsa is. A közvélemény, «— ha szabad e Sokat Jelentő Szóval illetni a diszkrét mosolyok és hangos kacagások között megszületett véleményeket — kezdettől fogva megoldotta a maga fantáziájával e két ember barátságának rejtélyét. E közvélemény előtt ne.m voltak titokzatosak a meghitt összejövetelek, e közvélemény Ferenc Józsefnek és Schratt Katalinnak egész csomó gyereket ajándékozott. kiszínezte szerelmes csókokkal és forró ölelésekkel a hietzingi villa meghitt reggeleinek buszonnégy éven át tartó óráit, többet tudott, mint az udvari emberek, akik p Habsburgok palotáiban lakatot tettek a szájukra akkor is, ha levetették magukról az uniformist. A nép fantáziája negligéhen látta a császárt és a bizalmas ebédeket n.em tudta másként elképzelni, csak ugy, hogy azok a hálószobában folytatódnak. Nem is lehet csodálkozni ezen. Béc-sben élt diplomatáknak udvarukhoz intézett bizalmas jelentései évszázadokon keresztül éppen annyira beszámoltak a Habsburgok gáláns kalandjairól. mint tették ezt azok a követek, akiket uralkodóik Szentpéterváron akkreditáltak Katalin udvarába, vagv akik a nankirálv mellett lestek" el a Versailles! udvar tilkait. A nép hozzá szokott évszázadokon át. hogy a királyok is emberek, nem elégszenek meg a csókokkal, amelyeket szertartásosan nyújtanak át nekik a diplomácia által kiválasztott és ágyúdörgés közben megkoronázott királynék és nem lclict csodáiké/ni rajla, hogy a nép fantáziája csapong, amikér wtfcg nem cáfolt hirek szólnak a bécsi színésznő gyakori látogatásairól a Burgban és a népnek gyakran nyilik alkilma hozzá, hogy a császárt meg a bartánőjét egymás mellett látsa. Ha regényt irnéjk, akkor talán nekem is cl Eellene fogadni ennek a barátságnak azt a karakterét, amelyet szankcionált a néphit. Ha regényt írnék, akkor én is odafektetném Schratt Katalint abba a széles és selyem baldachinnal diszitett ágyba, amely mint műremek is egyedülálló a maga nemében és amelyről" azt mesélik, hogy Mária Terézia óta nem feküdt benne senki. Ha regényt irnék, néni találnám bűnnek a költészetnek a valóval történő öklkezését és véteknek tartanám kegyetlen kézzel szertetépni azt a romantikus ködöt, rózsaszínű fátyolt, amely körülvette Ferenc Józsefet és Schratt Katalint, ha Sehönbrunnban sétáltak, vagy a király palotájában, lúdtollal aláirt akták mellett fogyasztották el az ebédjüket. Dc én nem irok regényt, hanem riportot és amikor a sorozatom utolsó fejezetének végére írek. olyan feleletet kell adnom a nép fantáziájában már régen elintézést nyert kérdésre, amelv felelet, ha nem is romantikus, ha nem is regényes, mindenképpen igaz. Nehéz dolog negatívumot bizonyítani. Nehéz dolog kevés mondattal megdönteni azt, ami az emberek hitéire Iregyökeredzelt. Megpróbálkozom vele, hiszen azt adom itt, aminek az igazában én szentül hiszek. Bevezetőül egy önvallomással tartozom. Amikor három évvel ezelőtt a Karntnerrlng papirkereskedésében Bécsben megvettem az első vastag és piroskötésü noteszt, hogy ebbe gyűjtsem össze ennek a riportsorozatomnak anyagához szolgáló jegyzeteimet, engem, a riportert is az a vágy tüzelt, hogy egy romantikus szerelem Ismeretlen epizódjaihoz szedjem ö$sze indi.szkréBttia utazik nyaralni, üdülni, szórakozni; kiván résztvenni: Valutáját, kedvezményes vasúti jegyeit megkaphatja, társasutazási részvételél költségmentesen bejelentheti NEU ERNŐ banküzlet utazási irodájában Minden prospektus díjtalanul megkapható ten az anyagot. Nem arra voltam kíváncsi, hogyan reggeliztek és mit reggeliztek Ferenc József meg Schratt Katalin a liiétzingi villa pipázójában — ezt a problémát régen megfejtették mát- é.s ez az epizód mindössze egy mondatot érdemel meg riportregényemben —, engem nem a schönbrunni park szobrai és egyenesre nyirt bokrai érdekeltek, nein is a császár ruganyos lépése és sarkantyúinak pengése, hanem a suttogás, amely szerelemtől volt forró egy sok-sok szerencsétlenségben megtört és lassanként aggastyánná vált öreg katona szűkszavú ajkain. Szerelmes leveleket kerestem lázasan és kutattam tanuk után, akik kulcslyukai flott leselkedtek bezárt ajtóknak, amelyek mögött — a bécsi nép cskiit tesz erre ma is — a csaSzar szeretett . . , Egy évig utaztam mindenfelé. Jártam Bécsben 'és Ischlben, a francia Riviérán és Karlsbad öreg házai kőzött, meghallgattam légióját az anekdotáknak, amelyek bizonyosan ugyanebben a variációban élnek egy tucatnyi király udvara körül, beszéltem az emberek tucatjaival, olyanokkal, akik mindennap látták a császárt é$ emlékeznek katonás beszédének minden szavára, Felkutattam LEGSZEBB az ékszer nyáron Mlilhoffernél vásároljon (Széchenyi lér 9 sz.) Legfinomabb kivitelű brilliáns, gyémánt és aranyékszerek, precíziós svájci órák legolcsóbb árakon kedvező részletre is. Tori arany zálogjegy be váliás. a nőket, akik Schratt házában éltek és Scbratt bizalmát birták, megismerkedtem a hietzingi temetőben nyugvó férj családjának a tagjaival, akiket igazán nem lehet azzal vádolni, hogy rajonganak a színésznőért, aki tragédiává változtatta ittebei Kiss Miklós verőfényesnek indult életét és — be kell vallanom, az adatgyűjtéssel eltelt első esztendő végén csalódottan és talán kicsit lehangoltan vallottam be magamnak, bogv e két ember hogszu ideig tartó barátságából nem találtam gemmi olyan nyomra, amely kielégítené a riporter indiszkrét érdeklődéséi a forró szerelmet illetően. Egy niagasállásu, egykor jelentős szerepet betöltött urnák, megmondom a nevét is: a monarchia utolsó kabinetirodai főnökének, PolzerHoditz Artúr grófnak badeni villájában, ahol vadásztroíeái és vaskazeltába zárt emlékei között irja IV. Károly bizalmasa érdekesnél érdekesebb memoirjait, tétovázva, bizonytalanul mondottam azon a délutánon, amikor munkámhoz anyagot és adatokat kértem tőle: — Én azt hiszem. valahogyan ugy látom, nemi tudom miért, hogy Ferenc József és Schratt Katalin barátságából hiányzott a szerelem. Az öreg kegyelmes rámnézett kék szemeivel S9 csodálkozva mondta: — Maga erre csak most Jött rá? , , , ®R ezt, régen tudjuk , . , Schratt Katalin nem a barát-? nője, hanem a barátja volt a császárnak,,, « 1 • Még ekkor s«ni akartam elhinni, hogy a bécsi ucca ötven év óta hamis nyomokon jár és az a sokszáz megható romantikus történet, amely a császár és a szinésznő szerelméről kering szerte e világon mindenfelé, egytől-egyig ne lenne; mást, mint a romantikára hajló nép üres óráinak! rózsás pólyába bugyolált szülötte. Tovább kerestem adatok után, tij ?s nj neveS,' uj és uj címek kerültek a most már megszapo-i rodott noteszeim kockás és léniás oldaláira, poro,s aktákat emeltem ki titko* levéltárak' sparffá-' val átkötött dossierjeiböl. kicsiny falukba utaztam^ ahol pensiókban élnek, szakált é® bajuszt növesztve egykor simára beretvált udvari lakájok",' kérgeskezii iparosasszonyokat kerestem fel aTraun és az Ischl partján, a niázolómesterek és laka-| tosok nagyanyává serdült hitvesei valamikori keztyüs kézzel szervíroztak Schratt palotájában ég villáiban, kivétel nélkül beszéltem a Burgtheater művésznőjének mindegyik még életben lévő társalkodónőjével és jártam minden olyant szobában, amelynek selyem tapétával borított falai tanúi voltak a császár és a színésznő találkozásainak. Egy kicsit triviális talán a mondat, amit most leirok, de a munkám végén kénytelen vagyok erre is: Abban o gok-sok szobában, a Gloriettegasseban a Kgrnlnerringen, Ischlben. Gödöllőn, Pesten a Bristol szállóban, a Burgban és Schönbruntiban, a királyi várban Budán, a Wolfgangsee. mellett —1 ahol Ferenc József és Schratt Katalin annyi sok kedve,s és bizalmas órát töltöttek el ezernyolc-' ' száznyolovanöttő) ezerkilencszáztizenhatig, nincsen más bútordarab: csak kcménytamláju szék, törékeny, keskeny fotöj, kerekre szab0*1 asztal, üveges vitrin és edényeket tartó állvány . . . Az egyik társalkodónő, akivel órákat töltöttéül Délmagyavovszág kötcsönkönyviáva a viiágivodatom távháza