Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-04 / 100. szám

Kedd, 1937 május 4. OCCMAG7XROR SZJSO »fl nemzetiségre nem a faj és nem a nyelv, hanem egyedül a belső érzület a döntö« Dr. Csekey Islván professzor előadása az Akadémián Liszt Ferenc származásáról Budapest, május 3. A Tudományos Akadémia I. osztálya hétfőn délután ülést tartott}, amelyen dr. Csckey István szegedi egyetemi tanár tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást »Liszt Ferenc származása és huzaf'.siga cimmel. —^A Liszt-emlékév során — mondotta — Liszt körül úgyszólván csak a származás kérdése maradt tisztázatlan. Hires embereknél a glorifikálás szabad utat enged a képzelet csapongásának. Igy történt, hogy Liszt első nagy életrajzírója, Ramann Lina, családját a báró, söt gróf Z.M>if/H-családdal hozta kapcsolatba, holott ez az erdélyi szász erectetü és német anyanyelvű család magyar főidőn kihalt. Azt is megirta. hogy Liszt dédatyja, Sebestyén, alacsonyabb rangú tiszt volt az I. császári huszárezredben. Ebből aztán az életrajzírók daliás huszárfőhadnagyot csináltak. Holott, most az anyakönyvi adatok feltárásakor kitűnt, hogy Liszt Sebestyén 1793-ban halt meg a mosonmegyei Rajkán mint »özvegy zsellér®, neve pedig elö sem jön 9 huszárezred névjegyzékében. — A módszeres livéltári kutatások arra az eredményre vezettek, hogy a Liszt-család német eredetű volt s nevét csak Ferenc atyja, Adám kezdte magyarosan irni. Liszt Ferenc ausztriai eredetű é snémet anyanyelvű család magyar föld-ön született sarjadéka volt. — Nem forog fenn semmi kétség afelől — folytatta Csekey professzor —, hogy a nemzetiségre lem a faj és nem a nyelv, hanem egyedül a bclsö érzület a döntő- A történelmi és tradicionális sorsközösség tudata teszi ki valakinek a nemzetiségi érzését. Ezzel szemben a német fajelmélet egyeáiSJ. áll. Amds a faj életttani fogalom, a nemzet azonban, mint sorsközösség, elsősorban szellemfogalom. Ha a faj, vagy a név lenne a döntő, akkor Petőfi Sándort, Petrovics Istvánnak és a tót cselédnek. Hruz Máriának a fiát, nem tekinthetnők magyarnak. Ugyanígy Zrínyit és Hunyadit sem. Jóllehet tehát Liszt Ferenc német fajú és német ujku szülőktől származott és nyelvünket különös életkörülményei miatt nem beszélte, mégis magyar volt és marad egyedül és kizárólag azért, rnert etnnak érezte, és vallotta magát ezerszer írásban és szóban, nyilvánosan és magánbeszélgetésekben. müveiben és leveleiben. Magyar volt szóval és tettel egyaránt. Pedig nemzetiségének meghatározására mégis csak ö maga volt a legilletékesebb. — Liszt muzsikája pedig egyenesen hangokba itirttett magyarság. A romantika korszakában Európa a rapszódiákon keresztül vesz tudomást a magyar szellemiségről. Addig csak a magyar hősiességet ismerte. És ez a nagy embár, korának ez a leghíresebb embere, a mienk. Mint nemzeti hős áll hazája előtt. Vörösmarty, a nemzeti dicsőség koszorús dalnoka, ódájában hü rokonnak köszönti a nagyvilág hírhedett zenészét, Petőfi pedig elszavalja a szivbemarkoló költeményét Liszt születésnapján a pápai főiskola képzötársaságának ünnepélyén. 1856-ban irja Liszt: 'Bebizonyult és kétségtelen, hogy a nemzeti büszkeség alkotóeleme vagyok.« — Mint ahogy a Dürer-kérdésben meg tudott egyezni a magyar és a német közvélemény — fejezte be előadását —, ép ugy nincs értelme, hogy Lisztnek, az egész emberiség közkincsének hovátartozása felett hajba kapjon. Liszt Ferenc német szülőktől született magyar földön, de íiiauyarnak vallotta magát mindig és mindenült. Tehát jó magyar ember volt, aki fennen hangoztatta magyarsáeát akikor is, ha erre nem volt seüksége• sőt akkor is, ha ez nem vált előnyére. Nincs ezen kivetni, vagy szépíteni való. Söt lenkezöleg, a magyar szellemiség javára irható tény, hogy a magyar föld, a magyar haza idegen ajkú polgárából ilyen tevékeny és lelkes hazafit tudott, kitermelni. Az elötdást a nagyszámú lelkes közönség me: kscao v.'^tspsolta. Májusi vadászat gróf Almásy Dénes uradalmában A hatos" sorsa (A Délmagyarország gyulai szerkeszt őségétől.) Két nap előtt megszólalt a telefon s az uradalmi intéző közölte velem, hogy gróf Almásy kegyelmes ur egy hatos bak lelövését rendelte el, mert egyrészt a többi bakokat kiveri, másrészt a szomszédban csavarog s nem akarja, hogy a pecsenyevadászok áldozata legyen. A rendelet végrehajtásánál reám gondoltak, mert a két vadőr elég gyenge a golyólövcsben, a főintézönek más az elfoglaltsága, Almásy Alajos gróf pedig külföldön tartózkodik. Megbeszélésünk azzal végződött, hogy május elsején 3 órakor a vadöri lakban találkozunk. Otthon vacsorai beszélgetés közben kérdezték tőlem: — Hát töltényeket nem csinálsz? Hozzá vannak szokva, hogy vadászat előtt tölténykészitéssel szoktam foglalkozni. A legnagyobb csodálkozással hallották: — Boldog leszek, ha én tehetem azt a bizonyos •négy lövést«. Ébredés: ^Szeretnék május éjszakáján...* káromkodás... világosság gyújtás után pénzkeresés... ablaknyitás.., négy szál cigány: »Boldog májusokat a tekintetes urnák és az egész házanépének.« Köszönöm!... Baksis... Mehettek!... Babona? Nem is lehet rossz cigánnyal találkozni a nap első perceiben:.. Rossz ébredés, még lehet jó kabala... Átgondolása a nagymagyarországi, 35 évvel ezelőtt bérelt vadas területeknek a jó öreg Werlich múltjával és a sok szép vadászemlékkel, medve, disznó, szarvas, fajdkakas, stb. Mi maradt belőle? Uradalmi területeken tenyésztett őzikék, fácánok, foglyok és nyulak. Itt-ott egy-egy róka, túzok, gráciából lőhető szarvastehén, lateiner-ember ma már nem jut bikalövéshez, azt már nagy pénzért mérik, területet pedig — melyen bika jár — csak vagyonért lehet bérelni. Öt miliméter esővel felérő harmat áztatta a földet. Járjuk körül az erdő előtti ötvenholdas heretáblát, hátha abban fekszenek mar. Megindulunk. ötpercnyi óvatos menet után Szegedi vadőr egy pontra hívja fel figyelmemet. Háromszázötven méter körüli távolságban, az ő messzelátójával nem lát tisztán. Nézem. őz... Suta... Kerüljünk közelebb hozzá, a fasor fedezete alatt, a bak sem lehet messze! Rossz széllel mintegy 200 méterre megközelítve, egy másik fiatal, suta is felfigyel, majd ugranak. Az etető irányában a? erdőbe váltanak, megzavarva a békésen legelésző nyuszikat. . • Haditanács. A részemről való erőszakoskodás után az ötéves ákácok átvizsgálása és a hatos jelenlétének megállapítása következik. Elöl a ven suta. Utána a hatos, majd a fiatal suta. Kétszáz méterre figyelve, lassan haladofl'í felém, az erdő 300 méter körzetben átlátható: helyenkent tufáitokkal tarkított. Szélfordulás... A fedezékemet képező etető felé való szimatolás, majd fordulás és Szegedi vadőr felé visszatérés... Lövés... özek vágtatása a heretáblán keresztül... összejövetelkor a lövés és golyó helyének megállapítása: alacsony — elkésett mögéhibázás —, a harmatos füvön a fü levágása egyenes vonalban. Búcsúzás. Délutáni találkozás megbeszélésével, indulás haza. Útközben serétra töltés és ballagás. Kovács vadőr jelenti, hogy reggel a s-hatost elvált hölgyeitől s befeküdt a karikába. Tanácskozás után haditerv: a bak nem lehet máshol, mint az erdőben, mert a terepet átkutatva, egy héját lőttem s a lövésre minden ugrott volna, ami a közelben van. S6 suták, se bak. Annál több nyul, fácán és fogoly. Lassan rajvonalban átnézzük az erdőt. Szegedi a here felőli részhez közil Kovács a szomszéd határ mentén, én középen. Tizpercnyi lassú, óvatos menet után Szegedi irányából mozgás, mely sebesedövé válik, majd * »hatos« megpillantása... vágtat előttem félkörben 80 lépés távolságban Kovács felé... vadat kisérő,, célzott lövés, magas váll-lapra... semmi jelzés... Kiabálás: Kovács vigyázz! A vad figyelése, mely 20 ugrás után összeesik. Beteljesedett. Puha lövés. A golyó a tüdő alsó szélén ment be, a gyomron keresztül jött ki, szinte érthetetlen, hogv ilyen sebbel jelzés nélkül még 20 ugrást tudott tenni. A hatos mozdulatlanul feküdt. Farkasfalvi Maneks Elemér. 168 till. Mosó műselyem matt női harisnya, hibátlan Mosó műselyem matt short 100 fill női gumis harisnya hibátlan 100 llllFehér vászen női kalap Háziszőttes törülköző 138 lill. 78 21 Borbélykendő Gsikos etamin függöny anyag jjj jjjj Figyelje holnapi hirdetésünket. PÁRISI NAGY DRUHSZ RT. IIEOED. CSCKONICS és KISS UCCA 14ROK