Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-23 / 140. szám

m^^mmBmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Szerda, 1937. junius 23. wmmmmBmmmmmmmsmmm^mmmam Magyar szemmel Volt Magyarországon napilap, amelynek Kasábjain — évtizedeken keresztül minden nap olvasható volt ez a rovatcím: A helyzet. Boldog kor — s még boldogabb, mert évtizedeken keresztül tartott —, amelyben minden nap lehetett a világpolitika felett cincerizálni s lehetett ugy, hogy a cikkek megírásától a cikkek olvasásáig szinte semmi sem változott. Lehet ma irni „helyzetről, amikor a cikk első és utolsó sorának leírása közben kormányok bukhatnak, államformák pusztulhatnak s hatalmi csoportosulások szakadhatnak szét. Leon Blum lemondott, íme a feladat: irni « helyzetről. De vájjon dezignált és prezumptiv utódai tudnának-e helyes képet alkotni mások s elsősorban a maguk számára « „hellyzet"-ről? Tudta Leon B lum vasárnap este, hogy hétfőn reggel ki lesz Franciaország miniszterelnöke? Látjuk a multak irányát, mely köré csoportosíthatók a történelem eseményei és sejtjük a jövő útjait, de senki nincs, aki tudná a közvetlen előttünk álló jövőt. Félelmekről és reménykedésekről lehet csak beszélni és szabad csak írni, de — helyzetről? Maga a „helyzet" fogalma bizonyos stabilitást érzékeltet, de a mai helyzetnél labilisabb stabilitást a fizikai tankönyvek sem ismernek. Mi van Franciaországban, mi von Németországban, mi van a spanyolok és nz oroszok hazájában, tudjr'k-;? a spanyolok, hogy hol a hazájuk és tudják-e az oroszok, hogy mi a hazájuk? Az az illemszabály, hogv más állam belügyeivel nem szabad foglalkozni, körülbelül akkor halt meg, amikor az a másik, amelyik, megtiltotta a szupé utáni „lekérés"-t. Azt mondjuk: nincs is belügy. Az állam eletének két oldala van csak, az egyik oldala a belügy, a másik a külügy, do mind a kettő egy testnek, egy életnek másmás oldalról való szemlélete. Az csak belügy, hogv Franciaországnak ki a miniszterelnöke s belügy az is, ami Oroszországban fiz igazságszolgáltatás palástja alatt végbemegy, mégis ki merné állítani, hogy mindez nem függ a legszorosabban össze a világpolitika mai „helyzetiével. Szinte elképesztő arra gondolni, hogy n demokráciának nincs olyan ellenfele, mint a szovjet, nincs olyan állami rend, amelyik a szovjetnél nyíltabb és mezítelenebb ellentéte volna mindannak, ami demokrácia és mégis az orosz-francia katonai meeegvezés erejének csökkenésében a demokrácia védelmének csökkenését lehet felismerni. A francia-orosz katonai mecpffyezés a német fenyegetéssel szemben volt alkalmas erő mutatására, — azt hisszük, más feladata, más rendeltetése nem is volt s minden olyan feladat, mely ennél többet kívánt volna, a katonai szövetséget törte volna szét. Hogv az orosz-francia megegyezés orosz pillérét mennyire meggyönp-itették 3. moszkvai események, arról nem koll beszélni s ki tudja, nem ez lesz-e sorsa a francia világhatalom talajába éoitott pillérnek is. Franciaországban is ,.kiváltják" a politika mennyezétét tartó gerendákat, -- lehet, hogv mire ezek a sorok megjelennek, Blumnak már nem is az első, de a második utódját ís ismerni fogjuk, ám ki tudja, mikor fog a Politikai napilap francia kormányválság olyan stabil helyzetté feloldódni, amilyen a francia politika Blum miniszterelnöksége alatt volt. Egy politikai irány mérlegét nem akkor kell megvonni, amikor képivselője távozik, hanem akkor, amikor maga az irányzat válik emlékké. Leon Blum politikája Leon B1 u m miniszterelnöksége nélkül is uralmon maradhat s nem lehet tudni, hogy ezt az irányzatot sikerei, eredményei, megfontoltsága és ereje Leon Blum mai szemben felhozható személyi ellenvetések nélkül nem fogják-e biztosabban uralmon tartani mint amilyen biztonsággal az a tegnapi napig gyakorolta a közhatalmat. Egy válságos évet emelt fel a válságok szakadékából a francia baloldal kormánya — s a világpolitika mai üteme mellett megtagadhatja az ellenfél ilyen eredménytől az elismerést. Leon Blum megnőtt a miniszterelnöki székben, mint ahogy M a c Donald is sokkal több tekintélyt vitt magával bukottan, mint hozott győzelmesen. Páris, junius 22. Chautemps dezignált miniszterelnök kedden délelőtt folytatta tanácskozásait a kormány megalakítása érdekében. Fél 10 órakor először a külügyminisztériumba hajtatott és ott több politikussal tárgyalt, előzőleg fogadta a hírlapírókat. Chautemps hoszszu ideig tárgyalt Dormoy belügyminiszlerrel, majd Gardev-vel, a szenátus pénzügyi bizottságának előadójával és Bertrand kereskedelmi miniszterrel. Az u| Kormány a késő "sti órákban megalakult. A kabinet végleges névsora a következő: London, junius 22. Nagy nyugtalanságot okozott a „Leipzig" német cirkáló ügye körül támadt bonyodalom. Az ügyben hétfőn este öszszcült a négyhatalmi bizottság és ezzel az üggyel van összefüggésben Neurath német külügyminiszter londoni utazásának elmaradása- Londonban, a világesemények középpontjában a békemű teljes balsikerétől tartanak és jelenleg igen sötéten ítélik meg a világpolitikai helyzetet. Az angol külügyminisztériumban folvtalott XIII. évfolyam. 140. sz. Nekünk nem Leon Blum személye kell, nekünk az kell, hogy a d e m o k r á c i ának Franciaország mara djon továbbra is kontinentális v é d e lm ez ő j e. Minél erősebb a jog tisztelete, annál hamarabb juthat el a nemzet is jogainak tiszteletbentartásához. A jog és hatalom mérkőzésében minél kevesebb tekintélye lesz a jognak és minél nagyobb súlya lesz a hajlómnak, annál kevesebb reménye lehet ennek BZ országnak is arra, hogy a világ lelkiismerete, a jog visszatérő tisztelete emeli fel mai lesujtottságából. Mi magyarok, nem űzhetjük azt a hikszust, hogy gusztusunk és vérmérsékletünk szerint örvendezzünk politikai irányzatok sülyedésének és emelkedésének. Lehet közöttünk olyan is, aki szívből utálja a demokráciát, de ha a nemzet talpraállását csak a demokrácia győzelmétől várhatjuk, ki engedheti meg akkor az utálkodás kedvtelését? A messzi világ eseményeit is csak magyar szemmel lehet és szabad szemlélni. Miniszterelnök: C h a u lemps. Allamminiszterek: Sarraut, Maurice V i olette, Paul Faure. Miniszterelnökhelyettes: Leon Blum. Nemzetvédelmi miniszter: D a 1 ad i e r* Külügyminiszter: Delbos. Igazságügy miniszter: Vincent Auriol. Belügyminiszter: I) o r m o y. Pénzügyminiszter: Bonnit (washingtoni követ). Haditengerészeti miniszter: C a m p i n c li i. Légügyi miniszter Pierre Cot Közoktatásügyi miniszter: Jean Z a i. Közmunkaügyi: Q u e u i 11 c. Kereskedelmi miniszter: Chabsall. hétfői tanácskozások teljesen eredménytelenül végződlek. Anglia és Franciaország vissznu'a* sitotta az Olaszország által támogatott német követeléseket, amelyeket, mint angol részről séitődölten megállapították, valósággal ultimátumszerű formában terjesztett elő a német kormány. Németország többek közöt' a valenciai öbölben Megalakult az uj francia kormány Radikálisok és szocialisták vesznek részt Chautemps kabinetjében — Miniszterelnökhelyettes: Leon Blum, pénzügy: Bonnet, külügy: Delbos Súlyos európai konfliktus a „Leipzig"-eset miatt Eredménytelenül végződött a négyhatalmi tanácshozás — Anglia es Franciaország nem vesz részi a Vasencia előtti fiottatüntetesben — előbb a tényállás tüzetes megvizsgálását hivánta