Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-09 / 104. szám

Vasárnop, l?)5f. május DEEMSG7ARnRSZSR 11 í PAALjűi mUCRTSORSIATA fenneJoistfiiSihrattHataHn A regénye A három Schlesinger lány Áruikor Bécs kulisszáinak világában elterjedt a a bire annak, hogy Schratt Katalinnak fia szünetelt — •ezcrnyolGszáznyolcvanbat elején — az emí.erek összecsapták a kezüket. ,Dis ist ja urunöglkh . . ., die Káthe Mutter síin ..." — mondták azok, akik ismerték ennek a haimincegy esztendős színésznőnek eddigi éle* •t*t 6s akik egymáshözha jolva suttogtak arról, hogy a temesvári esküvő után ittebei Kiss Miklósnak a vállával kellett benyomni a felesége hálószobájának ajtaját . . . A férfiakat sohasem szerette.. < Férfi személyzete csak akkor volt. amikor a fia, Tóni már felnőtt- és teltétlen szüksége mutatkozott annak, hogy mellette inast tartson. Állandóan nőkkel vette körül magát, ezek a nők rendes fizetést kaptak tőle. azonban megbatározott teendőjük nemigen volt. Valahogyan tirsalkodónőknck nevezhetjük Őket, ismerték a báz minden szokását, mégis — nem volt közöttük egv sem, akit Schratt Katalinhoz a barátság szála fűzött volna. Alkalmazottak voltak és láthatatlan kerekei annak a nagy óraműnek, amelynek egyetlen feladata volt, -felvidítani ötvenkét millió ember urának .szürke es monoton életét. A mult század második felében élt Bécsben egy újságíró, Schlésingernelc hivták, igazi művé ÍT-embcr volt. tetőtől-talpig bohém Ennek a Schlesingernek volt bárom leánya: Rose, Julié, Else. Mind a három él még. Ez a bárom leány tartozott Scliratt Katalin meghitt környezetéhez. Felváltva laktak nála a Gloriettegasseban és a Karntnftrring palotában. Legfiatalabb az Else, aki Polgár Károlv volt pozsonyi színigazgató felesége lett és Schratt Katalinnak köszönhette a férj, bogy békeidőben a monarchia két legjobb vidéki szinikerületét. a pozsonyit és a fiumeit mondhatta magáénak. A Bosc egy Eiscnmcngcr nevű vállalkozónak lett a felesége, a JuJíe pedig hajadon maradt és sokáig Bécsben volt könyvkereskedése. Bose és Else a legutóbbi időkben is megtartották kapcsolatukat Schratt Katalinnal és tartoztak hetenkint egy napot reggeltől estig nála ejtolteni. Rajtuk kivül két nő tartozott még a környezethez, a Friedl, aki a budapesti Schuller cég egyik főtiszt viselő jenek lett később a felesége és hallatja kínok között balt meg néhány évvel ezelőtt Pesten, aztán egy francia leány, akinek a sorsáról azonban a liictzingi villában nem szívesen beszélnek. Igazi bizalmasa: a Mara. Ma hetvenesztendős már, eredetileg mint szakácsnő került hozzá, később a báz igazi úrnője lett. Mara nélkül nem történik semmi Ischlben, Mara volt az eiső, aki a súlyos szolgálatot kibirta a Rloriettgassei villában. Az a szolgálat nem volt könnyű, hajnalban négykor kellett mindennap felkelni és hajnalban félötkor kellett hozzálátni a reggeli elkészítéséhez. Ivi kellett menni a környékre friss epret keresni, kuglófot sülni és tejszínhabot verni a császár számára. A Mara vállalta ezt a szolgálatot és évtizedeken át kifogástalanul el is látta. Volt aztán egy társalkodónője, aki nagyon hamar és biitelen távozott. A távozás oka: Oltó főherceg volt, akinek naivon megtetszett a csinos bécsi leány, viszont azonban a ház úrnőjének nem tetszett a kettejük barátsága . . . Schratt Katalint 'állandóan nagy siemélyzet vette körül. Mara mellett mindig volt még egv konyhalány. a szcbaleányait rendszerint Ischlből hozta, egy fiatalabb és két öregebb szobaleányt "tartott, két kiszolgálóasszony csak ebédidőben jötték c] hozzá, ha azonban olvan ebéd volt, amelyen Ferenc József. Erzsébet, vagv mis elokelősegek jelentek me.g, akkor a Hotel Sacber küldött kiszolgáló személyzetet. Frakkbaöltözött pincérek fehér keztyüben szerVirc-z'ak ih énkor . . . Se a bécsi palotában, se a hietzíngi villában, se Ischlben soha senkinek nem "Volt szabad Scliratt jelenlétében a császárról beszelni, ö se beszélt senkivel se a császár életében, se annak halála után. A bárom Schlesinger leány — mind a hármat ismerem és mind a bárommal napokat töltöttem együtt — egyetlenegyszer sem hallották tőle az uralkodó nevet... "Naplót sohasem vezetett és í> memoirokról szóló híresztelések nem egyebek kitalálásoknál. Egyszer tényleg komolyan szó volt arról, bogy nyomtatásban" megjelennek Schratt emlékiratai. A bécsi Ricoí.'-Verlag igazgatója. Scure, aki llötzendorfi Köuiád memoirjait kiadta, évekkel ezelőtt sokáig tárgyalt vele. Az össfegben is megállapodtak: a Ricöle-Verlag kétszázezer schillinget ajánlott fel- a memoirok kizárólagossági jogáért, Schratt az ajanlatot elfogadta, már majdnem aláirtak a szerződést, azonban Scure visszalépett az üzlettől, mert Schratt kijelentette, hogy a memoirokban csak az ő színésznői múltjáról lesz szó, ellenben még csak említést sem tesz az írásaiban Ferenc Józsefről. Ugy lálszik a RicóleVerlagn.ak Schratt Katalin színésznői múltja nem ért meg kétszázezer schillinget. Ennek ellenére niégis napvilágot lattik Amerikában Schratt memoirjai, azonban — Schratt Katalin 1udta és beleegyezése nélkül. Abban az időben amikor a Ricole-Verlaggal folytak a tárgyalások, Bécsben tartózkodott egy amerikai hii lapirón'ő: La fii Puc. A Chicago-Tribune riportere. Ez a hölgy valahogyan összeismerkedett Schrattal, nem mondta meg neki, hogy újságírónő, a bizalmába férkőzött és többször látogatta meg. Kiszedhetett belőle valamit, aztán hazament Amerikába és ott — harmincezer dollárért eladta Scliratt memoirjait. Ezek meg is jelentek. A Hoerst-lapok közölték, Schratt tiltakozol t ellene, pere'ni akart, de azután megnyugodott és a dologról egyáltalában nem vett tudomást Az eset óta minden ajánlatot visszautasít és aki azzal a céllal indul el a Gloriettgasse felé, bogy Schratt Katalinnal memoirjairól tárgyaljon, az nem jut tovább a tölgyfakapunáf . . . Az Írókat általában szerette, különösen a bécsieket, újságíróval azonban — ha tudta róluk, bogy újságírók — soha nem állt szóba és Schratt Katalinnal egyetlen hírlapírónak sem sikerült interjút csinálni. Amikor évekkel ezelőtt a Habsburgok történetét írtam és cikkeimben megírtam azt. hogy miből élnek, hol élnek és hogyan élnek a Habsburg család tagjai, alig találtam Habsburgra, aki ne fogadott volna. Majdnem mindegyik a legnagyobb készséggel állott rendelkezésemre és szivesen nyilatkozott a sajtó számára. Élotük legintimebb részleteit kitárták előttem az egykori uralkodó családnak még életbea lévő tagjai és mindössze Ajánljuk a hölgyeknek hogy különösem táv-ásszal •ügyeljenek arcuk 1 szépségére. Használják rendszeresen az évlizedek alatt logjobbau bevált Iiites nagyeiiijedi Kovacs-hitmet A legelhanyagoltabb arcbőrt is rotid idő alatt tökéletesen i eieibe hoz* a. egy örtg főhercegre akadtam Ausztriában, aki szivesen fogadott, de — nem beszélt. A Sal2kammergut egyik kis városának vendéglőjében ültem együtt liabzó sör mellel e/zell a főherceggel, oki búcsúzásnál eniiyii mondott: — Ketten vagyunk a Habsburgok között, akik' hallgatunk a sírig. Schratt Katalin és én . . . Mi nem fogunk solisem beszélni . . . Egyetlen szenvedélye volt Schratt Kalallnn.lf és ez a szenvedélye — ha csökkentett formában is — élete utolsó esztendeiben sem hagyta el. Bolond—élete utlsö esztendeiben sem hagyta el. Bolondja volt a kártyának. Minden évben elutazott Monté Carloba, ahol — rengeteget vesztett, órákig ült a rulcttaszt álnál, rendszer nélkül rakta meg azokat a szántókat, amelyek eszébe jutottak, hol a császár születése napjának a számát, hol ?» hietzíngi villa házszámát, hol a huszonötös -zámot, november Wn van mindig Katalin napja — de a kártyaasztal mellett nem volt szerencséjesohasem. Játszott Karlsbadban is, a Riviéra sok fürdőhelyének cercle-jébcn Ismerték, chemin d» fer-nél mindig tartotta a bankot, maga is ott ült rt zöld asztal mellett és mindig letörve érkezett haza Bécsbe. A kártyaveszteségeit abból az egymillió koronából fedezte, amelyet Erzsébet királynétól kapott ajándékba és amelyet Ed várd Palmcr, a Líinderbank vezérigazgatója kezelt és helyezett el az Osztrák Magyar Bankban. T'almer volt az. aki megfelelő időben és megfelelő formában az-tán elmesélte Ferenc .lórsefnek, hogy Schratt megint játszott és engedélyt kért és kapott rá, hogy a veszteséget a császár magánpénztárából pótolja. Bécsben sohasem kártyázott, de a szobai teli voltak kártyával . . . Bécsben passiancet rakott . » , Aggkorában is a legnagyobb öröme a pass*ancc-rakás, boldog volt, ha sikerült a parti és a mű kor megunta már ezt a szórakozást, akkor előszedte a i ommode fiókjából a Putzle-játékot és azzal szórakozott. Ez a játék gyerekkorunknak' kedves emléke: kockákra ragasztott Összerakható képek, a gloricttcgassei villában, amikor legutoljára ottjártam, valóságos gyűjtemény volt ezekből a játékokból. Hófehérke és a hét törpe figurái jöttek elő a kockák lapjain, ha aztán megfordította őket, akkor hadihajók jelentek meg n matróna előtt. Az ebédlőből nyíló hossza folyosó asztala mellett kora lefekvéséig szótlanul ült mindennap Ferenc József egykori barátnője és vagy miniatűré, selyemre nyomott angol kártyákkal rakta ki a legkomplikáltabb passáanceokat. vagy pedgl a pazzle figuráit áJlitotta össze magának . . 1 11 Ilyenkor Monté Carlo jutott az eszébe, a Oote d'Azur. ahová évenként kétszer is elutazott, bérelt kocsiban, nagy személyzettel, elegáns ruhákban és ahol minden évben megpróbálta n szerencséjét. Montc Carloban ezt sohasem találta meg . . < KULPIN Ql VATHAZ BÉKÉSCSABA férfi és fiu készruhaosztályának árafánlnta E&őkabálok drapp ís zöld színekben . . . - P 10.40 Viharkabál, impregnál! 23.Esökabáíok, kiváló minőség 29.50 Ballonkabát 52.Surberryszerü raglán <48.— Munkaköpeny kölönböző színekben . . • . P 6.30 Orvosi köpeny C».30 Gépész öltöny 8.70 Munkák a bál fehér 5.40