Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-06 / 102. szám

UN l O-httnu vecshérc £ Szabócégnél ggj PARIS a világkiállítás megnyitása elölt (Piris, május.") A párisi világkiállítás május 24-én nyilik meg ünnepélyes keretek közoit. Egy­milliárd frnnk a kiállítás költségvetése; 20.000 munkást foglalkoztat, de es a szám még növe­kedni fog. Körülbelül 100 hektárnyi a felülete és 7 fél kilométernyi területeu fekszik. Nem kevesbb, mint harmincegy bejárata lesz, ehhez jöu még: 7 kijárat veszély esetén még 7 kijárat az attrak­ciók parkjából. Tizennégy nietro (földalatti vil­lamos) állomás van közvetlen közelében, számos autóbusz, ujakkal szaporítva fog a bejáratokig vezetni. A Troeadéro ojonnan átalakított épülete dominálja a kiállí­tást. Haussmann báró, a híres építész régi tervel nyomán terrasszal látták el, amelynek szélessé­gi 150 méter s ahonnan nagyszerű kilátás nyilik. A színház óriási színpadával (a színpad nyilasa 19 méter 80 cm. széles é"» 8 méter magas) 3000 nézőt képes befogadni; azonban, hogy intimebb, kisebb darabok előadására is alkalmas legyen, oly rnoderu gépzcttel látták el, amely a terme* ugy, mint a színpadot annyira megkisebbíti, bogy a nézőtér csak Cger személyt foglal magába s a szinpad nyílása S és fél méterre szűkül. Sajnos, e színpad csak a nyár közepe felé lesz használható s addig a Tbcatre des Cbamps Elysées, — amely hivatalos függelékszínháza a kiállításnak —, fog­ja színpadán a francia és külföldi unh eszet fi zene nagy müveit bemutatni. Sacha Guitry az ünnepelt szinésziró fogja megnyitni a sort, az­tán következik az osloi szinház Peer Gyut és Nóra előadásaival. A tcikioi állami szinház K i • kujew truppját küldte ki, amely soha még Ja­pánt el nrm hagyta. Toscauini Salzburgból Jövet szeptember folyamán egy nagy ünnepély ke­retében Debussy egy müvét és „Falstaff'-ot fog­ja vezényelni. A bayreuthi társulat a M'^tírdalnokokat fogja előadni. Persze Bruno \V 11 c r se fog a hírességek körtáncából hiá­nyozni. De a Champs Elysée-szinházon kivül még né­hány, a kiállítási területén levő terem fogja lehe­lövé tenni több előadás megtartását, többek kö­zött az 1800 személyt befogadó terem a Centre lígional-ban (a francia vidék pavillonjal), ahol a népies színdarabokat, felvonulásokat, fogjuk lát­ni, aztán a „Kisérleti szinház," amcl.y a fiatal, modern írói gárda úttörő müveit fogja bemutat­ni. A Trocadero mostani formájában, színházával, gyönyörű parkjávafl, szökőkutjaival a kiállítás bezárta után megmarad Páris állandó attrakció­jának. A' világkiállítás !őattr«kciéji| Tesznek- az uj Trocadéron "kiv-01: a modern művészet muzeuma, a találmányok1 palotája, a hidcjí palotáji, a tengerentúli Franciaország, a francia vidék, a munka élete, a planctarium, a fényben uszó Liffel torónv, a fényben uszó Szaj­na, ICO ipari pavillon. Itt közlöm mér az ünnepségek egy-egy kiemel­k>dó programját: junius 1: Nemzetközi virágki­ullitás, junius 18: Egy éj a Directőire alatt, juni­JS 29: A lánc ünnepélye, julius 6: Éjszakai ünne­pély Longchampsban, julius 6—7—8: ívyáré.ji *lr.in, A Jardin de £!agatc.lles-bm). julius 21-én: A kolóniák ünnepe, julius 30 és augusztus 10-én: Jézus kínszenvedésének igazi misztériuma, (A N'otre Dame előtti téren), szeptember 12-én: Szü­reti ünnopélv. ' Számtalan kongresszust tartanak a kiállitás ui egymáshoz és talán c közeledésből egy 16. alatt. A kongresszusok, a különböző országok, pcssel közelebb kerülünk ahhoz, amit mindnyáj különböző világrészek tudományos, ipari, miivé- ja® remélünk: a békéhez. szí és sportéletének képviselőit fogják közel hoz- | R. Barta Irén. Miért nincs építkezés Békéscsabán 7 Beszélgetés az építőipar helyzetéről az ipar­testület vezetőségével (A Délmagyarország békéscsabai szerkesz­tőségétől • ) A gazdasági helyzet enyhülése dacára sem nagyobb, sem kisobb építkezés nines Békés­csabán, holott a hajlandóság megvolna a közön­ség egyes rétegeiben. Hogy Békéscsabán egyálta­lában nem építkeznek, ennek külön oka le'iet, — kérdést intéztünk a csabai ipartestület vezetőségé­hez, amely a helyzetről a következő felvilágosí­tást nyújtotta: -— Az építőipar válságos napjait cli. Békéscsa­bán egyáltalában nincs építkezés. A magántöke számára még nem érkezett el a gazdasági életnek enyhe, tavaszi napja. Méltányos hitel, adó- és egyéb kedvezmények jelszavai röpködtek a levegöbm^ amely azonban csak az elméletig jutott el, inert a valóságban még a rendeletileg biztosított adó­kedvezményeket. sem tudták az építeni szándékozók igénybevenni. — A pénzügyi és adóhatóságok a vonatkozó rendelkezések szel'emével ellentétben annyiféle nehézséget támasztottak egy­egy ilyen kérelem elbírálásánál, hogy azok Is visszaléptek az építtetéstől, akiit . építeni akartak, — Az építőiparral kapcsolatos Iparagak b«ty« zete természetszerűleg azonos volt az építőipai! helyzetével. Igy az épületasztalos, lakatos, bád<w gos, szobafestő és mázoló iparok egész éven át csupán kisebb munkákkal voltak foglalkoztatva^ — Nem győzöm eléggé hangsúlyozni — moa« dotta Elekes titkár, az ipartestület jogásza —, hogy az építőipar válságának egvik legfőbb oka a házadómentesség megszorításában van. Fajdaa lom, a pénzügyi kormányzat itt is nehezen kapaa« tálható. Pedig át kellene érezni, hogy a házadé* ban is egy jó adag antiszociális célzat lappang, mert a házadó magasabb bérek formájában a la* kókra, tehát a leggyengébbekre hárittatik át. Ai harmincéves házadómentesség visszaállítása teháü olyan közérdekű kívánság, amely a gazdasági élet megindításának elengedhetetlen feltétele Sok ba} vam az úgynevezett LÁB-kölcsönök körül is. Ea a kölcsön ugyanis alig kerül ki a vidékre. K1SHIRPETESEK a nagy szegedi Kereskedelemről és Iparról* Motor- és villanymotorpereelvezés Frischmannáf, Kálviria-ucca 2. b-. "" csillárját Zl" beváliom, ha. Qiltiu etéréli b« ojit Rosner József Tl-ra I.kjos körat 39. Kárpitosmunka blíilom Vtérdéi*' Forduljon Mt'tlIOfft UHt Z 1 Pallér B. 4. 'Tim L»jo« korút MroW) Ksksmi'i»k, fote'ék *U»n4A»n rtkUron Elegáns férfi RáCZ-CÍpÖt hord Divatos íorniáJc, elsflreadil kiállítás Kölcsey ucca 7 sa*m Dél m»gy lro«i!g 1*8 n »ty o b t> • lUok ét » t ö p». w«(r u h 4 r t Üvegezés Körösi Géza Mérév u. a. T*l. 19—67 Férfi fehérnemű­uidonsáqok a!egdtvato»al>b anyagokból kéatca és mérték >r«rlut LAMPEL«. HEGYI-nfil

Next

/
Oldalképek
Tartalom