Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-24 / 141. szám

Csütörtök, 1937. junius 24 Politikai napilap XIII. évfolyam. 141. sz " Közjogi reformok Nem ismerjük a kormányzói jogkör kiterjesztéséről elkészült ujabb tervezetet, de ismerjük hatását: a politikai élet vezetőinek nyugtalansága megszűnt s kilátás van arra, hogy a kormány javaslatát a törvényhozás egyhangú határozattal emeli törvénnyé. S erre az egyhangúságra szükség is van. Ezer megoldatlan probléma gyötri ezt az országot, a gazdasági élet ezer kérdést vet fel, a pénzügyi helyzet szinte minden nap uj, meg uj feladat elé állit, külpolitikánk hiába békés irányú és törekvésű, el kell arra készülnünk, hogy egy hirtelen jövő esemény olyan elhatározás elé állithat, ami kihat az ország egész sorsára, a belső rend helyreállítása nemcsak komoly és elhatározott cselekvéseket kiván, hanem azt is, hogy az ország polgári közvéleménye egységesen álljon a rendet oltalmazó hatóságok mögött; Ilyen kísérteties időkben alkotmányjogi reformokat csak az egész ország helyeslésével lehet alkotni. A közjogi reformokat nem tudjuk másként elképzelni, mint az ezeréves épület tatarozását, — amit szétmálasztott az idő, vagy ami korszerűtlenné vájt -a haladás következtében, azt le kell borítani s helyében kell építeni az uj falakat. Itt egy gerendát kell kiváltani, amott egy falat kell újraépíteni s az uj választójog törvénybeiktatásávai uj kötőanyaggal kell megerősíteni az egész építményt. De, amikor a falakon belül élőket úgyis irritálja minden kívülről jövő hír, amikor a munkával és kenyérrel való ellátás okoz fejtörést a várfalakon belül, nem lehet akkor civódások anyaga, viták forrása, harcok okozója az a kérdés. hogy mit bontsunk le a régi falak közül és hová s milyen vastagságban építsük az ujat. Hogy ugy mondjuk :a civódásokban való szükségletünk fedezve van s amikor az alkotmányhoz nyulunk, csak az egységes nemzeti közvélemény adhat bátorságot az újításhoz. Ezért kell örömmel regisztrálnunk azt a hirt, hogy a politikai élet vezetői megnyugvással és megelégedéssel fogadták az uj javaslatot. Az uj javaslat méltatásával most nem Foglalkozhatunk, mert annak autentikus szövegét még nem ismerjük. Jóleső érzéssel fogadjuk azonban atmak a törekvésnek megvalósítását, amelyik a kormányzó választás szabadságát biztosítja az országgyűlés számára. Ha az államfő jelölteket nevezhet meg a kormányzói tisztségre, ennek a jognak gyakorlása nem korlátozza az országgyűlés választási jogának szabadságát, ha az országgyűlésnek megmarad az a joga, hogy az államfői jelöléstől függetlenül választhasson. Mi szükséges ehhez? Az, hogy. az országgyűlés titkosan szavazhasson abban a kérdésben: akar-e maga is jelölni s hogy a jelölés ugyancsak titkosa n s a jelölésre jogosultak nem nagy rzámának megkívánásával történhessék meg. Ha a kormány tervezete a titkosságot biztosítja ugy a szavazás, mint a jelölés részére, akkor a tervezet alapján készülő törvénv valóban alkalmas lesz az országgyűlés választási szabadságának biztosítására. Nem minden elégtétel nélkül állapítjuk n\eg, hogy az Országos Tanács hatáskörének megállapításában a kormány uj tervezete annak az álláspontnak helyességét fogadta el, amelynek az országban először a D é 1 m a gyarország vezércikke adott nyilvánosságot. Mi voltunk az elsők, akik az első tervezettel szemben felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ország első méltóságaiból és zászlós uraiból álló Országos Tanácsnak s éppen a kormányzói szék üresedése idején nem lehet csak tanácsadói szerepet juttatni. Az Országos Tanács tagjainak méltóságát s közjogi tekintélyét ís sértené az a helyzet, hogy a kormány tonácsaikat meghallgatni köteles, de tanácsaikat megfogadni nem. A kormány és a kormányfőtanácsosok között lehet ez a viszony, de a kormány és az Országos Tanács tagjai között már nem. Az uj tervezet e részbon is szakított az első elgondolással s az Országos Tanácsra az uj kormányzó eskütételéig a kormányzói jogok gyakorlását bízza." Nem isemertes még, hogy változatlanul megmarad-e az első tervezetnek az a szakasza, amelyik a régi s már feloszlatott országgyűlés jogkörébe utalja bizonyos esetben az államfő megválasztását. Alkotmányos gondolkodásunkkal ezt a közjogi elrendezést összeegyeztetni nem tudnánk. Abból a körülményből azonban, hogy a politikai élet vezetői megnyugvással fogadták íz uj tervezetet, szeretnénk arra következtetni, hogy a kormány ebben a vonatkozásban is átdolgozta első tervezetét. Mert ha ezt nem tette meg, az alkotmányos gondolkodás minden aggodalmának s a közjogi felfogás minden tiltakozásának az uj tervezet sem fog véget vetni. Már pedig arra van szükség, hogy ha más kérdésekben nincs is meg, a z alkotmány reformkérdéseiben legyen meg a nemzeti egység s a reformjavaslatok a nemzet egységes felfogását építsék bele a magyar alkotmányba. Ujabb súlyos feszültség az európai helyzetben Szakítás a londoni tárgyalások kudarca miali — Németország és O.aszország bejelentette, hogy végérvényesen visszavonul a spanyol ellenőrzéstől — Aggodalmak és teljes bizonytalanság a következő események miatt London, junius 23. Az a feszültség, amely a Leipzig-ügy miatt sulvos nyugtalanságot kelült az európai politikai helvzetben, szerdán tovább súlyosbodott. Anglia és Franciaország tegnap visszautasította a német—olasz flottatüntetés] javaslatot, ehelyett előbb részletes vizsgálatot tartott szükségesnek a spanvol vizeken történt események ügyében. A megegyezés meghisult, mire szerdán Berlin és Róma azzal felelt, hogv bejelentette teljes visszavonulását az ellenőrzéstől. A Londonban átnyujtoít olasz-német jegyzék rendkívül súlyos helyzetet teremtelt. Most még be sem látható, hogy milven következményekkel fog járni a tel jes szakítás. A szakítást megelőzték azok a tanácskozá sok, amelyek Berlinben folytak szerdán délelőtt. A minisztertanácson Hitler elnökölt és résztvett azon Raeder, a haditengerészel főparancsnoka és báró F r i t s c h, a hadsereg főparancsnoka. A" minisztertanács után Juttatták el Londonba a szakítást bejelentő jegyzéket. A német kormány a leghatározottabban ál-' litja, hogy a Leipzig elleni támadást spanyol tengeralattjáró követte el. A lapok azt hangoztatják, hogy a Liepzig-ügyben kiélesedett! helyzetet az angolok idézték elő, de Franciaországot is felelősség terheli. A francia sajtó aggodalmas színben látja a nemzetközi Helyzetet. Attól tart, hogy a németek megtorló intézkedésekre ragadtatják magúkat, Londonban a Daily Mail és a Dailv Express ugv tudja, hogv az egvesült német és olasz haderő fel fog vonulni Valencia előtt és ágyúikat a városra szegezve, vértelen tüntetést rendez. A német Jegyzék London, junius 23. Bib bent rop londoni német nagykövei a német kormány megbizá sából szerdán délelőtt a következő iegyzéKet nyújtotta át az angol külügyi hivatalban: _— A német korány, miután értesült a Leipzig cirkáló ellen június 15-én és 18-án intézett támadásról, azonnal tájékoztatta a spanyol partok ellenőrzésében résztvevő hatalmakat, hogv a német kormány nem hajiondó tengeri haderejét, amelyet nemzetközi feladat teljesítésével bíztak meg. továbbra is kitenni a vörös spanyolok céltábla iának. A német kormány a legszűkebb mértékre korlátozza azokat a biztosítékokat, amikor azt kívánta, liogy a négy ellenőrző hatalom tengerészeti tüntetést hajtson véare, hogy ezzel kifejezésre juttassa a védekezésnek és összetartásnak érzését. Miután az angol és francia kormánv még ehhez i a minimális követeléshez sem voll Hajlandó { hozzájárulni, a német kormány sajnálattal állanilia meg. bogy az ellenőrző hatalmak közölt hiányzik az összetartás szelleme, amelv pedig elengedhetetlen feltétel a közös nemzetközi feladat védelméhez. A német kormány elhatározta, liogv az ellenőrzésből végleg visszavonul. Az angol Presse Assocíation szerint az ellenőrzéstől való visszavonulás még nem jelenti a semlegességi bizottságból való kilépést. Angol politikai körökben, sajnálattal fogadiák a német jegyzéket, amelyből azonbarf örömmel állapítják meg. hogy Németország továbbra is tagja marad a semlegességi bizcü-