Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-15 / 109. szám

2 DETMXGYXEÖE57XÖ SiomBaf, 1057. mitfus T5. Fehér és színes nyár! cipők. | Saruk és szandaleüek I Férfi wceckend cipők E Olcsű gyűri árak! Orló»! A. 3. C, Kai ász Városi v 3 »Zsurkó« cipőgyár lerakata, Kossuth lafos s.-ut 6­hadseregének alkalmazását kizárólag a belső rendnek az ország területén való fenntartására cs a határrendőri szolgálatra kolátozta. Hová vezetett ez a helyzet 17 év alatt? Ezt meglát­juk akkor, ha összevetjük, hogy egységekben a magyar hadsereg és a környező államok had­seregének létszámát. Magyarország 7 vegyes­dandára, Csehszlovákiának két és felszer annyi, Romániának háromszor annyi, Jugo­szláviának két és félszer annyi van békelét­számban. A zászlóaljak száma Magyarorszá­gon 49, Csehországban négyszer, Romániában kilencszer. Jugoszláviában háromszor annyi, a lovasszázadok száma Magyarországon A Cseh­szlovákiában háromszor, Romániában hatszor, Jugoszláviában másfélszer annyi, üteg van Magyarországon 33. Csehszlovákiában tizszer, Romániában 10 és félszer és Jugoszláviában tizszer annyi. Golyószóró van Magyarorszá­gon ")25, Csehszlovákiában 14-szer, Romániá­itan 20-szor, Jugoszláviában nyolcszor annyi. Ezek az adatok fennhangon kiáltják, hogy fi olyan igazságtalanság, olyan lehetetlen helyzet, amelyet 17 •Hxel a békeszerződés megkötése után mindenkinek éreznie kell, lovább fenn nem tartható és Magyarországnak éppen olvan joga van. mint minden más ál­lamnak követelni azt, liogy a magyar állani legelemibb jogát, szuverenitását adják vissza. Ezután azzal folytatta, sérelmesnek tartja, hogy a nvugdijas tisztektől elveszik dísz­egyenruhájukat és alacsonvabb kategóriájú egvenruhát adnak nekik. Kérte a minisztert, fejlessze ki a honvédség tisztikarában azt a -jellemet, hogv a nyugdiias tisztek iránt lisz­telettel, szeretettel, ragaszkodással viseltesse­nek, mert mindig ezek voltak a nevelői az utá­nuk jövő generációknak. 0 ma is nagy tiszte­lettel viseltetik azok iránt az idős tábornokok iránt, akik nevelték. — Sajnos, a mai időkben — folytatta _ a tinlalabb tisztikar részéről ezt nem láliuk. Fnnek megvan a maga lélektani oka, ezt tud­ia nagyon jól a miniszter is, aki ugyanolyan felfogású és ugyanúgy gondoskodik, mint mi és esészen bizonyosan meg fogia találni a módját annak, hogv a honvédségben ezt a szellemet megváltoztassa. Cse h sz o ni b a t li v László katonai egyen­jogúságot követelt, majd a hadigondozottak helyzetével foglalkozott és határozati javasla­tot nyújt he: hatalmazza fel a Ház a honvé­delmi minisztert, hogy méltányos csekkben is.mét rendelje el a iárulékok folyósítását olvan hadirokkantak részére, okik járandóságaikról régebben lemondo11ak. Propper Sándor a hadirokkantak, hadiöz­vegyek. hadiárvák helyzetének javítását sür­gette és hangoztatta, hogy löbb szívvel és kevesebb bfir^rá­ciával kell kez"'"i a rokkantkér­dést. Meg kell oldani ezt a kérdést a nemzeti bála és a iövő .szoninontiából is. Ne s»;n»líauak a ha­diözvcveklő' b«diár\áktól néhány pengővel m»"vobh setíélveket. Farkas István: Miért nem a sa'tóa'n^nál és a rendelkezési alapnál lakaróVn«V<vlnak? Kő József az egvenio<?u«ág kivívását köve­Ulle. Modern harci eszközökre van szükség. V á /, s o n v i János: Egyenlő iosot kiván Magvarországnak a nemzetek között. Ha a magyar honvédségről van sző. az egész ma­gv'ir nén együltérez osztálvkülönbség nélkül. Cziriák Antal azt kéri®, liogv a hadse­regszállitásoknál fokozotlabh _ mértékben jut­tassak megrendelésekhez a kisipari. Ruriert Rezső a hadirokkantak. Hadiözve­gyek és hadiárvák fokozottabb támogatását kí­vánta. Tiáró Berg Miksa örül, bogy a bonvédelmi miniszteri székben néni pártember ül. hanem igazi katona. Azt a nézetet nem oszt ja, hogy minden felesleges pengőt a honvédség cél jaira Jcell fordítani, mert egyéb szociális feladatok is sürgős megoldásra várnak. A mai hadsereg olyan kicsiny, hogy külső támadások ellen nem tudná megvédeni az országot. Ezért van szükség az egyenjogúságra, Róder Vilmos honvédelmi miniszter válaszolt ezután az elhangzott felszólalásokra. Mint katona áll a helyén — mondotta — es egy kíván­sága van: a honvédség képviselete. A hadsereg fej­lesztése nem pártpolitikai kérdés. Semmi sem esik távolabb tőlünk, mint az, hogy a fegyverkezési versenyben vegyünk részt. — Felmerül a kérdés — folytatta —, hová ve­zet ez a fegyverkezés'f Kétségtelen, hogy általában inkább a háború, mint a bóka felé. Búrmennyire távol áll tőlünk, hogy háborús bonyodalmakba ke­veredjünk, ez nem tőlünk függ. Elsősorban fegy­verkezési egyenjogúságunkra van szükség. Az egész Ház helyeslése közben kije'entl a miniszter, hogy u mai európai helyzetben katonai egyenjogúsá­gunk sem jogilag, sem katonailag nem lehet vi­tatható kérdés és alku tárgya. — A hadsereg és a politika viszonyáról kívá­nok néhány szóval szólani — folytatta- Meggyő­ződésem, hogy a politika önmagában ellentétet je­lent. Bármilyen politika is érvényesüljön a had­seregben — legyen az a legtiszteletreméltóbb is —, végeredményben bomlasztó hatása. Ha a politika bekerül a hadsereg­be, olt megkondul a lélekharang. A hadseregnek minden politikán felül kell állania és ennek a felfogásomnak, ha kell, kíméletlenül szerzek érvényt. (Taps.) A Ház ezzután egyhangúlag elfogadta a hon­védelmi tárca költségvetését. A miniszterelnökség költségvetéséi llegedüs Kálmán t-lóadó ismertette. Az általános vita első szónoka Farkas István volt. Az elmúlt esztendőben a kor­mányszubvenció oly magasra emelkedett, hogy I az korrumpálta a sajtót. Ennek véget kell vetni. Tóth András kifogásolta, hogy 3000 cseh munkás dolgozik Magyarországon. Rupert Rezső elfogadja a tárca költségve­tését. mert rokonszenvvel viseltetik a minisz­terelnök iránt és hisz azoknak a kijelentések­nek, amelyek megvédik a polgári szabadságot és a jogegyenlőséget. Kifogásolta azonban, hogy a miniszterelnök azt jelentette ki, hogy van zsidókérdés. Reméli, hogy Kossuth szellemében feileszti Daránvi tovább a magyar alkotmányt. Szerelné, ha eloszlatná a miniszterelnök a szélsőségekben és a zsidókérdés körül mutat­kozó ellenlé'eket. Pintér László a szentistváni gondolat je­lentőségét méltatta a magvar államalakulat szempont iából. A Dunamedeneélten a mcabé­kélés árulás lenne testvéreinkkel szemben, amig a magyar szót a családi életből is ki akar'ák tiltani a megszállóit területeken. A Népszövetség kisebbségi politikája csődöt mon­dott. Ezután Darányi KAimán m'n'szíerelntik emelkedett szólásra. ' Az utódállamokban élő magyar kisebbség sorsáról szólva hangoztatta, bo:,v ebben a kérdésben n!nc« sző alvó lelki­ismeretről. Gondosan űt» ö(lik a kisebbséghez tartozó állampolgárok iogain. hogv gazadsági terrn és adózási teren is maradéktalanul érvé­nyesül ion. Én peri ugv Inztasitani kiván it. lmuv a kisebbségeink kulturális isényeí is télies ki­elégítést nverienek. E téren a kormánvzal més?»'artása nem csunán niwlv toleranciában merült ki. hanem rioz'ti' in Verésekkel is mePteremteMe azokat a f«ltAtel#ket, amelyek az iskolai életben a ki^hbsé.a és nvelv érvé­nyesülését lehetővé teszik. Dokumentálni kí­vánja, hogy amikor a magyar kormányzat rek­lamálni kénytélen a magyar ki­sebbségek szerződésben biztosított jogainak érvényesítését, maga gondosan őrködik, hogy a szer­ződésben vállalt kötelezettségeket idehaza gondosan betartsa és a kisebbségi igényeket kielégítse. A magvar kormánv a legcsekélyebb akadályl sem gőrdilj az elé, hogy mindenki szabadon vallhassa magát-egyik, vagv másik kisebbség­hez tartozónak. Egyedül állampolgári nyilat­kozata irányadó arra nézve, bogy valamely kisebbséghez tartozónak vallia-e magát, nem ugy, mint egyes más államokban. Magyarországon semmiféle hátra # nva sincs senkinek abból, hogy német, vagy más idegen hangzást! neve van. — A kormány fenn kívánja tartani 33 őszinte barátságot a német birodalommal «< mondotta. Meggyőződése, hogy a német biro­dalom részéről is hasonló a törekvés. Éppeii ezért kívánja, hogv kiküszöböljék min­den káros agitáció lehetőségét, amely a jóviszonyt a két nemzet között meg­zavarni alkalmas lehelne. Ezután a sajtószolgálatról beszélt a minisz­terelnök és rámutatott a sajtó nagy közvéle­ményformáló és irányító szerepéré. Minden el­ismerést megérdemel a sajtó azért a kiegyen­lítő munkáért, amit a különféle irányú és pártállásu orgánumok jelentenek. A sajtónak az a hivatása, bogy visszatükrözze a nemzet Iclküs* meretét­Erénye a hazai sajtó összességének a nagy nemzeti kérdésekben való egyetértés. Hibája, hogy sok belső kérdésben igen nagy a széthú­zás. Én kívánom és kérem, — mondotta —, hogv az objektív tényeken alapuló iránvt szol­gáliák. A saitónak feladata mindenekfelett a nemzet igazságának szolgálása, helytelen a gyűlölködő, uzsorázó, lázító és izgató röplapok és az ál­hírlapírók működése és a zugsajló ügve, ami valóságos gazdasági be­tegség. j A sajtótörvényben felhatalmazási kér a sajtó­kamara felállítására, amelynek fegyelmi vá­lasztmánya, autonómiája kerelében biztosit­hatja az ujságiróetika védelmét. A miniszterelnök beszéde végén M i k 1 a S szövetségi elnök és felesége budapesti látoga­tásáról szólt, végül az olasz királyi pár látogatásáról emlékezett meg­— Meggyőződésem — mondotta —, hogy aá ünnepélyes fogadtatás diszes külsőségeit csak a magyarság millióinak szivéből őfelségeik felé áradó szeretetének spontán megnyilatko­zásai fogják felülmúlni. Az olasz—magyar ba­rátság éviszázadok közösségén, a közös latin kultura hagyományain, a történelmi kapcsola­tok hosszú sorozatán és a két rokonlelkü nép közös lelki adottságából fakadó ösztönös ba­ráti érzésén nyugszik. A rokonszenvnek és ba­rátságnak eme Íratlan érzése nyert 10 évvel ezelőtt ünnepélyes formát a magyar—olasz barátsági szerződésben. A magyar nemzet ugvanis Trianon ulán mindenkitől elhagyatva, védtelenül kellett, hogv tűrje a sors nehéz csa­pásait. A gyűlölködésnek és magárahagya­tottságnak abban a gyilkos légkörében, amely már-már nemzeti létünk fennmaradását is fe­nyegette. Olaszország nyújtott először segítő­kezet nekünk és lelte ezt a jóba rá t megértő melegével, amellyel áttörte az elszigeteltség fojto«ató gyürü'ét. Magyarország sohasem fog­ja elfeleiteni Olaszország e baráti gesztusát a mult nehéz óráiban. — De a magyar nemzet is viszonozta a ba­ráti magatartást a közelmúltban, amikor az abesszin konfliktus ideién külpolitikai elhatá­rozásának tényével is alkalma nyilt az olasz nemzet iránti barátságnak jelét adni. Az olasz királv! nár budapesti látogatásának nagy je­lentőségét abban látom — folytatta —-. hogy elkövetkezik most az a várva-várt pillanat, amikor az orszá" szivében felezhetjük ki mély *zerete»»nket felséges vendé^ln^ személyén keres/'"' az olasz nemzet iránt is. A miniszterelnök beszédét a dinlomata pá­bolvMl \é«»«lK>l'<»íiMq Olaszország budapesti köve'" Ha Vinci gróf. A többség a miniszterelnöki tárca költségve­téséi ezután elfogadta. ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom