Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-11 / 105. szám

Kedd, 1937 május lí. OCf MAGYARORSZÁG 3 fl rendőrség erélyes intézkedéseket foganato­sít a farkasréti nyilas támadás tettesei ellen Budapest, május 10. Vasárnap délután a budai Farkasréten lévő Pösinger-major kézelében egy nyilas fiatalemberekből álló társaság kapákkal, husángokkal felszerelve megtámadott egg turista­társaságot, amelynek tagjai hazafelé igyekezve, a major mellett elhaladtak. A Farkasréten egy Metzger István nevü 21 esztendős fiatalember vezetésévell nemrégiben zőldinges »munkatábor« alakult. A nyilasok kibéreltek egy holdnyi terű-1 letet és különösen vasárnaponként jártak Metzge­rék házába. Már régóta nyugtalanították a kör­nyéket, a falakat bemocskolták gyalázkodó felira­tokkal. Különösen a Természetbarátok turistaházát szemelték ki és már a mult vasárnap verekedést inscenáltak a turistákkal, most vasárnap este pe­dig a hazatérő turistákat szidalmakkal illették a kerítés mögül, majd amikor a turisták visszafelel­tek, dorongokkal fegyverkezésen kirohantak és bekerítve a békés embereket, asszonyokat, nekik­estek. Zuhogtak az ütések, a vad verekedésnek végül is a rendőrségi riadóautó vetett véget. Három turistát a kórházba kellett szállítani, többeket pedig taxikon vittek lakásukra. Később az összegyűlt turisták meg akarták támadni a nyi­lasokat és a rendőrség nagy erőfeszítéssel tudta megakadályozni, hogy a felháborodott turisták alaposan meg ne leckéztessék a nyilasokat. Metz­ger Istvánt bekísérték a rendőrségre, kihallgat­ták és kihallgatása után egyelőre örizetbevették. Metzger Istvánról kiderült, hogy sofőr és egy né­met kapcsolatokkal rendelkező yyár szolgálatában áll. Metzger a rendőrségen azzal védekezett,, hogy - a turisták provokálták a verekedést. A farkasréti nyilasbotrány ügye hétfőn délelőtt Szóbakerült a főváros közigazgatási bizottságában is, ahol Szendy Károly polgármester felhívta a rendőrség figyelmét a budai biztonsági viszonyok­ra. Kalmár Pál főkapitányhelyettes válaszában megnyugtatta a polgármestert, hogy a rendőrség az ügyet erélyesen fogja kezel ni. „Ismét csökkentették a szegedi paprikamalmok őrlési kontingensét" Kaptuk a kővetkező sorokat: Tiszlelt szerkesztőség! A „Délmagyarország" fol vó év április 30-án, 97. számának 3. oldalán megjelent „Ismét csökkentették a szegedi pap­rikamalmok őrlési kontingensét, stb;' cimü közleménynek nem felel meg a valóságnak az az állítása, mintha a miniszterelnök ur azt jelentette volna ki. hogy bajok vannak a pap­rikáéi tékesítés mai rendszere körül, hanem azt mondotta, hogy ha a lebonyolítás egyes rész­leteiben az érdekeltek kívánnivalót találnak, hogy ha egyes részletekben hibák vannak, ak­kor az első év tapasztalása után nincs akadálya annak, hogy a részletkérdésekben a kívánalom­nak és a közérdekeknek megfelelő változás tör­ténjék. Tisztelettel: Magyar Fiiszerpaprikát Érté­kesítő Központi Szövetkezet. belváros! Moil Ma utol iára Szabadság, szerelem rfirténet a lengyel szabadságharc idejéből. Fősz. : Willv Birsei, Ursuia Grabley és Hansi Vneteck 5, 7, 9 Széchenyi Mozi Kedden A titokzatos idegen Az olső magyar bűnügyi film. Főszereplők Ura* Tivadar, Gózon Gvula. Bilicsí, Szombathelyi B, 7, « Kombinált divat cipők Szandálok, saruk Fehér cipők Minden nagy választékban Ha-Há-nál. Szeged, Kelemen ucca 12. ABO könyvre, Kalász szelvényre hitel 29-én Szegedre érkezik a kormányzó és résztvesz a Hősök kapula felavatási ünnepségén Zárszámadási vita a pénzügyi bboitsáa hétfői ülésén — Iskola- és iaktanyajavitási ügyek (A Délmagyarország munkatársától.) A pénz­ügyi bizottság hétfőn délután ülést taitoit, ame­lyen dr. Pál[y József polgármester bejelentette, bogy a kormányzói pár má jus 29-én dél­után Szegedre érkezik és másnap, vasárnap részt vesz a Hősök Ka­puja leleplezési ünnepélyén. A kormányzói pár a vasárnapot Szegeden tölti és este utazik vissza Budapestre. A bejelentés után a bizottság áttért a napirend letárgvalására. Scultéty Sándor főszámvevő is­mertette az 1936. évi zárszámadást és az üzemek eredményeit. Ezeket az adatokat egyik legutóbbi számában közölte a Délmagyar­ország. Dr. Kertész Béla megemlítette, hogy az ingat­lanvagyon átruházási illetéknél a« előirányzattal szemben nagy visszaesések vrfnnak A borfogaysz­tási aáónál M.000 pengő a visszesés. 1937-ben a közgyűlés az 1936-os év tapasztalatai alapján ke­vesebbet irányzott elő, de a pénzügyminisztérium felemelte az előirányzatot. A forgalmi adórészese­(lés 1935-ben 385.000 pengő volt. 1936-ban ez az összeg 205.000 pengőre esett vissza. Nagyobb lesz-e a részesedés 1937-ben? Dr. Pálfy József: Nem. Valószínűleg még keve­sebb lesz. Hasonló tételeket sorolt még fel dr. Kertész, majd megemlítette, hogy a gázgyár 3 milliós kölesönajánla tának konvertálása. rövidesen aktuális lesz s hogy a városnak elfo­gadható ajánlatot kell kapnia. . Dr. Szivcssy Lehel mesemlitette, hogy a vá­rosnak -150.000 dollár értékű Speyer-kölcsönc van. Foglalkozni kellene a hatóságnak a kötvények mostani értékesítésével, aminek következtében 70.000 pengő nyereséghez jutna. Dr. Biedl Samu nem tud vigadni a zárszá­madáson, lojálisán elismeri azonban, hogy a hi­bák nagyrészének nem a hatóság az oka. A kor­mány az adójövedelmek felét leszedi és szerény maradékokat enged át a városoknak. Minden le­hető módot meg kell találni a takarékosságra. A Speyer-kölcsönöket nem értékesítené most. Nem osztja Pick Jenőnek azt az álláspontját, hogy építkezzünk, mert nem az alkotások idejét éljük. Pick Jenő örül, hogy a városi üzemek a vasút kivételével fejlődnek. Mindenekelőtt megkérdezte, hqgy a személyi tarifa emelése következtében mennyi töbletjövedelem várható a Gazdasági Vasútnál? Scultéty Sándpr: 20.000 pengő. Pick Jenő: Annakidején elhatározta a közgyű­lés, hogy a sínpártól bizonyos távolságra a bir­tokosoknak megváltást kell fizetniök, miután föld­jeik értéke a vasút következtében emelkedett. Dr. Pálfy József: Erre a kérdésre nem lehet már visszatérni. Jogos lett volna, dc hát annak­idején nem csinálták meg. Scultéty Sándor: Ez az értékemelkedési adó 200.000 pengő lett volna. Pick Jenő: Nem lehet-e valamit csinálni? Dr. Pálfy József: A városban sem tudom beve­zetni az érlékemelkedési adót. hogy tudnék be­vezetésével a tanyán boldogulni? Pick Jenő különösen két befektetést ajánl. Az egyik a fehértói tógazdaság, ahol kitűnően bevált az ezer holdon létesített Halastó. Most másik 1000 holdat kellene betelepíteni. A másik üzem, amelybe érdemes volna befektetni, a mezőgazdasági üzem. Az 500 holdas Szilveszter-major holdanként pengőt hoz. Ezt a városi gazdaságot nagyobbíta­ni kellene. A Speyer-kölcsönök értékesítését nem niánlja. Dr. Pálfy József: Az üzemek kezelésében óva­tosak vagyunk. Az önellátás érvényesítése sok" kárt okoz, például a lengvel piacot, ahol sok ha­lat adtunk el, teliesen elveszítettük. Munkásháza­kat nem vagyok hajlandó éníteni. mert a telepek növelése a város további kárát okozná. Pásztor József: Natívon helyes. Meg kell nézni, mibe kerül a telepek jogos igényeinek kielégítése. Még többen szólaltak fel s a penzügvi bizott­ság kimerítő vita után a zárszámadást általános­ságban és részleteiben is elfogadta. Dr. Szabó Géza 1 laktanyák javításának ügyét adta elő. A hadügyi kormányzat szerint 400.000 pengő körüli összeg, a város szerint 275.000 SE NATO ^ CELOFILTER füstszűrös cigarettahüvely

Next

/
Oldalképek
Tartalom