Délmagyarország, 1937. június (13. évfolyam, 121-145. szám)

1937-06-02 / 122. szám

Szerda, 1937. junius 2. Politikai napilap XIII. évfolyam. 122. sz. Kossuth Lajos győzelme A regi Szabadka, a mai Subotica hétfői közgyűlésének messzehangzó eseménye volt. A régi városnak volt egy Kossuth Lajosról elnevezett alapítványa, aminek számára az idők viharain keresztül is megtudtak őrizni 13—20.000 dinárt. Egyszer mór hoztok ÜZ impériumváltozás óta határozatot az ülapitvány hovafordításáról s akkor elhatározták, hogy Jugoszlávia első királyának felállítandó szobrára fordítják a Kossuth Lajos-alapítvány tőkéjét, — a város ezt elhatározta, de a szerb kormány dicséretes módon nem hagyta jóvá ezt a határozatot. Most a polgármesteri előterjesztés azt javasolta, hogy megszűnvén az alapítvány eredeti rendeltetése, az alapítvány tőkéjét csatolják az általános közoktatási alaphoz. A város közgyűlése — n e m fogadta el ezt az előterjesztést s ugy határozott, hogy tovább is fenntartja a Kossuth Lajos-alapítványt. \ Ez a határozat gyönyörű manifesztum volna magában is, de azok a felszólalások, melyek nyomán ez a nagyszerű elhatározás kialakult, eseménnyé teszik a határezatot s esemény — minden kimondott szó is, amivel a föl világ osodottságnak és békülékerységnek örök emberi szelleme harcba ment az elfogadott javaslatért. Az első szónok az egykor nemzetiségi Szempontból előttünk hírhedt Narodtta Odb rana tartományi elnöke volt, a bácskai agrárszövetkezet elnöke, a dobrovolyácok országos egyesületének egyik vezetője egyébként szerb iskolaigazgató, — írjuk ki hálánk dokumentálásaként nevét: — Lungulov Radivoj, beszédében, többek között n következőket mondotta : — Kossuth Lajos nevéről elnevezett alapítványt csak ugy lehet felhasználni, hogy •az megfeleljen Kossuth Lajos szellemének. Kossuth szelleme nem ellenkezik sem az államunk integritásával, sem nemzeti kultúránkkal- Ellenkezőleg. Kossuth szellemének engedelmeskedve válik lehetővé a ni a g y a r—s zerb kulturális közeledés megteremtése. Tiltakozom az ellen, hogy Kossuth Lajos névéről elnevezett alapítvánnyal gazdagítsuk a magunk közoktatási alapját, ez a mód nem volna összeegyeztethető sem nemzeti felfogásunkkal, sem az uri emberre kötelező szabályokkal. A Kossuth Lajos-alapítvány jövedelméből í s koláztassanak magyar gyerekek e t, akik majd előharcosai lesznek a magyar —jugoszláv közeledésnek. Az alapítvány jövedelmét adja a közgyűlés annak a törzsgyökeres magyar gyereknek, aki Kossuth eszmeiért küzdve a nemzetek kulturális működéséért a népek közötti megbékülésen fog felnőtt korában munkálkodni. Az lesz m é 11 ó a jugoszláv nemzeti érzéshez és a jugoszláv nemzeti gondolathoz, ha fenntartjuk továbbra is a Kossuth L a j o s-a 1 a p i t v á n y t. A következő felszólaló fvics Aleksza, a jogi fakultás jogtörténeti tanára volt, aki csatlakozott ehhez az indítványhoz és azt hangoztatta, hogy senkit nem szabad megsérteni nemzeti érzésében, már pedig a Kossuth-alapitvány eltörlése sértené a magyarságot. Ugy kell eljárnunk, hogy magyar anvanvelvü polgártársaink ne érezhessék magukat közöttünk idegeneknek. Nem lehet különbséget tennünk szerb és nem szerb között. Szavainak hatása alatt felállott a város polgármestere és csatlakozott maga is ehhez az indítványhoz, amit azután H közgyűlés egyha ng u határozattal fogadott eí. Nincs okunk kételkedni azoknak a szavaknak őszinteségéber,, melyek a határon tul nemcsak hangoztatták a magyar-szerb közeledés szükségességét, de lojális, gavalléros, előkelően nemes gesztüst is tudtak mutatni nemcsak a jugoszláviai, hanem az egész magyarság felé- E sorok írója véletlenül személyes ismerőse ugy Lungulov Radivojnak, mint Ivics Alekszának és tudjuk róla, hogy — egész férfiak és a mainál sokkal sötétebb atmoszférában is vallomást mertek tenni politikai eszméik és békét, megértést követelő közéleti ideáljaik mellett. S nemcsak azért fogadjuk örömmel és köszönjük hálával ezeket a szavakat és ezt a határozatot, mert nyomukban a Jugoszláviában élő, kötelességeit híven teljesítő s az állammal szemben mindig lojális magyarság számára remélünk könnyebb levegőt s a kultúrának több szabadságát, hanem azért is, mert a magyar-jugoszláv közeledés számára értékes eredménynek tekintjük a szabadkaiszuboticai közgyűlés hétfői eseményeit. Hogy ebben a határozatban a jugoszláv impérium alatt élő város közgyűlése Kossuth Lajos emlékét és szellemét ünnepelte, abban már nemcsak nemzeti érdekünk, de nemzeti önérzetünk is elégtételt találhat. A barátság, a megértés és közeledés szavaira a barátság és megértés szavaival, s megbékélés tényére a megbékélés tényével kell válaszolnunk. Az emberi szellemnek győznie kell az országhatárok felett s egymásra utalt, békét kereső, békét szerető népeket nem választhatnak el egymástól sem színfoltok a térképen, sem fjriánckaszárnyák az országúton. A magynf és a szerb nép testvéri békében tud élni egymás mellett, ennek a termékeny és megtermékenyítő békének gyümölcseit biztositan? kell mind a két nép számára. Amit a türelmetlenség bajnokai, a gyűlölködés patentirozott apostolai elrontottak, azt Kossuth Lajos neve, emléke éa szelleme meg tudja még menteni mind a két népnek. S ha a két nép lelkében békét köt Kossuth Lajos szellemének hűséges szolgálatában, tanításának engedelmes követé* sében, az Kossuth Lajosnak nagyobb győzelme lesz, mint amilyen a debreceni trónfosztás volt. Félreértések fnrkasvermei s gyűlölködések' véres gázlói fölött átnyuitjuk most tiszta kezünket azok felé, akik nemcsak szájukon, de lelkükben is hordozzák Kossuth Lajos • szellemét, nevét és örökélő tanítását: Németország ét s Vatikán között meciizakaclt a diplomáciai kapcsolat? A berlini pápai nuncius sürgősen Rómába utazott Berlin, junius 1. Magánforrásból származó értesülés szerint Orsenigo Cesare berlini apostoli nuncius a legközelebbi időben, valószínűleg még ma Rómába utazik. Hangoztatják, hogy ezt az utazást már régebben tervbe vette, de azért természetesen mégis összefüggésbe hozzák a német kormánynak a Vatikánban átnyújtott jegyzékével, annál is inkább, mert Faulhaber bíboros müncheni, Pressing berlini és Galer bíboros erélyes állásfoglalásukat nyilvánították az egyház érdekeinek védelmében. A jegyzékkel kapcsolatban! egyházi korükben ugy vélik, hogy az nem jelent különösebb változást, mert hiszen a Szentszék és Németország kapcsolatai eddig sem voltak normálisak. A diplomáciai viszony megszakításáról egyelőre nincs szó. Bizonyosra veszik, hogy Xf. Pius pápát születésnapi rádióbeszédében nem betegsége, hanem a német jegyzék átnyújtani akadályozta meg. Róma, junius 1. Az esti órákban hire járt, hogy a Va ikán és a német kormány között megszakadt a normális diplomáciai kapcsolat. A Szentszék (részéről ebben az ügy bon semmijéig közlést ném tettek. Kedden délután kormánvzólanácsot tartottak a Várban A kormányzótanács időszerű kérdésekkel foglalkozott, mondja a hivafalos közlemény Budapest, junius 1. Politikai körökben kedden délután terjedt el a lrire annak, hogy a .kormányzó délutánra kormányzótanácsot hívott össze. A Ház folyosóin nagv jelentőséget tulajdonítottak u kormányzótanács ülésének, mert ugy tudták, hogv a tanács fontos politikai és gazdasági kérdésekről fog tanácskozni. Arról is terjedtek el hirek, hogy esetleg alkotmány iooii kérdések is napirendre kerülnek. Nagy érdeklőtléssel fordullak a tanácskozások után kiadott hivatalos közlés felé. A kormányzótanácson a kormány valamennyi tagja részivel!. Háromnegyed (j óra tájban egymásután érkeztek a Várpalolába a miniszterek. Először Lázár Andor igazságügyminiszter, majd valamivel később Bornemisza Géza iparügyi, K á -