Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-23 / 140. szám

Szerda, TQ57 junius 25. D C I MAGYARORSZAG 5 A szegedi tábla is halálra itélte Apjok Józsefet, aki borzalmas kegyellenséggel agyonverte édesanyját (A Délmagyarország munkatársától.) A mult ér decemberében ifjú Apjok Józ^ff makói földmüveslegény nyolc baltacsapással meggyilkolta özvegy édesanyját, majd halott édesanyja ruhájából kilopta a kuporgatott 128 pengőt és elment kocsmázni. Napokig mulatott a fiu. A szomszédoknak feltűnt, hogy Apjokné nem mutatkozott, de a borzalmas teltet maga a fiu fedte fel. A kocsmában mulatott, amikor egv kihágási ügyben kereste egy rendőr. A fiu először nagyon megijedt, aztán elszólta magát: — Tudom, miért keresnek, — mondotta. Az anyám miatt. Bevallom, meggyilkoltam, olt fekszik a házban a szalmazsákon •.. A fiút letartóztatták. Kihallgatása során borzalmas részleteket mondott .el a gyilkosságról. Az anyja az udvaron mosott, ő reggeltől estig a háta mögött somfordált egy nagy doronggal, hogy alkalmas pillanatban agyonüsse. Esti 7 órakor támadt erre alkalom, amikor az anyja az udvar túlsó végébe ment. A doronggal hátulról leütötte édesanyját, majd addig verte a földön fekvő asszony fe jét, amig élet volt abban. A borzalmas gyilkosság ügyét márciusban tárgyalta a szegedi törvényszék Sára v-lanácsa és kötéláltali halálra itélte a bestiális fiut. Kedden fellebbezés folytán a szegedi Ítélőtábla Kovács Rókus-tanácsa foglalkozott a bűnperrel és helybenhagyta a halálos Ítéletet, amely ellen a halálraítélt fiatalember semmiségi panaszt jelentett be. A borzalmas gyilkosság ügye most a kúria elé kerül. 11 ftagoarorsiág létfeltétele: a nyugalom, a megerősödés és a konszolidáció' Back Bernát költségvetési beszéde a felsőházban Végre Kell hajtani a progresszív adóreformot Hitelakciót kell letesiteni a tanyai lakosság megsegítésére — A drágaság es a a fixflzetestt alkalmazottak — A kOtOtt gazdálkodás súlyos helyzetbe sodorta a vidéki gazdasági eletet Begavári Back Bernát, Szeged felsőházi képviselője a felsőház keddi ülésén hosszal>b beszédet mondott a költségvetési vitában. Beszédében foglalkozott az általános helyzettel, hangsúlyozta az adóreform fontosságát, vázolta a mezőgazdasági munkásság és a tanyai lakosság súlyos helyzetét, kérte az alkalmalmazottak fizetésének felemelését és rámutatott a vidéki gazdasági élet nehézségeire. Beszédében — amely általános figyelmet keltett ezeket mondotta: - Európa ma két világnézeti harcnak a hadszíntere. Az egyik keletről kiindulva átcsapott 1 rancia- és Spanyolországba és Középeurópában ís igyekszik lábát megvetni. Ennek a törekvésnek ma útjában áll a kölcsönös megértés Róma —Berlin—Wien és Budapest között. Ha tehát a bolsevizált Kelet és Nyugat majd kezet akarnak szorítani az áttörés a leggyöngébb ponton csak Magyarországon és Ausztrián ót történhetik. Ezen európai konstellációból kifolyólag megállapítható, hogy a mi létfeltételünk a belső megerősödés és a konszolidáció. Megnyugvást kelthet, hogy ezen az uton haladunk, midőn széles néprétegek válságos helyzetét enyhítve és leküzdve a szélsőséges agitaeióknak a talajt kihúzzák a lába alól, akár jobb, akár baloldaliak is legyenek azok. — A revíziós politikánknak eredménye, hogy Itálián és Anglián kivül másutt is. még Franciaországban Is vannak barátaink, akiket a velünk történt igazságtalanságról meggyőztünk. A revíziós törekvéseinknek azonban csak akkor lesz átütő eredménye, ha az elszakított részeken is észrevehetőleg megnyilvánul az anyaországgal egyesülésre irányuló kívánság és ha a trianoni határokon tul is követelni fogják az újból való egyesülést, mikor a határokon tul is ulat tört magának az a meggyőződés, hogv mi a népünk érdekelt gazdasási, szociális és kulturális téren jobban niPgvédiük és • itt mindenkire biztosabb megélhetés és jobb sors vár. Ezen szempontokból kiindulva fogom a költségvetést bírálni és egyes néposzlályoknak életviszonyait szemléltetni. — Mindenekelőtt az adókérdéssel foglalkozom — folytatta —, melyről a pénzügyminiszter ur a képviselőházban elmondott expozéjában azt mondotta: „az egyenesadók kivetését igazságosabbá kell tennünk és a terheket fokozatosan a gyengébb vállakról a teherbíróbb vállakra kell átvinnünk." A pénzügyminiszter urnák ezt a kijelentését örömmel tudomásul veszem, mert ahogy a pénzügyminiszter ur is ismételten hangoztatia, adózási rendszerünk tul komplikált, nem elég progresszív, igazságtalan és reformra szorul. A fogyasztási adók az összes állami bevételeknek 72 százalékát, az egyenes adók csak 28 százalékát teszik ki, e tekintetben lényegesen elmaradtunk valamennyi európai államtól. Hozzájárul még az, hogy az egyenes adónemek nagy része, még pedig a földadó, kereseti adó és a házadó nem progresszív, a jövedelem és vagyonadó progresszív ugyan, de. mig Angliában 30—35 százalékkal járul az összes állami bevételekhez, nálunk csak 6.5 százalékkal, részben azért, mert a kulcs nem megfelelő, főleg azonban azért, mert a mobil tőke kivonja magát nz adóztatás alól. — Adórendszerünknek nem kielégítő progresszivitása mellett második gravamenic az adók iffazságtalan eloszlása. Ennek megvilágítására Fellner Frigyes könyvéből csak egv tételt ragadok ki. 1032-ben a gyáripar 856 millió adóalap után egvenes és közvétett adók cimén 14.67 százalék adót fizetett, mig a kisiparosság 560 millió adóalap után 25.07 százalék köizterhet visel ugy. hogv a 300 millióval kisebb adóalap daeára a kisipar 20 millióval több adót fizet, mint a gváripar. A kisiparosság ezen adóztatás alatt túlságosan szenved és állandóan visszafejlődik, pedig 160 000 kisiparosról és 170.000 seeéd'-ftl van szó, ami az eltartottakkal együtt 600-700.000 ember exisztenriáját jelenti, ez a tömeg ma a legnagyobb kétségbeesésben küzd a létfenntartásért. Az iparügyi minisztérium adatai alapján 3100 Kerékpárosok! Elsőrendű kerékpárokat engedményes árban részletre adom. Gumikat és alkatrészeket XVkapTat Szántó Sándorné., Szeged, (Kiss D palota> Kiss u. 2. gyártelepünk közül csak 104 gyár, vagyis 3 százalék élvez adókedvezményt, ami alig esik latba. A kisipar és kézműipar túladóztatása tehát másban leli magyarázatát, még pedig abban, hogy az egyes iparosokat a forgalmuk után tulmagasan adóztatják, a kisiparosok kereseti adójának kulcsát kellene tehát megfelelően mérsékelni. — Adórendszerünk reformra szorul, ami minden megrázkódtatás nélkül keresztit'vihető, ha bizonyos szempontokat szem előtt tartunk. Mindenekelőtt a progresszivitásnak erőteljesen kell érvényesülnie, továbbá no legyen az adózás értékpusztitó, ne csökkentse a vállalkozási kedvet, a takarékossági hajlamot és avval a tőkeképződést. szóval ne legyen a gazdasági fejlődésnek! kerékkötője. A vagyon- és jövedelemadó alkalmas arra, hogy adórendszerünk tengelyévé váljék. — Áttérek a mezőgazdasági munkások helyzetére — mondotta ezután Back Bernát. Ezeknek száma az eltartottakkal együtt 1.200.000, akik közül mintegy 1 milió teljesen nincstelen. A minisztérium adatai szerint a férfiaknak mezőgazdasági napszáma 1.40. a nőké 1 pengő, a férfiak évi keresete 272 pengő és ebből kénytelen egy család egy éven át élni. Hasonló helyzeten, de kissé jobban élnek a gazdasági cselédek, az eltartottakkal együtt körülbelül 2 millió lélek', akiknek évi keresete körülbelül 350 pengő. Megállapítást nyert, hogy a mezőgazdasági napszámosok és cselédek a normálisnál kevesebb kalóriát fogyasztanak s igy munkaerejüket nem tarthatiák fenn. Ez megdöbbentő adat. Ezek a rosszul táplált emberek' minden agitáeiónak könnyen áldozatul eshetnek, mert sorsuk már rosszabbra nem fordulhat, pedig éppen ennek a tömegnek lesz döntő súlya a titkos választásoknál. A mezőgazdaságban is rendemi kell a munkabérkérdést, minimális munkabér megállapításával, betegségi, öregségi és rokkantsági biztosítással. X munkabér minimalizálása azonban csak kisegittf eszköz egy szimptománnk a leküzdésérc. a tulajdonképeni baj mélyebben fekszik. Az alacsony munkabérek onnan erednek, hogy egv' nagy munkástömeg a mezőgazdaságban csak részben és ideiglenesen tud elhelyezkedni, tehát a városokba' tódul és Ott sem találván állandó munkát, megint "ws'a fordul. i<rv állandóan a mezőgazdaság és az ipar között ingadozik" és munkakinálásával ugv a mezőgazdasági, mint az ipari munkabéreket leszorítja. Ennek a flottáns tömegnek tervszerű elhelyezésével lehet csak a bérszinvonalat kellőképpen emelni. — A tanyai kérdéssel már c helyen bőven foglalkoztam. Ttogy milyen sajnálatos helyzetben van a tanyai lakosság, azt az, 1933ban a szegedi tanyai iskolákban megejtett adatgyűjtés mutatja. Mintegy 6000 átlagosan 4 gyermekes családnak gyermeke került vizsgálat alá, melynek eredményeként megállapítást nyert, hogy 33 százaléknak a testsulva 2.7 kilóval a normális testsúly alatt maradt, 34 százalék nem kap elegendő és 0 százalék egyáltalán nem kap tejet, 41 százaléknak a táplálékából hiányzik a tojás, nem jut 14 százaléknak megfelelő mennyiségű zsiradék. 08 százaléknak gyümölcs, 38 százaléknak főzelék és 30 százalék pedig csak hiányosan táplált, tehát éhezik. Ezekből az adatokból két tanulságot vonhatunk le, az egyik az. liogy a tanyai gyermekek' egyrésze nincsen rendesen táplálva, mert szüleik nagv szegénységben élnek és még a normális táplálkozáshoz szükséges anyagi eszközök felett sem rendelkeznek. — ez gazdasági természetű kéidés —, a másik, hogv helytelenül táplálkoznak, mert a gyermekek kenveret, szalonnát, burgonvát és szárazbabot esznek, dc tejet, tojást és zöldfőzeléket nem kapnak". — A kormánv megszervezte a zöldkereszt akciót, melynek feladata a lakosságot a helyes táplálkozásról és lakáshigiéniáról felvilágosítani. A budgetben 50 uj zöldkereszt állomásnak a fedezetéről történt gondoskodás. A 150.000 hold kitérjedésü szegedi határban eddig csak egy zölilke. reszt állomás van. kérém tehát a belügyminiszter urat szíveskedjék Szegeden is a röJdkereszt álla-