Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-09 / 104. szám

Vasárnap, 1937. május 9. OCf. M AH 7AR()RSZXn 3 Dr. Szeberényí foesperes, felsőházi Iag: A titkos választójog mellett politikai morálra is szükség van" w (A Délmagyarország békéscsabai szerkesztőségétől) A 78 éves Szeberémji Zs. Lajos föesperes, felsőházi tag, aki hajlott kora ellenére ma is élénk részt vesz a politikai életben és minden társadalmi megmozdulásban, meggyőződéses ellenzéki érzelmeiről ismerete?. Felkerestük békéscsabai parókiáján és megkértük, nyilatkozzon a mai politikai és társadalmi helyzetről. — A politikát utoljára hagyom — mondotta. Elsősorban konstatálom, hogy a gazdasági életben bizonyos enyhülést látok. Ha a földművelő nép munkáját ezévben is az Isten áldása fogja kisérni, remélem, nemsokára kilábalunk abból a szörnyű nyomorúságból, mely népünket a zord időkben anyagilag is, erkölcsileg is a földre sújtotta. Véleményem szerint nem elég azonban a bő termés, általában a jobb gazdasági konjunktura, ha akár az állam, akár a társadalom a fényűzés, a könnyelmű gazdálkodás, felesleges költekezés divatos, de észszeriltlen hóbortjának hódul. — Megmondom nyiltan — emelte fel hangját —, tanuljon meg mindenki takarékoskodni, inert enélkül konszolidáció el sem képzelhető. Nagy időket élünk és szüksége van mindenkinek arra, hogy erkölcsileg, anyagilag meg tudjon állani a világnézeti harcok tornádójában. — Elszomorító jelenségnek tartom a folyton növekvő egykét, amely nemzeti létünknek életerejét emészti. Éppen most közölték velem, hogy Békéscsabán például áprilisban ugyanannyi volt az abortus, mint a szülstések száma. Még clgon.dclni is rettenetes, hogy cz az állapot hogyan tizedeli meg népünket, mely Trianon óta kőfalak között, a viharsarok legveszedelmesebb pontján él és várja a jobb jövőnek érkezését. — Ami most már az aktuális politikát illeti — mondotta a nagytekintélyű főpap —, mindenkit az általános titkos választójog törvénybeiktatása izgat. Meg kell mondanom, hogy a titkos választójog mellett politikai morálra is szükség van. Azok, akik népünket a parlamentben képviselni fogják és mandátumot nyernek, legyenek áthatva az erkölcsi törvények által parancsolt eszméktől és cselekvésektől. A képviselők és felsőházi tagok mai létszámát tulmagasnak tartom. Minek kell annyi képviselő és felsőházi tag? Kisebb létszámú, de lelkesebb emberekből álló parlament eredményesebben intézhetné csonkaországunk dolgait. Ami pedig azt a kérdést illeti, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával felszólalok-e a fe'sőházban, e tekintetben még nem döntöttem. Mindenesetre vannak mondanivalóim> mert hiszen a népemmel együtt élek, ismerem bajait, szenvedéseit, óhajtásait és el is várják tőlem, hogy mint pap, a lelki sebeket gyógyítsam. Ezt meg is teszem. Állandóan érdeklődöm, figyelek, kutatom, hogy hol a baj és hogyan lehet segíteni? Régi axióma: a jó pap holtig tanul. O. G. Deszka kerítéshez, padozáshox lOszlopll Af> B A I asztalosáru, I l-f 1. Párisi körút lemez, furnér | telep). Szeged, C H 35. (volt SomlóTelefon ti—26, Emlékek a zöld szigetről Irta TONELLI SÁNDOR. Most, mikor olvastam az újságban, hogy a koronázás örömünnepe alkalmából Írország végérvényesen készül felmondani a hűségei az angol királynak, majdnem harminc esztendő távlatából felmerült előttem E. Sheehan corki ügyvédnek, életein egyetlen ir ismerősének az alakja. Nem tudom, mi történt vele három évtized alatt, amely három évtized elég viharos volt Írország történetében is. A multak ködén keresztül látom sovány, beesett arcot. égő tekintetét, amint a londoni magyar kiállítás irodájában államjogi magyarázatot •tart Írország helyzetéről és megjövendöli, hogy előbb, vagy utóbb Írország ki fogja vívni a teljes függetlenségét az angol világbirodalom minden hatalmával szemben is. Azután látom magamat, amint elfogadva a meghívását, keresztülutazom a zöld szigeten, a zöldelő '-étegen, csillogó vizek között. Három napot töltöttem az irek országában, Európának legmesszebb nyugaton fekvő földterületén, melyet minden oldalról az Atlanti óceán hullámai nyaldosnak körül. Julius volt és olyan gyönyörűen üde zöld pázsitokat soha Hágiétterem ma m e g n y i 1 i k. — Esténk in t Konstantin Pista újonnan szervezett zenekara muzsikál. m és seholsem láttam, mint akkor Írországban. Do a zöldelő rétek fölött még a nyári napsütésben is párázatos, szürkés volt a levegő. Lehet, hogy tévedtem, de az előzmények után ugy éreztem, hogy valami néma melankólia borong a sziget fölött. Valahogyan azt éreztem, hogy haldoklik az ősrégi kelta kultura, amely valaha kiterjedt Európának egész nyugati részére s melynek csak roncsai maradtak meg Írországban, Bretagneban és Skótország északi szirtjei között. Akkor utaztam keresztül Tipperaryn is. Sejtelmem se volt róla, hogy ez az Írország közepén fekvő grófság milyen hirre tesz szert a világháborúban. A neve belekerült az angolok legkedveltebb hadi indulójába, amely vAgigszálldosta a flandriai és francia harctereket: — It is a long way toTipperary, il is long w a y t o g o... E Sheehan, akit Corkban meglátogattam, tagja és' később helyi elnöke volt az ifjú irek politikai pártjának, a Sinn-Féin pártnak, amely a home-rule alapján kilátásba nelyezett autonómia keretein messze túlmenően csak a korona közösségét ismerte.cl Angliával. Szemben az ir parlamenti párttal, amely elment az angol király által.megnyitott londoni parlamentbe, a Sinn-Féin párt azt hirdette, hogy az angol parlament törvénytelen és abban az Íreknek helyet foglalni nem szabad. Ebben az állásfoglalásában a párt a Renunciation Act nevü 1783. évi törvényre hivatkozott, amelyben VIM MINDENT TISZTIT Fáradság nélkül is v ragyogóvá tisztítja a legpiszkosabb György angol király kijelen'.elle, hogy Írországot a jövőben csak irek által, az ir parlament utján, idegenek közbejötte nélkül fogja kormányozni. Ez a Renunciation Act, amelyet különben sohasem hajlottak vegre, mint jogforrás, olyanforma szerepet játszik az itek történelében, mint nálunk a Pragmatica sanctio, az 1790. évi és az 1848-as törvények. És érdekes, hogy mikor Sheehan nelcem az <5 alaptörvényük jelentőségét magyarázta, akkor egész meglepő módon a mi példánkra hivatkozott. Azt mondta, liogy az abszolutizmus idején a magyarok nem mentek be a birodalmi egység kifejezésére hivatott Verslárkter Reichsratba; az Íreknek sem volna szabad jogi álláspontjukat feladni az angol parlamentben való részvétel kedvéért. Akkoriban a Sinn-Féin volt a forradalmi párt, amelyet a hivatalos politika nem ismert el. Hol vagyunk ma ezektől az időktől?! Ma már a Sinn-Féin is régen túlhaladott álláspont. Ma már nem a korona közösségéről, hanem az elszakadásról beszélnek Írországban és ha az ír parlament fel is mondja a hü«é.get az angol királynak, Anglia nem fog háborút indítani Írország ellen. A Sinn-Féin politikája, amelyet az öregek, az óvatosak, a megalkuvók túlzónak! és veszedelmesnek teki.ih-ttek, igazolódott. És igazolódott a Sinn-Féin neve is. Sinn-Féin, önbizalom, — az önbizalom pártja. Régi írásaim közül előkerül E. Sheehannak egyik hozzám irott, régen megsárgult levele: „Közlöm, hogy a végrehajtó bizottság tagjává választottak. Tiz "szteiideje nem sok reménységgel kezdtük meg propagandánkat és sokán reményt vesztve hagyták olt pártunkat. Mint tudja, én ügyvéd vagyok, de inkább mi rí tanár működöm, mert az uj generáció nevelésében látom a jövő legbiztosabb zálogát. Elnöke lettem a hélvi bizottságnak Corkban. ahol a közönség intellektuális része már csaknem teljesen velünk van. Nem szükséges mondaGS. M. Kir. Államsortlálék 17.000 nyeremény 250000 ar. P ériékben. Főnyeremény: 40 OOO ar. pengő. Nyeremények 20.000 ar. pengő ÍO.OOO ar. nengő 2-s/er 5.000 ar. pengő 4-»zer 2.500 ar. pengő 6-szor 2.OOO ar. pengő tO-szer l.OOO ar. pengő és mésf több nyeremény, melyek mind készpénzben iiizettotnek ki. Sorsjegyárak: Egész: ar. P 3.- Fél: ar P 1.50 Húzás Junius 4-én. Sorsjegy kapható osztálysursjogytőárusítóknál és dohauytözsdókben. Postíi megrendeléseket a pénr előzetes beküldése után aionnat teljesít a M. Kir. Pénzügy iga7gatóság (Budapest, V., Sz»l»y-u. 1CU