Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-30 / 120. szám

Vasárnap 1937 május 30. 01» M A r» y * if r> p s 7 \ c 5 „Elvész a nép, amely tudomány nélkül való" Szombaton délben ünnepélyes külsőségek kőzött tartották meg a szegedi egyetem évzáró ünnepét — Gelei prolesszor megrázó beszéde az egyetem hősi halottairól (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetem szombaton délelőtt tartotta meg tanév­záró ünnepségét a központi épület aulájában, di­szes közönség jelenlétében. Tiz órakor a foga­dalmi templomban szentmisét és szentbeszédet mondott dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök. A misén az egyetem hatósága tel.'es ünnepi dísz­ben vett részt. Évzáró istentisztele et tartottak a többi felekezet tcuplomában is. Az ünnepség fél tizenkettőkor kezdődött. Az aulát zsúfolásig meg­töltötte a közönség. Az első sorokban foglalt he­lyet a kultuszminisztérium kiküldötte, dr. Szily Kálmán egyetemi tanár, államtitkár, ott foglalt helyet dr. Glattfelder Gyula csanádi püspök, dr. vitéz lmecs György főispán, dr. Pálfy József polgármester, vitéz Mérey László tábornok, ve­gyesdandárparancsnok és még sokan mások. Az ünnepséget dr. Erdélyi László rektor nyitotta meg. A rektor beszédében többek között a következőket mondotta: — „Elvész a nép, mely tudománynélkül való," mert Ozeás próféta által az Ur kihirdeti, hogy „elhallgat az én népem, mivel nincs tudománya s mert te megveted a tudományt, én is megvetlek téged." Itt természetesen tudományok tudománya az Isten helyes megismerése. Erre rávezet min­den tudomány. Itt keresi, a tudomány művelésé­ben minden nemzet a maga kulturfölényét s ki­váló professzortársunk dr. E r e k y István leg­újabb müve azon nagy egyetemi reformtervvel kapcsolatban, amelyet 'dr Ilóman Bálint kultusz­miniszterünk készül megvalósítani, megdöbben­tően mutat rá arrn, bogy Magyaroiszág utódál­lamai miként sietnek az egyetemi tanszékek ro­hamos megszaporitasával megvívni velünk a ini kisebb egyetemi tanári létszámunkkal a kultúr­fölény döntő csatáját is. Ereky müve a legjobbkor világit bele azon bonyolult főiskolai s egyetemi kérdések nagy tömegébe, amelyeket a mi nem­zedékünk Magyarországának kell megoldania. Egyébiránt a tudományok belső'értékét és magas fokát nem a tanszékek száma dönti el, hanem oly tudós egyetemi tanárok, akiknek hire külföld­re is elhat s akiket nagy kulturnemzetek egyete­mei s tudós egyesületei versenyezve liivnak nieg ehiadások tartására. — „Elvész a nép, mely tudománynélkül való," amely tudománvhoz az Istenről szóló tudomány is hozzátartozik. • Magyarország minden egyetemén vap teologiai kar, esak n szegedin nincs, — folytatta a rektor. 'A szegedi egyetem folyta­tása volt a kolozsvári egyetemnek, mely az er­df'vi 48-a% unio-bizottság kérése és báró Eötvös József kultuszminiszter 48-as és 07-es terve sze­Belepek figyelmébe! Ismét olcsón hozzáférhető a szegediek ked­venc gyógyhelye. A reumás és más betegeknek nem kell mesz­szire menni, mert itt, a közelben, Stara Knnjizán (Magyar Kanizsán), Jugoszláviában, Horgos mel­lett van a bires CSODAKÚT A R-T É J51F ÜR Dö, ahol mindenféle reumatikus betegségek, női be­tegségek, ideges betegségek biztosan gyógyulnak. Miniszteri engedély folytán 1.20 pengős fürdő­vizummal lehet utaznni és a jugoszláv vasúton féláru jeggyel, illetve beutazási jeggyel lehet visszautazni. Nagy kedvezmények, gyönyörű szép park. szép lakások, szakorvosok, kitünö konyha. A betegek és üdülők kényelmes ellátása és figyel­mes kiszolgálás. Prospektust szívesen küld az igazgatóság. Felvilágosítással szolgál itt, fyelyben dr. Bu­gáimé, Szeged, Fodor-ucca 8 Csod»ku< AHériffirdö rí. S'ara Kaujiza (Jugoszlávia) rint az 1581. évben alapított Báthory-egyetem felújítása és kiegészítése akart lenni s ennek törvényben és alapítólevélben való kimondását csak az akadályozta meg, hogy a Báthory-cgye­tem katolikus jellege versenyre indította a" nagy­cnyedi protestáns főiskola és a románok külön egyetemi igényeit. A szegedi egyetem teologiai kara is tervben volt, Klcbelt-berg és Bethlen mi­niszterek ebben már megegyeztek, de éppen a ka­tolikus egyházi részről aggodalmat támasztottak a pesti és szegedi katolikus teologiai karok ver­senyével szemben. — A világi tudósok általában nagyon tartózko­dók a vallásdutomány dolgában. Ennek egyik oka, bogy ezen a területen nem érzik magukat szak­embereknek. s a tudós óvatosság és tárgyilagos­ság arra készteti őket, bogy ne szóljanak Bele abba, ami az ő vizsgálatuk körétől távol csík. Van, ennek más tiszteletreméltó oka is: az t. i., hogy keresik a természetes okokat mindaddig, ameddig csak elmehetnek és amikor végre ki kell jelrnteniök Du-Bois-Reymonddal, a hires berlini fizikussal és természetbölcsolővel, hogy a továbbiakat nem tudjuk és nem is fogjuk tudni, mert ott már csak a csodás isteni beavatkozás következhetik. Akik a teológiát korábban nem tekintették igazi tudománynak, azok most már meggvőződtek arról, hogy a teologiai módszerei is teljesen tudománvosak, nagyon hasonlítanak a Fliologiai és társadalomtudományi, művelődéstör­téneti módszerekhez. Most már a tudományos akadémiák is egyenlőrangu tudósokként választ­ják tagjaik közé a teologus tudósokat. — S a magyar tudósok, kik Igv gondolkoznak, a szegedi egyetemen is szívesen fogják ünnepelni tanítványaikkal Szent István királyt meerdiesöült ha­lála 900-ik évében és meggyőződéssel vallhatják ezt a régi bölcs mondást: „Elvész a nép, mely tudomány nélkül való" azzal az értelmezéssel, bogy ez a tudomány szintén nem lehet el Isten méltó ismerete és tisz­telete nélkül. A rektor üdvözölte ezután a megielenteket, a Püspöksége 25-ik évét ünneplő Glattfelder püspö­köt, a város vezetőit, akik egyetemi hallgatók jutalmazására félezer pengőt juttattak, majd igy folytatta: — Meg kell említenem és a legnagyobb tíicséret­tel kell kitüntetnem a Dömötör Gyula támoga­tásával nemzetközi, bécsi rádiósikerekben is gaz­dagon működő egyetemi énekkart és kiváló kar­nagyát, Kertész Lajost, kiket Bécsben Schusehnig kancellár s a bécsi egyetem, n cg a Pázmáneum rektora a legnagyobb elismerés sza­vaival tüntettek ki, a zenei szakírók legszebb bí­rálatokkal halmoztak el; kik munkatársaikkal di­csőséget szereztek nemzetünknek és egyetemünk­nek. A rektor nagyhatású beszéde után \ dr. Várkonyi Hüdebrand a bölcsészeti kar dékánja tartott nagy figyelem­mel kisért előadást »Az alaki képzés elméletének jelen állásáról* cimmel. A kiváló tudós előadását a megjelentek melegen megtapsolták, majd dr. Gelei József, a matematikai kar prodékánja, az egyetem jövő évi rektora emelkedett szólásra és mondott ünnepi beszédet az egyetem hősi halottairól. A nagyhatású beszédben dr. Gelei József többek között a következőket mondotta: — Hatszázezer magyar alussza örök ál­mát a vén Európa kebelén... Alig valaki a hon, alig valaki a határok, a magyar tűz­hely védelmében érett el... Egytöl-egyig a bajtársi becsület céltalan áldozatai lettek Galícia, Xerdun, Doberdó, Piave poklában. S akinek a sors azt a földöntúli gyönyört Takarékoskodni í MBC cipóin i ávni! r® m m fj^ m TÖOV.VÉDVE Gyári levakai: Kárász-ucca 6. engedte meg, hogy a határokon állhassanak Őrt az ezeresztendős határok védelmében, azok alusszák most talán legnyugtalanabb álmukat... • — S mi lett veletek, kolozsvári egyetem drága halottaival, Kalotaszeg féktelen tatá­raival, Szilágyság hős magyarjaival, vitéz székely véreimmel? Ti, akik az oláhverő mo­gyorósi csata mindent legázoló hősi lendül letében azt kiáltottátok, a Hadak Urához: »Te pedig most ne segits rajtunk, hanem csodálkozz!* — Ti is nyugtalan álmot alusz* tok, mert nem a magyar kürt zeng sírotok fölött, hanem idegen bakkaíesok zaia riaszt* ja álmaitokat... A megrázó beszéd után percekig zúgott a taps. Majd a tudománykarok dékánjai olvasták fel jelen­tésüket a mult tanév pályamunkáiról és ismer* tették a pályadíjnyertesek névsorát. Számos pályamunkára csupán egv-egy jelentkező volt. A jogi karon a következők nyertek pályadijat: dr. Lednitzky Endre, Sápi Sándor, Horváth Ró-« bert, Csikós-Nagy Béla, Pécsi Imre; az orvos-karon: Szobonya Miklós, Borsi Ilona, Máhr Egon, Vándor Ferenc, Földes Livia, Heiler Gábor, Bugyi György, Juhász Béla, Juhász János, Molnár György, Rémiger Miklós, Forrai Kálmán, Nagy István, Csendes Oszkár, Drexler Miklós; a bölcsészkaron: Fecske Sarolta, Draskovits Pál, Gyepes János, Karbiner Alice, dr. Kiss Menyhért­né, Vincze Ferenc, Culmann Frigyes, Lugasi György, Szász Károly, Kovács Gyula, Szőts Ernő, Kottay Ferenc, Schulter Vilmos; a matematikai karon: Rapcsák András, Petrits József, Simocskó István, Gelei Gábor, Csókán Pál, Mezőssy József, Pópity László, Boross Judit, Lá­nyi Anna, Eigner László, Tarnóczy Tamás, He­gedűs István, Czeglédy Domokos, Németh Fe­renc, Horváth László, Szabó Jolán, Fodor Gábor. A jogi kar úgynevezett Dános ösztöndiját, év! 500—500 pengőt Obetkó J. Vilmos és Sápy Sán­dor nyerte el. A kitüntetett diákoknak a rektor nyújtotta át a pályadijakat meleghangú gratuláció kíséretében. Az ünnepély a rektor zárószavaival és a Himnusa eléneklé'ével ért véget. EMERGE locso­tó gumitömlők lego'csóbban RU H VILMOS műszaki cégnél, Mikszáth K. u. 9. (paprikapiac sarok(

Next

/
Oldalképek
Tartalom