Délmagyarország, 1937. július (13. évfolyam, 146-173. szám)

1937-07-02 / 147. szám

Péntek, 1937. julius 2. n többi reform Az a majdnem egyértelműséget jelentő egyhangúság, amivel a képviselőház az első alkotmányjogi javaslatot fogadta, régen nom tapasztalt, de régen várt dokumentuma a nemzet tökéletesen egységes felfogásának. A kormány által előterjesztett javaslattal szemben a bírálat komoly szavai hangzottak el s nem maradt néma a javaslat egyes rendelkezéseivel fölkeltett alkotmányjogi aggodalom sem. A határozat mégis egyhangú volt, mert mindenki, akiben van felelősségérzés, ugy gon'dolta, hogy az egyhangú határozathoz a nemzetnek sokkal nagyobb érdeke fűződik, mint a hangoztatott, de nem honorált aggodalmak manifesztálásához; íme, — ha ugy tetszik, itt a nemzeti egység. A nemzet akkor, amikor sorsdöntő kérdések várnak rendezésre, megtalálja a maga történelmi érdekeinek védelmezését, ami mégsem igazodik mindig osztály elfogultSághoz, vagy világszemléleti beállítottsághoz. 'A nemzet továbbépíti ezeréves alkotmányát s ha annak fundamentumát Szent István rakta is le, a vas és vasbeton építkezésének korában korszerűvé kell tenni az építkezésnek nemcsak módját, de elérni szándékolt feladatát is. S mi csak azt kívánjuk, s nem lehet közöttünk senki, aki ebben a kívánságban nem osztozkodik, hogy a soronlevő alkotmányjogi reformokban is é p p u g y találja meg a n e m7. e t a maga érdekeinek védelmét, mint amilyen hősi munkával most kereste. A választójog kérdése, — ha szabad ezt észrevenni, — sokkal közelebbről érinti a pártok érdekeit s a párttagok személyes pozícióját, mint bármelyik más közjogi javaslat. S talán erre gondolva is helyes volt először azt a javaslatot tető alá hozni, amelyben az egész törvényhozás szuverenitása védelmet kapott, mert akkor, amikor a törvényhozás pártjait és tagjait is érintő kérdésekről lesz szó, ez az egyhangú határozat s ennek az egyhangú határozatnak ünnepélyes külsőségei megszabhatják" a vita hangját, színvonalát s megkövetelhetik minden pártszempontra és minden személyes érdekre tekintet nélkül a legtárgyilagosabb' s csak a nemzet érdekeit szem előtt tartó törvényhozási kötelességteljesitést. De jöjjön is már ez a javaslat. A kocsi nem rtgy készül, hogy előbb megalkotják a féket s azután hozzáméretezik a jármüvet. Akkor, amikor az államfő jogkörének" kiterjesztéséről s a felsőház reformjáról először esett szó, — nem tagadjuk, amit most tagadnak, — az általános választójoggal s z emben hangoztatták ezeknek a reformoknak szükségességét. A kormányzói jogkör kiterjesztéséről, s a felsőház reformjáról szóló törvények azonban sokkal nagyobb jelentőségűek. sokkal szolemnisebbek, semhogy garanciaként szerepeltethetők volnának. És végtére is — ki" el len kell garancia akkor, ha a nemzet tagjai joghoz jutnak? A nemzettel szemben kell a nemzetet megvédeni? Maga a gondolat olyan biz-arr, hogy már ezért is el kell vetni minden olyan felfogást, ami garanciákat sürget a nemzet védelmében a — nemzet ellen. Polliikat napilap De minél kevésbé kell garancia, annál kevesebb aggodalom és megfontoltság hátráltathatja az általános választójog megalkotását. Az alkotmányos élet sürgethette és sürgetheti a felsőház reformját, de a nemzet élete legalább ugyanilyen erővel sürgeti a választójog reformját. El a Balkántól és közelebb a politikai kultúrához, el a „lélektipró" rendszertől s közelebb a tiszta és becsületes demokráciához, — ez a követelés mind egyértelmű a választójogi reforim sürgetésével. A választójog kérdésében megtartott törvényhozói ankét levegője is reményt nyújt arra, hogy a közjogi kérdésekben kialakult egységes közvélemény nem korlátozódik a most elfogadott javaslatra. Ám minél homogénebb a nemzet akarata, annál kevesebb akadály állhat az egységes akarat megvalósulásának útjába. Ki is merészkedhetik szembeszállni a nemzet egységes akaratának erejével. Remélni akarjuk, hogy XIII. évfolyam. 147. sz. a kormányzat részéről ugyanazzal a buzgósággal és fáradhatatlans ággal találkozunk majd, amikor a választójog kérdésében kell összehangolni a nézeteltéréseket, mint amilyen a ma elfogadott javaslat számára megteremtette az egyhangú helyeslést. S ha lesznek is aggodalmak,- ha szükség lesz is az eltérő nézetek kiegyenlítésére, a nemzet önfenntartási ösztöne, kulturigényessége s a megtisztult politikai erkölcsök utáni vágyakozása meg fogja teremteni ebben e kérdésben is a nemzeti közvéleményt. De az első reformot kövesse már a többi s ha felülről kezdtünk is hozzá az alkotmány épületének tatarozásához, ne múljon el hosszú idő addig, amig az épületet tartó alapot is meg nem erősítsük a nemzet egész testére kiépített fundamentummal. S ez a fundamentum: a jogkiterjesztés s a választójog titkossága. Ünnepélyes külsőségek között vita nélkül elfogadták a kormányzói [avaslatot A miniszterelnök az alkotmányos parlameníárizmus jelentőségérői — Tüntetés a titkos választójog mellett Budapest, julius í. Nagyjelentőségű ülést tartott csütörtökön a képviselőház, amikor letárgyalta és vita nélkül elfogadta a kormányzói jogkör kiterjesztéséről, a kormányzóválasztásról szóló törvényjavaslatot. Az ülésterem csaknem teljesen megtelt. Régen nem volt együtt arfnyi képviselő, mint most: a polgári pártok képviselőtagjai úgyszólván kivétel nélkül megjelentek. A szociáldemokrata képviselők padsorai üresek maradtak, — a szocialisták nem vonultak fel a javaslat ellen, de párthatározat értelmében távol maradtak a javaslat tárgyalásáról. Ángyán Béla előadó ismertette a javaslatot. — A törvényjavaslat tárgyalási rendjét illetőleg — mondotta — a pártok abban egyeztek meg. hogv ezt a javaslatot a vita mellőzésével kívánják törvényre emelni. A pártok ezzel a magatartásukkal ékes bizonyítékát adják annak, hogy kellő előkészítés mellett parlamentáris módon letárgyalt és a nemzet alkotmányos életében nagyfontosságú kérdésekben a pórtok közölt mélyreható ellentétek nincsenek. De dokumentálja a nemzet együttérzésének ez a megnyilatkozása a napirenden levő javaslat nagy fontosságát és megadja a mai ülésnek az ünnepélyes jellegét is. — Ezeréves alkotmányunk — fejezte be az előadó — éppen rugalmasságánál fogva minden körülmények között megállja a helyét és az állam életében nem fordulhat elő az a helyzet, amikor az alkotmányosságtól eltérve, erőszakos rendszabályokhoz kell nyúlni. S z l r a n v a v s z k V elnök ezután megállapította. hogy a javaslóhoz senki sem kíván szólani, a képviselőház elfogadta a javaslatol. Darányi Kálmán elnök miniszteráiiott fel ezután. —• lrgv érzem, kötelességmulasztást követnék el — kezdte —, hogv amikig a Ház az egyik legfe mlosabb közjogi kerdásiinket szabályozó javaslatot egyhangúlag elfogadni volt szíves, a kormány részéről is köszönetet mondanék ezért az állásfoglalásért, amelvet ebben a kérdésben párlkülünbség nélkül a Ház minden pártja részéről tanúsítani méltóztattak. Ez az állásfoglalás a leghatásosabban bizonyítja, bogy a nemzet szempontjából döntő jelentőségű kérdések megoldására a magyar alkotmányos törvényhozás erről mint mindig, most is képesek és a magyar mult nemes tradícióihoz méltóak. — Bár közismert tény, mégis szükségesnek tartom leszögezni azt. hogy a javaslat egyáltalán nem a legfelsőbb helyről megnyilvánult óhajnak volt a következménye. — A felsőházi reformot — folytatta ezután — mint azt már többször kijelentettem, még az ősszel kívánom letárgyaltatni és még ebben a naptári évben kívánom benyújtani az országgyűlési választás titkosságáról szóló törvényjavaslatot is. — A nemzeti közvélemény ilyen egyöntetű kialakulásában elsősorban annak a mélységes tiszteletnek és megbecsülésnek... A miniszterelnök szavait ekkor félbeszakitia a taps. A képviselők felemelkednek helyüktől és hosszantartó tapssal ünneplik a kormányzót. Darányi miniszterelnök igy folvlalta mondalát: — ...volt része, amelyet a nemzet minden osztálya és törvényhozásának minden tagja a kormányzó ur személyével és kormányzói ténykedésével kapcsolatban érez. A nemzet belső egységét, amit a mai törvényhozási aktus is bizonvil, elsősorban az ö bölcs kormányzása biztosította. (Taps.) A miniszterelnök beszéde után vita nélkül elfogadták a törvényjavaslat nyolc szakaszát. Szünet következelt, maid folytatták a magántisztviselői javaslat vitáját. Éber Antal arról beszélt, bogy nagy meglepetéssel értesült Bornemisza miniszter kiielenléseiről. amely szerint vizsgálatot akar indítani n kereskedelmi és iparkamara ellen, mert annak elnöke a gyáripar és a szövetkezetek ellen irtóhadjáratot folytat. Akár indif vizsgálatot a miniszter, akár nem, n szövetkezeteknek elkeresztelt ál-