Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-04 / 100. szám

z DECMAG7ÁRORSZÍG Kedd, 19Z7 mílirt 4. hivattak a Habsburg-teremben gyülekestftk, ahol Vértessy Sándor titkos tanácsos, a kabinetiroda főnöke és felesége fogadta a vendégeket. Amikor a meghívottak mind eg.vütt voltak, lépett a teremt* * kormányzó és felesége Miklas elnök és íeteséga társaságában. Ezután mindannyian átvonultak a fehér márványterembe ís megkezdődött a díszebéd A virágdíszben pora­pázó asztaloknál libériás inasok szolgáltak fel A díszebéd alatt Figeáy Sándor karnagy vezetésé­vel az első honvédgvalogezred zenekara és Pertie$ Jenő cigányzenekara váltakozva hangversenyzett. A diszebéden a kormányzó a kővetkező pohárköszöntőt mondotta: — őszinte örömmel szólalok, bogy Ön­nek, szövetségi elnök ur és igen tisztelt feleségének látogatásuk alkalmából a ma­gyar nemzet nevében legszívélyesebb Is­tenhozzottat mondjam. Vállvetett, hűsé­ges bajtársként harcoltuk végig a világba, horut, arnelv felemelő, ragyogó, szomorú emlékeivel a legsúlyosabb megpróbáltatá­sokat szenvedtük, de végül mégis megta­láltuk a felemelkedés útját. Állami ele­tünk kiilső formái mások, mint voltak a múltban, egymástól különválva élünk és tel jes biztonságában Vagyunk függetlensé­günknek. Egy dolog azonban ugyanaz ma­radt: a változhatatlan mély egyiivétarto­zás érzülete. — A két államnak békés feilődését irá­nvitó politikájában fontos oszlop az olasz királysággal és császársággal létesített megegyezés, amelv a római iegvzőkünyy­ben futott külső kifejezésre. Ezek a jesy­zőkönvvek máris örvendetes gyümölcsökéi ] hoztak és legfontosabb tényezői letlck a i Duna medencéiében a felépítés müvének. Egv jobb invö előjeleként kívánom ineg- j emiileni a hatalmas német birodalommal való barátságos viszonvt is. Legfőbb óha­jom. hogv Ausztria és Magyarország olvan sokszor kipróbált baratsáea alaoköve le­gven a kél .ország jövőbeli holdo". békés fejlődésének. Dv szövetségi elnök l'r egv izben a következőket mondotta: ..Olvan népnek, amelv* megfeledkezik elődeinek narrv érdemeiről, nincs iövóie". Mi nem feledkezünk meg erről! Poharam •A szövetné'.'! elrök l'r és szeretetreméltó fe­leséae efészségére, valamint nz osztrák szövetségi állam virágzására ürítem. Miklas elnttk válaszában fizet; rt mondotta: — Sem rélet'en. hogy első utam. amelyet, mint tr osztrák szövetségi állam feje teszek külföldre. éppen Magyarországra vetet, ahol na nem Főmél­t óság ódnak én fenkOlt Hitvesének látogatását ívn szerencsém feleségemmel együtt viszonozni, ha­ivm egyúttal látogatásommal kifejezésre juttatha­tom az osztrák nép őszinte és szívélyes érzelmeit a mayvar nemzet iránt, ame'yet régtől fogva sok­szor kipróbált barátság és sorsközösség fűt szoro­san Ausztriához. — Teljesen egyetértek Föméltóeágoddal. ami­kor ezzel összefüggésben utalok arra, hogy né­IH'ink etjgütt tartottak századok utján és nem utolsó sorban emlékeztetek arra, hogy a nitogyar és gazt rák harcosok hűsége, bajtársiassága a a legsúlyosabb Időkben, a világháborulmn is ki­állta a próbát. Azóta világraszóló politikai esemé­nyek vonultak át országaink fe'e't. de szerencsét­lenségünkben érdemtelenül elsz°n edett mélysé­ges megaláztatások között. am*,h/*k a Duna mp­rtnneéjéhen élő népek változhatatlan életszükség­teteivel és történelmével szemben megnyilvánult! wregnemértés reánk kényszeritett, nemes hagyo­mányokhoz ragaszkodva, észen aj formák kö­tött nem*eti függetlenségünk, teljes, kölcsönös el­ismerése me'lett "tégts erőt találtunk arra. hogy Isten segítségéreI megoldjuk egy nf kor nagy problémáit. « — Nyújtson nekünk nyugalmat és biztonságot az » tudat, hogy mindenképen békés fejlődésre irá­nyuló politikánk tántoríthatatlan követelésében és elidegeníthetetlen szabadsagunk és önrendelkezési jogunk erőteljes megnyilvánulása mellett számít­hatunk Olaszország értékes közreműködésére is. amelyet * barátsági szerzetesek, a rómat jegyző­könyvek kötnék hozzánk, úgyszintén államaink barátságot; viszonya a nemet birodalommal Ma­gyarország és Ausztria barátsága az igazi s való­ságos világbéke szolgálatában váljék épp ugy ja­vára a mi népeinknek, min1 a nagy világ nertze­teíutU Nem lehet lehetetlenné tenni Franciaország és Anglia barátságát" Apponul Gtjttrau bírálata a világnézet! politikáról es a ráma—berlini tengclqrftl - Vfuntiadl Vas Gergelu felszólalása a hftilsegvetesi vitában Budapest, május 3. A képviselőház hétfőn folytatta a költségvetés vitáját, amelyen né­hány érdekes felszólalás hangzott el. Ujfalussy Gábor szólalt fel elsőnek, ló­tenyésztési kérdésekkel foglalkozott. A költ­ségvetést elfogadta. Gróf Apponvi György azzal kézdte be­szédét, bogy az ellenzék rokonszenvvel fogadta Darányi miniszterelnököt, akinek számos in­tézkedése a mult rendszerrel szemben örven­detes változást teremtelt. A kormányzati rend­szerrel szemben az ellenzék részéről kialakult bizalmatlanságot elsősorban a miniszterelnök alkotmányos erzéke változtatta meg. A refe.­moknál — folytatta — ki kell domborítani, hogy Magyarország királyság, ajmál is inkább, mert a kormánypárti közhangulatban bizonyos ten­denciát lát, amely az ideiglenes^ jogrendről szeretné levakarni az ideiglenes jelleget. Ezután külpolitikával foglalkozott Apponvi. A parlamentárizmuS lényege az — mondotta —, hogy a törvényhozó testület minden tagja értesülve legyen a külpolitikai kérdésekről Más parlamentáris államokban napról-napra a parlament plénumában tárgyalják meg a fon­tos külpolitikai kérdéseket. Nem tudjuk, hová megyünk, mikor egész Európa puskaporos hordón táncol. A mi po­litikánk <"*ak békepolitjka lehet, aminek elő­feltétele. hogv ne keveredjünk más állammal olvan konfliktusba, ami elmérgesedhetik. Az egész világ közvéleménye ugy tudja rólunk, hogy a berlin - római tengelyre támaszkodunk. Olaszországgal évek óta baráti viszonyban ál­lunk. a német birodalommal való jóv iszonyunk pedig tüntető jelleget ölt. Vem helyeselhetem azt a külpoliti­kát. amely egy országban uralkodó belpolitikai rendszer iránt érzett rokonszenvére alanitia állásfogla­lását — Szükségesnek tartom, ho^y Németország­gal — amelv államnak belpolitikai rendszeré­ről vallott véleményem közismert — fenntart­suk a normális jóviszonvt, mert Németország fontos piacunk. Annák ellenére, hogy látom a veszedelmebet, amelyet a ragadós rossz példa nálunk felidézett és noha mmt katolikus em­ber eleve ellene szegülök mindet nemzeti szocia­lista elgondolásnak, mégis elismerem, hogy Németországgal jó viszonyt kell fenntartanunk. De ez nem jelentheti azt, hojp- külpolitikánk minden súlypontját Németország, illetve a ber­lin—római tengelyre helyezzük. — Félő — folvtatta —, hogv mi megint olyan szövetségben leszünk, amely Ismét vesztünket okozhatja. Nem értem, miért lelkesednek egye­sek az egyoldalú németbarát külpolitikáért. Rajmss Ferenc: Ki lelkesedik?... Apponvi: A túlzott német befolyástól el­sősorban azoknak kell félniök, akik magukat a magvar fai védőinek nevezik. Külpolitikát ki­zárólag antiszemita jelszavakra alapozni nem lehet. «Tó volna tudni, hogy azok, akik Magyar­országon lázitó röpiratokat terjesztenek, ugyanazokból a forrásokból szer­zik-e a költségeket, mint a romá­niai vasgárdisták, akik csak másodsorban antiszemiták, elsősor­ban m agy argyülölók. — Az angol parlamentben számtalan fel­szólalás hangzott el a magyar igazság mel. lett, Franciaországban állandóan növekszik barátaink száma. Nem lehet tehát lehetetlenné tenni, hogv Franciaország és Anglia iránti jóviszonyunk kialakulhasson. J üresek Béln arról beszélt, hogy szerinte Gömbös legnagyobb érdemei közé tartozik, hogy meglátta a római tengelyt és Németor­szággal baráti kapcsolatot létesített. A libera­t;zmus ellentétbe került a társadalom fejlő­désével. Malasits Géza: Tizenhét év óta keresz­tem- és nemzeti kormányunk van. ,Türeseit: Nem lenne zsidókérdés, ha a 'zsidóság a magyarság érdekeit nem kere­tezné. Reméli, hogv Daránvi miniszterelnök a kérdést nyugvópontra hozza. Ju rések Béla ezután a diktatúrákat di­csérte. Ha a német népnek — mondotla — megfelel a nemzeti szocialista állani... Mal&viti Géza. Szavaztassák meg titko­san a német népet, hogy megfelel-e? Fábián Béla: Kérdezze, meg a németor­szági katolikusokat! (Nagy zaj"). J u r c s e k: Az antiszemitizmusnak . nem lenne szabad döntő szerepet játszani e^rv or­szág közvéleményében. Nem lehet a zsidókér­dés tagadásával struccpolitikát művelni. Dinnyés Lajos: Jobb beszédeket kell írat­ni. képviselő ur! Vagy rosszul tetszik olvasni. Dózsi falazz! P a t a c s i Dénes kijelenti, hogy a keres*, tény szellem gyűlöletet nem ismer, hanem szeretelet és ennek az átfogó szeretetnek kell eltöltenie a nemzet minden törvényhozóját. A n d a h á z i-K a s n y a Béla volt a vita következő szónoka A költségvetés tételeinek visszásságaival foglalkozik, majd a szövetke­zetek szerepéről beszélt. Takács Ferenc felhívta a kormány fi­gyelmét a mezőgazdasági termelés terén mu­tatkozó állapotokra. Hangoztatta, hogy a ré­szes munkások, napszámosok és kubikosok helyzetén komolyan segíteni kell. különösen * családos mezőgazdasági munkások vannak ne­héz helyzetben. Kifogásolta, hogy az i n séf­munkások munka járadéka alacsony. Határo­zati javaslatban kérte a kötött birtokrendszer megszüntetését. Szóvátette a könyörtelen adó­behajtások végrehajtását, majd a titkos vá­lasztójog megvalósítását sürgette. Hunyadi-Vas Gergely szólalt fel ezután. Beszédében kijelentette, hogy a mezőgazdasági munkásság ellátása terén es helyzetében javulás állott be. Sorra foglalko­zott aznkkal a határozati javaslatokkal, ame­lyeket Takács Ferenc beterjesztett. A mezőgaz­dasági munkásság betegségi biztosítása kivhia­tos, erre azonban egyelőre még nem kerülhet sor, mert a vele járó túlságosan nagy költsé­gek elviselhetetlen terhet rónának az amúgy is nagy bajokkal küzdő mezőgazdaságra. Ugyanígy nem lehet az uj földreformot köve­telni Korai még véleményt mondani a telepí­tési és hitbizományi törvényjaA aílatról, telem­j tettej arra. hogy ezek a törvények még csak mofrt állanak végrehajtás előtt. Ezután rámutatott arra, hogy kár diktatu­r a veszélyről beszélni. A kormányzat uj mód­szereket alkalmazott a kereszténv és nemzeti politika terén _ mondotta —ameonviben valamennvi kérdést megbeszél az ellenzék ve­zéreivel. Ez azt jelenti, hógv igazi parlamen­táris rendszer érvényesül. A miniszterelnök az alkotmányjogi kérdések letárgvalására nyugodt parlamenti légkört kíván teremteni. Hunvadi-Vas Gergely beszéde közben lépett az ülésterembe Fabinvi Tihamér pénzügymi­niszter. Hunyadi-Vas Gergely őrömének adott kifejezést, hogy a pénzügyminiszter Genfből visszaérkezve ismét résztvesz a költségvetés tárgyalásában. Esztergályos János: Vájjon hány uj adónemet hozott? (Általános, élénk derültség.) Hunyadi-Vas Gergely ezután azzal foly­tatta, hogy a kormányzat az ifjúság elhelye­zése terén is kezdeményező lépést tett. Rámu­tatott arra, hogy elsőizhen történt most, hogy nem külföldi kölcsönből, hímem saját pénz tán feleslegből hajt végre beruházásokat. A költségvetést elfogadta. Tahy László elnök ezután napirendi in­dítványt tett, majd Dinnyes Lajos személves megtá­madtatás ciínén szólalt fel. Ujfalussy János felszólalásával kap csolatban hangsulvozta. hogy pénteki beszé­débén. amikor a főispáni karról, mint „élhar­cos kuvaszokról" beszélt, csak az olvan főis­pánok működése ellen tiltakozik, akik belevi­szik a pártpolitikát a mindennapi életbe. Ujfalussy Gábor azzal válaszolt, hogy a főispáni karnak azok a tagjai, akikre Dinv­nvés Laíos is elismerte, hogv soha sem vittek nártnolitikát a mindennapi életbe, felindultan értesültek Dinnyés Laios kifejezéséről. A ma­ga révéről megnyugvással vette tudomásul, hógv Dinnyés nem < főispáni karra értetle a kifejezést. Az ülés 6 órakor ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom