Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-16 / 110. szám

ÉLMAGYARO Vasárnap, 1937. május 16. Politikai napilap XIII. évfolyam. 110. sz. Pünkösdi politika K nemzeti genius csodájának épületében — ezek az osztrák államfő szavai — folyik a költségvetési vita. Mennyi gon­dolattal, mennyi termékeny szemponttal, mennyi nemes ötlettel gazdagodott a magas színvonalú vitában maga a nemzeti köz­vélemény. Mennyi külpolitikai tájékozó­dottság s mennyi belpolitikai — műveltség, mennyi szociális lelkiismeret és mennyi köz­életi kulturúaottsóg nyilatkozott meg az el­hangzott besizédekbenl Minden komoly be­széd és mindlen nivós publicisztikai munka a nemzeti közvéleményt gazdagítja gondola­tokkal és szempontokkal s csak akik az egyén kedvtelését, vagy belátását a nemzeti köz­vélemény helyébe akarják tenni, azok vehe­tik semmibe a magyar politikai mű­veltségnek akadémiáját: a Darla­mentet. 1 A parlamenti rendszer ellen intézett s im­.nór koncentrikus támadásokra a parlament a maga fölmérhetetlenül jelentős tevékenysé­gével válaszol. Az a költségvetési vita, ame­lyik most folyik, szinte történelmi erejű til­takozás, visszaverése is a támadások­nak. Az osztrák államfő a nemzeti génius legnagyszerűbb megmutatkozásának' tartja a parlamentet s vannak szemétdombpolitiku­sok, akik szét akarják rothasztani az alkot­mánynak ezt a kupoláját is. Ki az, aki érzi magában a felelősséget s nem a tradíciók ta­núságtétele, nem n mult legragyogóbb em­léke, nem az emberméltóságos közjogi meg­valósulása, nem a népakarat alkotmányos kifejezője mellé áll, hanem az uszitók hang­ját erősiti s ma<?a is fáklyát tart a nemzeti uralomnak az alkotmány köveiből fölépített bástyája alá ? A parlament a népuralomnak megvalósító­in, lehet-e népuralomról beszélni parlament nélkül? A parancsuralmak szerte a világon csak zászlójukon s agitációs beszédeikben hirdetik a nép uralmát s csak azok hirdetik, akik a nép helyett uralkodnak. Hogyan ís lehet népuralomról beszélni ott, ahol a -nep csak szolga, kevesebb értékű a jobbágynál is, mert a jobbágy, a hűbéres is élhette a maga életét, de a Szolgák csak uraik paran­csát teljesíthetik. A faj mithoszával csak be akarják aranyozni az egyéni abszolutizmus­nak azt a formáját, ami számára az uj kor oéldát sem tud mutatni. Akiknek az az ö r ö m, ha másoknak engedelmeskedhetnek, akiknek az a boldogság, ha nem egyéni életüket, hanem a nyáj életét élhetik, akik azt várják, hogy mások mondják meg, mi a szép, mí a jó, miben szabad hinpi s minek gondolatát kell maguktól eltaszítani, akik számára a szabadság teKer s az engedelmesség legkívánatosabb é 1 et­f o r ni a. azok boldogon és elégedetten élhe­tik életüket parancsuralmak alatt is. De az a nemzet, amelyik évszázadokon keresztül szinte nem tett mást, mint harcolt a szabad­ságért, az a nemzet,' melynek irodalma több szabadsóedalt tart szómon, mint Szerelmes verset, akik ,,s z o I g a f ö 1 cl ö n n e m n y u g­h p t n a k" még halottan sem, a nemzet, melynek történelme szabadsághősök ragyogó neveitől fényes s melynek minden mithoSza és minden legendája a szabadság vágya kó­ré fonódik, ez a nemzet mit tudna tenni szabadság nélkül és mit tudna tenni — élve! — szolgaíöldön. S talán nem is véletlen az, hogy azok, akik nálunk a parlamentárizmus­nak ellenségei, az engedelmességre késztető német vérközösségből szakadtak ki. Nekünk szabadság kell, a mi pün­kösdünk a lélek felszabadulásának, a szabad szónak, a mindenki által megértett igének, a szabadság szent lelkének ünnepe. Mindenkit megértünk, aki szabadságot akar. Legyen rend, legyen fegyelem, legyen meg a törvényeknek legtökéletesebb uralma, de legyen szabadság is. A magyar bá­beli tornyot nem építhetjük fel ugy, hogy az egyik oldalon a szabadság hősi csapata tör fölfelé a világosság és a nap felé, a másik ol­dalon pedig a parancsuralmak zsoldosai hordják le azt, amit mások épitettek. Van föld, amelyik megtermi a búzát, de nem ter­mi meg az orchideát. A magyar földre ne erőszakoljanak olvan elméleteket, olyan kö­telességeket, olyan erőkifejtést, amire képte­len. A magyar föld tereinjen búzát, teremjen rozsot és kukoricát, szőlőt és izes gyümöl­csöt, de szójababot, rizst, narancsot és kávét termeljenek másutt. Ezen a földön csak a szabadság terem meg, ebbe a föld­be ne vessék a rabság gondolatának mag­vait, mert még a föld is ki fogja lökni mngá­ból a számára idegen tárgyakat. Ezer éven keresztül védte az alkotmány szabadsági" kat, most maradék szabadságunk védje alkotmányunkat. S nem lesz addig megé amig a magyar politikának pünkösdje n' nem köszönt a szabadság piros virágaival a szabadság szent lelkével. Nem értjük mc addig egymást, amig nem a szabadság tü/i .­nyelvén szólunk egymáshoz. Szabad vagy testvér ? Minden vagy, testvéri lehetsz. Rab vagy? Halott Kánya külügyminiszter kihallgatáson jelent meg az angol királynál és szombaton visszaindult Londonból A külügyminiszterek tanácskozásai London, május 15. A koronázásra összegyűlt diplomaták arra is felhasználják londoni tar­tózkodásukat, bogy egymás között tanácskozá­sokat folytassanak. A londoni sajtó egyhan­gúan megállapítja, hogy a tárgyalások ba­rátságos mederben folynak. A lapok különö­sen Eden és Delbos francia külügyminisz­ter tanácskozásainak tulajdonítanak nagy jelen­tőséget. A két államférfi az elmúlt napokban többizben találkozott, vasárnap újból össze­ülnek. A tárgyalások ezúttal Eden magánla­kásán lesznek, mert az angol főpecsétőr zavar­talanul akar a francia külügyminiszterrel tár­gyalni. A magyar küldöttség a királynál London, május 15. VI. György király és Er­zsébet királyné szombaton délben a Bucking­fogadta liam-palotában bucsukihallgatáson Kánya Kálmán magyar külügyminisztert R a p a i c h Richárd lovassági tábornokot és gróf Csáky István követségi tanácsost. Az uralkodópáron kivül a gloueesteri herceg és hercegnő, valamint lord Cromer főkamarás volt jelen. A trónteremben a király és király­né szívélyesen kezel fogott a magyar kiküldői­tekkel, akiktől nagyon meleg hangon búcsúz­tak el. Kánya külügyminiszter este elutazott Lon­donból. A Viktória-pályaudvaron M a s i r e •• vi c h Szilárd magyar követ és a követség tag­jai búcsúztak az elutazó küldöttségtől. Clar­ké angol testőrkapitány és Holer követségi titkár,.akik a londoni tartózkodás alati a kül­ügyminiszterhez voltak beosztva, Doverig ki­sérték el a külügyminisztert. Ismét Caballero alakit kormányt Valenciában Heves harcok Bilbao körül Valencia, május '15. A Caballero-kormánv benyújtotta lemondását Azana köztársasági elnöknek, aki nyomban megkezdte tárgyalá­sait az u j kormány összeállítása érdekében. A lemondás okát azzal magyarázzák, bogy a hosszura nyúló polgárháború olyan kormányt kiván, amelv biztosabban megállja a helyét. Kétségtelenül okai a lemondásnak a katalániai események is. Beavatott helyen ugy tudják, hogy a kormányválságot megoldják; a tárcák számát korlátozni fogják. Valenciából jelentik: Azana köztársasági el­nök' röviddel Largo Caballero lemondása után megkezdte tárgyalásait az uj kormány kine­vezése érdekében. Largo Caballero megbízást kapott az uj kormány megalakítására. I>argo Caballero az uj megbízatás után ki­jelentette, hogy az uj kormányt az előző kor­mány politikai irányelvei alapján igyekszik létrehozni. Az uj kormány nem a szakszerve­zetekre, hanem a politikai pártokra fog tá­rna szkodni. Almeriai jelentés szerint óriási részvét mel­lett temették el a Ilunter angol torpedórom-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom