Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-02 / 99. szám

Vasárnap, 1937 május 2. Off MAC,y!VROR,í7An 5 Asz OJ1 lO eser pengős pere Csanádimegye ellen Valami fiiba történi: tízezer pengőt Kell fizetni a malíói Kór&áznaK. aÍ a IóÁcl /.. (A Dél magyar ország rn a l; ó i szerkesztőségétől.) A vidéki egészségügyi intézetek közül többen jutottak arra az elhatározásra, hogy alkalmazottaik betegség esetére való ellátását magukra vállalják és igy mentesitik magukat az OTI-terhek viselése alól. Ezt telte 1934-ben a makói vármegyei közkórház is. A makói törvényhatóság határozatát az OTI makói fiókja tudomásul vette, azonban az 1936-ban tartott vizsgálat alkalmával a központi kiküldöttek ezt kifogásolták és a vita végr az lett, hogy az OTI pert indított a vármegye ellen. A pert első fokon, a makói járásbíróság e'ött a vármegye nyerte mey, végső fokon azonban, a szegedi ítélőtáblán elvesztette. Az itélet alapján a vármegye az OTI-nak nemcsak a jelen'eji alkalmazottak után, de három évre visszamenőleg valamennyi alkalmazott után jizHni tartozik a járulékokat, amelyek összege a költségekkel közel tízezer pengő. Az alispán most azzal a javaslattal fordul a kisgyűlés, illetve a megyegyülés elé, hogy ennek az összegnek a fizetésére 10.000 pengő kölcsön felvételére adjon engedélyt. A kisgyűlés javasolja ugyan a kölcsönfelvétel engedély mejadását- azonban már a kisgyülésen több észrevétel és éles bírálat hangzott el abban a tekintetben, hogy az ügyben valami tévedés történhetett és a vármegye nem érdemli meg ezért a tévedésért a 10.000 pengős büntetést. Malbasky Milán lehetetlennek tartja, hogy amikor a vármegye három évig ellátta alkalmazottait s az OTI ezeknek semmit se nyújtott, most mégis beszedje a járulékokat. Tarnay alispán rámutatott arra, hogy a biróság a vármegyével szemben azért hozott marasztaló ítéletet, mert a vármegyei alkalmazottak »ön~ ellátási* határozata nem nyert felsőbb jóváhagyást. Az alispán szerint Csanádmegye nem egyedül áll pervesztesként az OTI-val szemben. Sok vidéki kórház, sőt a mátraházi állami szanatórium is elvesztette perét. Éppen ez a körülmény nyújt biztatást arra, hogy revízió alá vétetik az OTI-ipl ezeket az ügyeket s remélhetőleg Csanádmegye is ! megszabadul a tizezer pengős fizetési kötelezett' ség alól. %t iuAáMe#k Henkosa áy/Mf g J&tuufu, leföd PetSÍl-&Í tnMcúofi Az amerikai tizenkét pontok Irta TONELLI SÁNDOR. Ne tessék meghökkenni: a cím nem tévedés. Tudatosan írtam igy: tizenkét pontok, nem pedig tízenkét pont. Hogy miért, kiderül az alább követkézén dókbőL Azt olvasom az amerik.ii folyóiratban, melyet egy ismeretlen barátom küldött Detroitból, hogy Roosevelt elnök második hivatalbalépésével —amerikai elnökről lévén szó, írhatnám ugy is, hogy trónralépésével — lezárult az Egyesült Államok háború utáni történetiének első, nem nagyon épületes és vigasztaló fejezete. Magyarázatul ehhez B következőket fűzi az amerikai folyóirat szociologusa. Ha összefoglaljuk a legutolsó negyvenöt esztendő történetét és ugy tekintjük, hogy .ebből Gyönyörű forma! Lényeges ojitások! «. 1937*. Cr| adó 80 pengO, JFogynutia kb. 8 ÁRA 4900 pengő, Képviselet: Róna-Alföldi Oé.oker Váll. Szeged, Feketesa. u. 22. TeL 24—28. a periódusból durva számítás szerint husz esztendő esett a háború előtti időkre, öt esztendő a háborúra, ismét husz esztendő pedig a háborút követő időkre, akkor az első husz év volt a megelégedettség és gazdasági kiegyensúlyozottság, a második husz év pedig a válság és bizonytalanság ideje. A háború kiesik a normális gazdasági és politikai megítélés köréből. Az évek persze nem vágnak pontosan a naptári esztendőkkel, de megközelítik a valóságot. Elemezvén a háború előtti és háború utáni husz esztendő történetét, az amerikai újság tizenkéttizenkét pontban foglalja össze, ami az egyiket és a másikat jellemezte. Arra nincs helyein, hogy a tizenkét pontokat részletes indokolásukkal együtt egész terjedelemben közöljem s igy megelégszem kivonatos ismertetésükkel. Talán érdekli az én olvasóimat is, hogy az amerikaiek miként látják annak a periódusnak történetét, melyben velem együtt, a hozzám hasonló korban levők életük javát leélték. Nem hiszem ugyanis, hogy még kővetkező negyvenöt esztendőt is végigélvezhetem. Egyszóval a háború előtti husz esztendő jellemző vonásai a következők: 1. Aranyvaluta. 2. Szabad nemzetközi pénzforgalom. 3. Túlnyomóan pénzügyi jellegű, aránylag mérsékelt vámok. 4. Szabadforgalom a külkereskedelemben, beleértve a szabad utasforgalmat is. 5. A termelést és árakat a kereslet és kínálat szabályozza. 6. Alacsony kamatok.. . 7. Altalánosságban egészséges . állami pénzügyek. 8. Viszonylag alacsony köz- és magáneladósodás. Kölcsönök felvétele produktív célokra. Bizalmon alapuló bőséges hit«I a eazdasáei életben. fehér-fekete it eLrcmp.-ba.riui, Kombináció. BjeEKa jCAjp&veMs! Fióküzlet: Szegeden Kárász ucca 14. 9. Alacsony adótételek. Helyes arány az egyenes és közvetett adók között. 10. Olcsó megélhetés. 11. Szabad munkapiac, emelkedő bértendenciával. A keresetek és szükségetek egyensúlyban tartják egymást. 12. Hűség a nemzetközi szerződések megtartá< sánál. Ezzel a tizenkét ponttal szemben a háború utáni husz esztendő jellemző vonásai a következők: 1. Valuta-zűrzavar. 2. Megkötöttségek a külföldi fizetéseknél. 3. Mértéktelen védővámok, autarkiára és elzár* kózásra irányuló törekvések. 4. Csere-egyezmények, kontingensek és behozatali tilalmak, összeszűkült határok. 5. Mesterséges és kötött árak a termelést ká-» rosan befolyásolják. ínség az egyik és túltermelés a másik oldalon. 6. Uzsorakamatok. 7. Zilá't állami pénzügyek mindenfelé. 8. Tuladósodás az egész vonalon. Függőkölcsö* nök a közületek folyó kiadásainak fedezésére. HU telhiány a magángazdaságban. 9. Túladóztatás. Az adómorál az állam és magánosok részéről egyaránt megsztint. Az adóteher túlnyomó része a gazdagokról a szegényekre toló* dott át. 10. Protekcionizmus, etatizmus, totális állany drága megélhetés. 11. Hatósági beavatkozás a bérek és keresetek rendszerébe. Aránytalanság a keresetek és szükségletek között. 12. Sorozatos szerződésszegések és törekvések egymás kijátszására. Nem akarom azt mondani, hogy ennél tökélete* sebben nem lehetett volna a tizenkét pontokat öszszeállitani. Azt sem állítom, hogy a tizenkét pontok minden tekintetben logikusan volnának felépítve. Az az amerikai, aki ezeket a megfigyeléseket pontokba foglalta, kissé szabadon keverte öszsze a magángazdasági, közgazdasági és politikai jelenségeket és tényezőket. A rendszerezés torén Költözködéshez! réz függönvkarnlsok, réz és zománcozott vitráge rudak legolcsóbban _ • , ADLFR EDEHYC5ARN0K Szeged, Telefon 17—82,