Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-08 / 103. szám

Szómba!, 1937. május 8 Politikai napilap XIII. évfolyam. 103. sz. Kél fronton A magyar politikának nia két frontja van. Az egyik az államférfiaké, a másik a demagógoké.. Az államférfiak frontja — m u n k a k ö zösség s résztvesznek benne mindazok, akik féltik ezt az országot, akik azon fáradoznak, hogy orvosolni lehessen a multák mulasztását, akik békés és alkotó munka feltételeit igyekeznek megteremteni s akik át vannak hatva a nemzeti irányú népies politika igazságaitól. Az államférfiak azon fáradoznak, hogy az ezeréves alkotmányba beépítsék azt a korszerű közjogi átalakulást, aminek tartalmát és irányelveit a nemzeti demokrácia igazságai tűzték kiNépies politika és nyilt választás összeegyeztethetetlen ellentétek. A nyilt választás, — a szó túlélte teremtőjét — erőszaktétel a lelkeken. A nyilt választás lehetett hatalmi eszköze az uralomnak békésebb időkben, lenézett és megvetett eszköz volt akkor is, de az „uri huncutság" megszokott s a megszokás által törvényesített forrása volt a csendőrszuronyos, pálinkás és nyiltszavazásos választás. Tisztultabb erkölcsök ármentesitették a politikát s először elmaradt a pálinka, azután háttérbeszorult a kakastoll s utána a nyilt választás rendszerét is át kell adni az emlékezetnek. Az a közjogi átalakulás, ami előtt most áll az ország, jelentőségében fölér a hatvanhetes kiegyezéssel. A politika pantheonjába kerültek már azok, akiknek szerepe volt a kiegyezés körül s talán nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy a megvalósuló feladat monumentalitása is növelte az alkotók tekintélyét. S egyszer majd a most előttünk álló közjogi átalakulásra is ugy fognak gondolni az utódok, mint ahogy mi a magyar politika hősi jeleneteire nézünk fel. S amig a kortársak látjuk az emberi gyöngéket, az utókor csak alkotásaiknak és tévedéseiknek súlya szerint fogja lemérni a mai kor történetének szereplőit. De ha nem is tudjuk, hogy milyen lesz az irtókor Ítélete, azt tudjuk, hogy a törtétt e 1 e m s z ü m á r a dolgozunk. S amikor a nemzet jövendő életét megszabó feladatok betöltése és kötelességek elvégzése vár iánk, lehet-e akkor egymás ellen törő, egymást gyűlölő, türelmetlen és uszító jelszavakkal zavarni ezt a történelem számára készülő munkát ? A miniszterelnök ur azt mondotta, hogy pártjának tagjait árnyalatok elválaszthatják egymástól, de nz ország népe ugy látja, hogy a miniszterelnök irr politikáját az ellenzék politikájától választják el csak árnyalatok, míg szakadékok meredeznek, — hogy szimbolikusan mondjuk : — a szegedi és a bicskei programok között. Rassay Károly, Eckhardt Tibor és azt is merjük mondani: P e y e r Károly a nemzet életét jelentő kérdésekben, az alapvető problémákban sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint amilyen távolság választja el a miniszterelnök ur államférfiúi komolyságát és felelősségérzését a bicskei politika elkésett farsangolóitól. Ez a második front, a jelszavak felelőtlen politikájának frontja, a szélsőséges uszítás veteránjai és újoncai ennek a frontnak toborzójára jöttek össze, hangjuk: az uszítás, kenverük : a gyűlölet, eszközük: a türelmetlenség, céljuk: a felfordulás. S amikor az ország államférfiai minden pártellentétet és társadalmi felfogásbeli különbséget félretéve találkozni tudnak az ország szolgálatában s össze tudják hangolni meggyőződésüket, akkor a jelszavak frontjának 'nangakrobatái és hivatásos uszitói zavarják meg az ország békéjét s törik meg a léleknek azt az egységét, amire a történelmi jelentőségű átalakulás előkészítésére és megvalósítására nélkülözhetetlenül van szüksége a nemzetnek és jövendőjének. S a baj még az is, hogy ez a két front — kerüli egymást. A jelszavak frontja nem áll szembe az alkotók harcvonalával, inkább mögötte szeretne elhelyezkedni, mert biztositani akarja a maga számára a jól megszervezett és jól táplált hadsereghez való tr.rtozás minden előnyét. A miniszterelnök frontja sem keresi a találkozást, hiába sürgetik a döntő, összecsapást azok, akik vállalják a felelősséget az ellenzéki politikáért- Attól félünk, hogy a miniszterelnök ur szemmértéke nem megbízható, vagy akusztikai érzéke téves, mert az összecsapás halogatása csak azok erejét növeli s azok önbizalmát fokozza, akikkel egyszer mégis csak le" kell számolni s be kell látni a jóhiszeműség nagybirtokosainak is, hogy a halogatás nevelte fel a kalandosak csoportját irreguláris hadsereggé. Történelmi időkben nem tagozódhatunk vérmérsékleti különbségek szerint. Ma mindenkinek a fedélzeten a helye, senki sem maradhat lent a hajófenéken, sem a gőzölgő kazán mellett, sem a patkányok között. Minél nagyobb a megoldandó feladut, annál egységesebbeknek kell lennünk. Nem harcolhatunk, két fronton, ha a nemzet egyetlen frontján győzni akarunk. 37 halálos áldozata van a „Hindenburg" megdöbbentő katasztrófájának Még nem tudták pontosan megállapítani a robbanás okát Egy éjszakai jelentés szerint Lehmann kapitány bele* halt sérüléseibe Lakehurst, május 7. Megdöbbentő borzalmas katasztrófa érte csütörtökön éjszaka a világ legnagyobb léghajóját, a „Hindenburg tábornagyot" amerikai utján; néhány méterrel a kikötés előtt felrobbant és lezuhant. •A „Hindenburg." középeurppai időszámítás szerint éjjel 1 órakor érkezett a légikikötő fölé, a leszállást azonban meg sem kísérelte az óriási vihar miatt. Hosszabb ideig a levegőben cirkált. Amikor a vihar megszűnt, a léghajó ismét feltűnt a kikötő fölött, a legénység már fel is készült a hajó kikötésére, amikor a 20 méter magasságban levő „Hindenburg" felrobbant; hátsó részéből lángnyelvek csaptuk ki és pillanatok alatt lángbaborult az egész hajó, amely néhány másodperc inulva lezuhant és elhamvadt Az első jelentések szerint a katasztrófának ít.l halott ia van, <i<> embert súlyos égési sebekkel szállítottak a kórházakba. A súlyos sebesültek között van Lehmann kapitány, a Zeppelin-müvek ügyvezető-igazgatója és Pruss kapitány. A két kapitányt a megállapítások szerint a robbanás ereié kidobta az ablakon és ugy zuhantak a földre. Ujabb lakeliursti jelentés szerint a „Hinden • burg" léghaión 97 ember tartózkodott. Közülük t»l-et sikerült megmenteni, 20 utast és a személyzet 14 tagját. Lehmann kanilánvt és Max Pruss kapitányt a lakeliursti kórházban ápolják. Lehmann kapitány állapota válságos. Legutóbb tolmácsot kért és lediktálta végrendeletét. Pruss kapitány állapota is igen súlyos. Lehmann kapitánv ki jelenlelte, hogy nem tudja, mi okozta a Hindenburg szerencsétlenségét. Newyorki jelentés szerint az Egyesült-Államokban azt íiiszik, hogy a robbanás összefüggésben van a viharral. B e c k e r s Vilmos, a Zeppelin-társaság amerikai vállalatának igazgatója azt mondotta, hogy a szerencsétlenséget a léghajó testében megismétlődő zivatarok folyamán felhalmozott statikai villamosság 'okozta, amely a tartó kőtél és a föld érintkezésének a pillanatában kisült. A szakértők kifogásolják, hogy a léggömb hidrogéngázzal volt töltve, jóllehet, a Zeppelin töltésére hélium-gázt kell használni, amely nincsen kitéve a robbanás veszélyének. Az utóbbi időben azért használtak hidrogéngázt, mert a héliumgáz drága és megszerzése sokszor valutáris nehézségekbe iitközötl. Berlini .jelenlés szerint uz óriás léghajó szerencsétlenségének a hire Németországot mély tiitte. gyászba döii. érthetetlenül állnak a katasztrófával szemben; a Zeppelin-müvek központjában sem tudják megmagyarázni a szerencsétlenség okát. A Hindenburgot 1032-ben kezdték építeni. Hoszsza 218, átmérője II méter voll. Kéke ner kapitányt, a léghajó alkotóját Grúzban, ahol előadást akart tartani, érte a szörnyű hír. Előadását lemondta és azonnal Amerikába utazóit. A megmenekült utasok elbeszélése Newyórk, május 7. A pénteki lapok részletesen közlik Cleeinaim asszony elbeszélését, aki már elhagyta a lakehursti kórházat és továbbrepült Newark felé. Az asszony elmondotta- hogy ot asz«