Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-06 / 102. szám

2. D t C M A Ct y A R O R S Z A G Csütörtök, 195? mAji/j <L Fehér cipők - Szandál cipők Szines divatcipők, olcsó szabott árban ELIT-nél « Szeged, l lchlraonn és Schiller cipők egyedárusitása. tér 16. Ivek az utolsó évek u'án ittmaradtak. — A jelszavakkal való leszámolás politikájában a Ház kilencven százaléka egyetért. Jj] szavak hangoznak el a liberalizmus, a demokrácia, a kapitalizmus ellen. Azok hangoztatják ezeket a jelszavakat, akik életükben egyetlen tudományos könyvet sem olvaslak a liberalizmusról, a demokráciáról, a kapitalizmusról. — Keressük a szociális igazsághoz vezető utakat, dc mindig maradjunk meg a reform területén. Ne. hagyja :» miniszterelnök ur egy kis csoport suttogása által elnémítani a közvéleményt. A miniszterelnök urnák el kell lökni magától azoknak a támaszát, akik a parlamentarizmus ellen beszélnek és mégis képviselők maradrink, akik a liberalizmus ellen szónokolnak. dc sajútmagiik részére korlátlan szabadságot követelnek, akik a kapitalizmus ellen szónokolnak, dc féltve őrzik a maguk, legjobb esetben örökség utján szerzett vagyonuk gyümölcseit. (Sokáig tartó taps az egész "ellenzéken.) Ángyán Béla volt a vita következő szónoka. Igaza van íiassav Károlynak, 1931. végétől kezdve jelszavaktól hangos a magyar közélet. A kapitalizmus válságáról beszél és rámutat arra. bogy a jövő csak a gazdasági élet t<TVszciii irányítása lehet, ami nincs elleniéiben a magántulajdon elvével és nem jelenti az egy. kéz-rendszert. — Ami a világnézeti kérdést illeli, ez már Szent István ideiében eldőlt, mert a sz?ntistváni gondolat volt az, amely a legkülönbözőbb fajokat egyesítette a magyar szupreniáeia alatt. Ma is a szentvislváni gondolatnak kell uralnia a magyar közélelet. Nem ismerhetünk" első és másodv osztályú állampolgárokat, fsak' azt követelhetjük', hogv a magyar állameszmével szembehelyezkcdoket a törvény teljes szigorával büntessük meg. Horváth Zoltán beszélt ezután és kifogásolta. hogy a Rákóczi-szobor leleplezése alkalmával nem tartottak az iskolák is ünnepélyekid. Kifogásolta, hogy a kormányzó és a két házelnök után a kél főherceg helyezte el egyéni koszorúját. Ehelyett a házelnökök után a kor ruá nyeli lök koszorújának kellett volna következnie. Ezután a Kossuth-szoborról beszélt. A nemzeti öncélúság politikájának legklasszikusabb folytatója, Kossuth Lajos ilyen lemondó művet kapott. Kun Béla: Azon a rossz szobron csak egy jó van, Pelőft négysoros verse. Horváth Zoltán: A Kossuth-szobrot el kell távolítani és emeljenek a helyén méltó szobrot Kossuthnak. Le kell hordani ezt a szomorú társaságot a talapzatról.# öntudatos, önérzetes tisztviselőkre van szükség, a közigazgatásnál ezzel széniben behozták a titkos minősítést a totalitás jegyéhen. A tisztviselő fiíelésü nyomorúságos pária fizetés. Miklas a Házban i Ekkor kigyúltak' az ülésterem csillárjai, a nap és a villany vakító fényözönében pompás képet mutat a zsúfolt ülésterem. Belép a diploniatapáholyba T a li y László alélnék és Putnoky Móric háznagy között Miklas elnök feleségével A Iláz a miniszterekkel együtt feláll és percekig tapssal ünnepli Miklast. Az osztrák elnök meghajolva köszöni meg a képviselőház éljenzését. A szociáldemokraták távolmaradtak nz ülésteremből. Ezután S zt r a ny a v s zk'y Sáudor üdvözölte Miklas elnököt. — A magyar képviselőházban — mondotta —, ideírni állam fejő még nem járt. Ez az első alkalom és ml ugy érezzük, bogi' 3 szövetségi e'nók urnák közöttünk való megjelenése visszhang. Visszhangja azoknak az érzéseknek, amelyek a jciagyar nép lelkében éluek az osztrák nemzet, az osztrák állani és népe iránt. A\ szövetségi elnök urat, nagyrabocsült hitvesét szép hazáját és fáradozását a magyarok Istenének áldása kisérje. Az üdvözlés ulán Martsckényi Imre volt a költségvetés következő szónoka. Üdvözölte Miklas elnököl; majd Gömbös Gyula emlékezetéről beszélt. A politikai élet szolidsága és komolysága megkívánja — mondotta —, hogy szűnjék meg minden vádaskodás. A szélsőségeket becsületes, kitartó szociális politikával lehet elintézni. Makray Lajos volt a következő szónok. a * — Mi nem tartozunk — mondotta —, a revclucióboz, a bolsevizinushoz, de nem larto.zunk az cllenrevolucíóhoz sem, mi a keresztény gondolathoz tartozunk. A család és a magántulajdon a mai társadalmi vend két tarlóoszlopa. — Tessék egészséges birtokpolitikát elindítani, hogv minél több magyar ember tudjon családot alapítani. Válságban van a falu lelke. Szerves hiba van a földéloszlásban. A telepítésnek nagyon széles területen k'll történnie. — Szükségünk van az ország önállóságára, függetlenségérc és szabadságára — mondta. lla cz a terület akár a pánszláv, akár a pángermán gondolatnak vonzási körébe, vagy vonzási centruméba kerül és ezt a területet birtokba veszik, akkor hiábavaló a mi aspirációnk. — Ezer esztendő óin a germán gondolat ellen védekezett a magyarság. Bocskay, Bethlen. Rákóczi nem a legális fejedelem, az uralkodó ellen harcolt, hanem a nagynémet gondolatnak expanziója, felszívó törekvése ellen, amely hazánkat mint ennek a nagynéniét gondolatnak az árterületét arra akarta felliaszuálni, hogy ide építse be annak a hídnak pilléreit, amely hídon azután a/ izzó germán vágyak járnak évszázados álmuk útját keleti e. — Most az a helyzet, bogy éppen a legitim uralkodó az a gát, amelyen meglörik ennek a germán gondolatnak expanzív ereje, nem értem tehát azt a fejtetőre állitolt és kifordított kuruckodást, amely a nagynémet gondolat, iránti rajongással szemben áll a nagynémet góndolat ellen egyedüli védelmet biztosítani tudó legitim uralkodóval, a királlyal. — Nekünk a magyar alkotmány teljesíégért és cborWtallansáuárn kell törekednünk. Ebből viszont logikusan megint az következik, hogv törekednünk kell a jogfolytonosság hely. reállitására is, Horváth Ferenc n kormánv mezőgazda- ' sági intézkedéseit kevesli. Nálunk a konjunktúra hatását a dolgozo munkásság nem érzi- A" kormány helytelen exportpolitikát folvtat. Valutánknak a nemzetközi nivólioz való alkalmazását sürgette. Gróf Károlyi Viktor azzal kezdte, lfogy nem tart ia helyesnek, hogv a kormánynak Berlin felé irányuló politikájáról ilyen birála-' tok hangzottak el. Az adóztatási rendszer meg. változtatását kérte, mert ma a nagy ingóvagvonok megtalálják a módját annak, hogy hogyan lehet eredményesen kibújni az adózás alól. Szóválelte F é j a Géza ismert könyvét. Be. szédénck ennél a részénél élénk szóváltás fejlődött ki közötte és a szociáldemokraták közölt. Az elnök Esztergályos Jánost és K é t h 1 y Annál rendreutasította. Károlyi Viktor azzal végezte beszédét, hogy törvényes uton kellene kimondani, hogy a zsidóság kérdése nem felekezeli, hanem faji. Vázsonyi János egyetért azzal, amit Károlyi az adóreformról, az ingó nagytőke megadóztatásáról elmondott. Beszé/le több részénél azonbai) más véleményen van. Hangoztatta, hogy a magyar zsidóságot nem lehet kisebbségnek minősíteni, mert a magyar zsidóság évszázadokon ál osztozol 11 a magyar nemzet sorsában. Ol«. ahol jogegynjlőség van ilvcn probléma nem vetődhet fel, csak ott, ahol diktatúra .van. Azokkal a gazdag zsidókkal szemben, akik nem teljesitik kötelezettségüket, ő is állást foglal. Miért akar Végvárv József 430 ezer zsidót eltávolítani az országból, s beíveltük inkább miért nem a Fesfetichcket, Vtícsovokat és Juresekeket vándoroltatják ki. akiknek ősei később jöttek az országba. Görgey Islván beszédében védelembe vette a Külkereskedelmi Hivatalt Éber Antal támadásával szemben. Hangoztatta, liogy széleskörű és eredményes tevékenységet fejt ki a hivatal. Toporczer Akosné a mai nő problémaival foglalkozott. A költségvetést nem fogadli* el. Az interpellációk Béldi Bóla ínterpelládiójában rámutatott arra, hogy a közclmultban lejátszódott válságok alatt a közhangulat a biztosító társaságok ellen fordult, kérdezte, mikor lesz a Phönixügv likvidálása végleg lezárva. Fabinyi pénzügyminiszter kijelenlel'e, hogy a Phönix-ügy rendezésének részleteit nyilvános közleménvbcn fogják közölni kél hónanon belül. A biztositollak vesztesége néni haladja meg az átlagban a 22 százalékot. Mo.jzes Sándor a hadikölcsönök valorizáció ia ügyében interpellált. Fabinyi pénzügyminiszter szerint nem szolgálják az igazi magyar érdeket, ha a siker kilátása nélkül állandóan feszegetik a hadikölcsönproblémát. Nagyon nehéz megállapítani, hogv kik a szegények cs kik a gazdagok, neki is lelkiismereti ügye ez és tenni is kellene valamit. Gsoőr Lajos internellációia után következett a zöldiuges gróf. Festetich Sándor interpellációja. A sajtóban — mondotta —, állandóan izgatás folvik Németország ellen és ezek egv csapásra két legyet akarnak ülni. mert a magyar nemzeti szocialista pártra is ülni akarnak. Festetich ezután újságcikket olvasott fel, amelyben Borbély István szegedi jezsuita erősén támadta a hitlerizmust. Báró B c r g Miksa: Tisztességes ember, sokkal jobb magyar mint ön, ak! Károlyi Hadügyminisztere volt. Festetich: Erre a miniszterségre büszke vagyok! . ...„ Báró B e r g Miksa a padot csapkodva kialtja: Ezt nem lehet itt mondani, menjen ki a folvosóra. Mo jzcs Sándor: Egvellcn nagy haditettük az volt, hogy elfoglak Mackcnsent. Festetich: Nagykanizsán Páter C i r fusz támadta a nemzeti szocializmust. További cikkeket olvasott fel, a katolikus Nemzeti L'.jság is támadta a hitkr izmust. Darányi miniszterelnök válaszolt ezután. 6 is észrevette — mondotta —. líogy a német nemzeti szocialista rendszer ellen és mellette különböző sajtóorgánumok és különböző magánszemélyek részéről különböző nyilatkozatok történnek. Nézete ebben a kérdésben az, hogy nem kívánatos, sőt bizonyos tekintetek, ben felesleges is az, hogy más államok belső politikai rendszerét bíráljuk. Ilyen kérdésekben feltétlenül megkívánt és szükséges tapintatot nem nélkülözhetjük. Amikor az ilyen _ cikk ii magyar törvénybe netn ütközik, addig a kormánynak nincs módjában ebben a kérdésben eljárni. Azokban az esetekben, amelyeket Festetich jelzett, független sajtóorgánumok és "magánszemélyek kijelentései voltak, ennél fogva nem lehet azt mondani, hogy vékménvök «ai> r • _ ^ _ vm Óriási vilaiztókbaaDélmssyarorezágIe£úLa£yóbb aSi ruh^ f*Mr*'vunaK pT Reich Erzsi érvényesek, Szeged, Főposüval szemben