Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-22 / 139. szám

Kedd, 1937. junius 22 Poliiikai napilap Magyarország helye a nap alatt «'iz esztendeje, hogy napvilágot látott lord Rothermere történelmi jelentőségű cikke, amely arról szólott, hogy Magyarország­n a k helye van a nap alatt és követelte a trianoni békeszerződés revízióját. Lord Ro­thermere volt az első, aki az angol nyelvte­rületen, a legszélesebb nyilvánosság előtt nyíltan sikra szállott a magyar érdekekért. E naptól kezdve kapott európai jelentőséget és került előtérbe a még mindig megoldatlan magyar kérdés. A magyar nemzet felhasznált minden alkalmat, hogy háláját kifejezze a lorddal szemben. A tízéves forduló alkalmá­ból az első szó a köszönés és a köszönet sza­va a lord felé. Amit a lord önzetlen bátorsággal, az igaz­ság felismerésével, a tarthatatlan helyzet meglátásával követelt Magyarország számá­ra, az még mindig követelés, dc tagadhatat­lan, hogy mégis könnyebben és bizakodób­ban lélegzünk, mint tiz esztendővel ezelőtt. A trianoni bilincs fennáll, de ma már nem egyedül a lord az, aki a megváltoztatását kö­veteli és aki tudja, hogy Európa békéje — a magyarság békés szándékai ellenére is — fenn nem tartható, Iia jóvá nem teszik, hely­re nem hozzák azt, amit Trianonban a gyűlö­let vakságában végzetesen elrontottak. A foj­togató gyürü, amely körülvette az országot, gyengébb szorítású lett és amikor a magyar egyenjogúság kérdéséről van szó, a kisantant is kénytelen számolni ezzel a soká nem ha­lasztható körülménnyel. A dekonjunktúra kétségbeesésében, gazdasági leromlottságá­ban hányódtunk és vergődtünk tiz esztendő­vel ezelőtt, mig ma szegénységünkben is biztos támaszpont vagyunk: Európa buza, gyümölcs, baromfi, jószágszükséglete bizto­sitásóban az elsők közé emelkedtünk. Tiz esztendővel ezelőtt különös kegy volt, hogy Budapestre is ellátogattak az amerikai óceánrepülők, Chamberlain és Levine, ma pedig az sem csodálatos, hogy Európa egyik­uralkodója is nálunk tette hosszu idő után első hivatalos látogatását. Már nemcsak el­lenségeink és legjobb esetben szánóink van­nak, hanem barátaink is és Magyarország­nak szava van a nemzetközi életben. __ Mindezt legelőször a lord cikkének köszön­hetjük. Nemcsak közvetlen hatása volt nagy annak a cikknek, hanem a közvetett hatása is. A cikk felrázta a magyar közvéleményt, a magyar polgárságot abból a kábulatból, melybe a békekötés után került, de amelyet egyenesen bódulttá tett az a gazdasági meg­rázkódtatás, amely a konjunktura évei után bekövetkezett. Nem akartunk beletörődni abba, hogy el kell pusztulnunk, de nem volt erőnk, hogy bármit is tegyünk, nem látszott sikeresnek semmiféle kezdeményezés; nem volt magyar szó, amely visszhangra találha­tott volna a külföldön. És ekkor jelentkezett a magyar igazságnak európai kérdéssé t?tt szavával egy angol újságíró, lord Rothermere milliós lapjának élén. Valami szokatlan, vala­mi rendkívüli volt, hogy egy világlap azt ir­ja, hogy Magyarországnak nem a koporsóban van a helye, hanem a nap n 1 a 11. í Iirtelen hajlamosak voltunk a túlsó végletre és azt hittük, hogy a lord meg­változtatja a történelmet... Nem ez volt a lord hivatása. A lord min­den hálát kiérdemlően betöltötte a hivatását, mikor fejrázott bennünket a tespedt­ségből és európai üggyé tette a ma­gyar ügyet. A további harc a mi felada­tunk. A kultura a művelődés, a műveltség, a felvilágosítás, a béke és az igazság fegyveré­vel. Az ut küzdelmes és nem rövid, dc helyt kell állnunk és be kell bizonyítanunk és ki kell harcolnunk — irodákban és tantermek­ben, gyárakban és műtermekben, laborató­riumokban és épitő állványokon, műhelyek­ben és mezőkön, pódiumokon és bányákban, könyvekben és képekben, gondolatban és szellemben —, hogy Magyarország­nak helye von a nap alatt Chauiemps kedden alakítja meg az uj francia kormányé Nem változik az irányzat, - mondotta a dezignált miniszterelnök — Az uj kormány a népfrontra tá­maszkodik, a miniszterek többségét a radikális párt adja — Ceon Blum államminiszier lesz, Delbos ma­rad a belügyminiszter ? Páris, junius 21. Az utóbbi napokban bekö­vetkezett feszült helyzet után vasárnap haj­nalban drámai események játszódtak le a francia politikai életben, amelyeknek kihalá­sát most még nem lehet lemérni. A francia kamara eredeti és változatlan szövegezésében kétszer is magáévá tette a Leon Blum-kormany pénzügyi javaslalát, a szenátus azonban mind a kélszer csak módosítással volt hajlandó a pénzügyminiszter előterjesztését elfogadni. Te­kintettel arra, hogy BUim miniszterelnök ki je­lenlétié, csak abban az esetben hajlandó a he­lyén maradni, ha a felhatalmazási javaslaton nem változtatnak, amikor a szenátus másod­szor is csak módosításokkal szavazta meg a javaslatot. Blum miniszterelnök és kormánya hétfőre virradóra bejelentette lemondását. Leon Blum lemondása hajnali fél 3 órakor következett l>c, amikor a szenátus éjszakai ülé­sén 1(58:90 szavazatarányban kisebbségben maradt, a kormánv eredclí javaslata, bár a kormány a bizalmi kérdést nem vetette fel. A kormány tagjai fél 3 órakor az Elysée-palo­tába mentek és Lebrun elnöknek beielentették a kabinet lemondását. Az elnök a kormány lemondását elfogadta, de felkérte a miniszterekel, hogv az uj kormány megalakulásáig vezessék tovább az ügyeket. Leon Blum kijelentette, liogy a lemondás nem érinti a népfront­ba tömörült pártok összetételét. Azt siánlotta a köztársasági elnöknek, hogy nz eddigi többségre támaszkodva kell az uj kormányt megalakítani. \ lemondott minisz­terelnök felhívást intézett a munkássághoz, hogv őrizze mcí hidegvérét és tartózkodjék minden tüntetéstől. Kijelentette a volt minisz­terelnök. hogv a szenátusi szavazás ulán megszűnt nrin',«,n remény, liogv niei'kanja a messzemenő felhatalmazást, amely nélkül nem vállalkozhat a pénzügyi nehézségek elhárítá­sára. Blum miniszterelnök ónként mondott le. euv évig és 15 napig vezette Franciaország ügyeit. \ kormány tagjai elhagyták' az Elvsée-pa­lolát, Chnulcmps államminiszier, n radi­kális szocialistapárt vezére kivételével, akit Lebrun köztársasági elnök az uj kormány megalakításával megbízott. Chautemps elvben elfogadta a megbízást és hétfőn a déli órákban megkezdte tárgyalásait a politikai élet vezetőivel­Abból a körülményből, hogy Lebrun köz­társasági elnök a szokásos tárgyalásokat a le­hető legszűkebb körre szorította és a törvény­hozás két háza elnökének meghallgatása után reggel már megbízást adott Chautemps mi­niszternek a válság megoldására, arra követ­keztetnek, hogy az államfő rendkívül sürgősnek tart ja a kibontakozást. Az elnök azt óhajtja, hogy az uj kormány azonnal megalakuljon és nyomban hozzálát­hasson annak az ellentétnek az elsimításához, amelv a törvényhozás két háza között a pénz­ügyi felhatalmazás kérdésében felmerült. Chautemps az újságírók kérdésére, hogy kormányát az é jszaka megalakít ja-e, ezt vá­laszolta: — Nem sietem el a dolgot. Chautemps a népfrontra támaszkodva, félig radikális politikusokból álló kormányt alakit. A kommunista párt hajlandó együttműködni a dezignált miniszterelnökkel. A kommunisták azért akarnak résztvenni a kormányban, lingy befolyást gyakorolhassanak a külpolitika irá­nyitására. A folyosókon már megindultak a miniszteri tárcák szétosztásának kombinációi. Valószínű­leg Blum mint tárcanélküli miniszter vesz részt a kormányban. Chautemps a miniszterel­nökség mellett a belpolitikai tárca vezetését is válialia. Delbos megmarad a külügyminiszté­rium élén. Chautemps este mintegv háromnegyed órás tanácskozást folvlatolt Lebrun elnökkel. Ezután az újságíróknak kijclenletle, hogy cslo még két-három barátját fogadia. recgcl folv­tatja megbeszéléseit és a déli órákban ismét <' megy az, Elvséc-palotába. Esle 8 órakor Camninchi, a radikális

Next

/
Oldalképek
Tartalom