Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-13 / 107. szám

4 DÉL MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1937 május 15. „Isten tartsa a királyt" és a főrangú urak és hölgyek is feltelték fejükre saját főrendi ko­ronájukat. Közben kiint felharsantak a trom­biták és megdördültek a Tower ágyúi, küntről pedig behallatszott a templomba a nép hurrá­zása. Végül az érsek bihliát nvujtott át a ki­rálynak, majd megáldotta. A koronázás záró­jelencte, a hódolás következeit ezután, előbb a főpapság ismételte el az érsek által mondott esküszövegel, majd az érsek kezével megérintette a király fejét és bal arcát megcsókolta, maid a sloucesteri ber­reg esküdött hűséget a király előtt, majd sorra rangszerint következtek a többi főurak. A ki­ráiv átadta jogarait az udvari fáinéltóságok­nak, megperdüllek a dobok, felharsantak a trombiták cs ezzel véget ért a koronázás. Ezt követte a királyné megkoronázása. 'Az 'érsek" Imája után felkenték szentelt olaj­jal, majd elhelyezték fején a gyémántos koro­11 liirálv rádióbeszéde Este a rádióban folytatódtak, illetve végződtek he a koronázási események. Először az angol bi­rodalom népoit képviselő polgárok, majd a biro­dalom miniszterelnökei rádióüzenetben fejezték ki VI. György iránti hűségüket, végül Báláiéin mi­niszterelnök beszéde után VI. György király a következő rádiószózatot intézte a birodalom né­peihez: — Színültig telt szívből beszélek ma este Snökhüz. Még sohasem szólhatott újonnan megkoronázott király a koronázás napfán összes népeihez saját otthonukban. Szertar­tás még sohasem volt ilyen messzemenő je­lentőségű, mert most már valamennyi do­mínium sealmd és egyenjogú társa ennek a régi királyságnak. Ugy érzem, ma valóban az egész birodalom gyűlt össze a westminste­ri falai között. •— A királyné és én ilyen személyes mó­don kívánunk önöknek egészséget és bol­dogságot. Nem feledjük el ebben az ünne­pélyes pillanatban azokat, akiknek életét be­tegség vagy nyomor árnyékolja be. Nekik küldjük őszinte rokonszenvünket és a bá­torítás különleges üzenetét. '— Isten kegyelméből a brit nemze'ek társasága szabad népeinek akaratából fe­jemre helyeztem a koronát. Egyelőre ben­nem, mint az önök királyában összpontosul az a kötelesség, hogy fentartsuk a korona becsületét és sértetlenséget. Ez valóban sú­lyos és állandó felelősség, de bizalmat merí­tettem abból a tényből, hogy magam körül láttam a Westminster! templomban az önök képviselőit és abból a tudathói, hogy önök is résztvettek ebben a ixigtele.nül szép szer­tartásban. Külső alakja a régi mult időkből származik, de belső jelentősége örökké uj marad, mert másokat szolgálni a legmagasz­tosabb dicsőség. Én a királyság szolgálatá­nak szenteltem magamat önök hallatára a legmélységesebb jelentőségű ünnepélyes sza­vakkal, oldalamon a királynéval. Isten se­(A Délmagifarország gyulai szerkesztőségé­től.) Szerdán délelőtt tartotta meg májusi ülését Békés vármegye közigazgatási bizottsága vitéz Ricsóy-Uhlarlk Béla főispáu elnökletével. Dr. Sébőlc Elek napirend előtt szóvá ette, hogy wz 1934. évi buzakiálíitáson tett Ígéretet Kállag Miklós akkori földmivelésügyi miniszter, hogy meg fogja Indíttatni a Körösvölgyi Vuhasznositó Társaság küldöttsége által kért öntözési munkála­tokat. A kérdés azóta a meavalósulás stádiumába nát, rövid istentisztelet után a királyi pár Ur­vacsorához járult. Egv óra volt. mire a szer­tartás véget ért és felzúgott a Te Dcum. Az uralkodópár ezután a Szent Edwárd kápolnába ment, ahol a király levette koronázási öltözé­két. felvette biborpalástját és fejére tette a bi­rodalmi koronát. Az eskütétel után Mary anvakirálvnő előre ejletle a fejét, elővette zsebkendőjét és zokogni kezdett. A megható jelenetet döbbenten nézték a jelen­levők, az anyakirálynő bizonnyal a sa;át ko­ronázására gondolt és a windsori hercegre, aki nem lehetett részese ennek a megindító, pom­pázatos jelenetnek. A szertartásról az ureán álldogáló tömeget hangszórók tájékoztatták. A Himnusz hangjai mellett lépett ki a királyi pár a templomból és elindult a fényes menet vissza a Buckingham-palotába. Az ut visszafelé 4ö percig tartott, a mámoros angolok egetverő hunázása közben. a birodalom népeihez gitségével hiven akarjuk teljesíteni köteles­ségünket. A királyné és én örökre szivünkbe zártuk a mai nap bensőséges megnyilatko­zásait. Bárha méltók lehetnénk arra a jó­indulatra, amellyel mindjárt uralmunk kez­detén körülvesznek. Szivem mélyéről mon­dok önöknek köszönetet, Isten á'.dja meg mindnyájukat/ A windsori herceg Fáris, május 12. Windsor hercege dd^ben a Coi de-kaslélyban menyasszonya tarsaságában hallgatta végig a londoni ünnepség rádióköz­velitésél. A Paris Soir szerint a herceg fél 2 órakor menyasszonyával és a házigazdájával gvr.rsan megebédelt és 2 órakor már újra a rá­diókészüléknél ült. A kastélyba estére várják a koronázásról W­vett film megérkezését, amelyet repülőgépen szállítanak a kastélyba. Véres zavarrások Dublinban Dublin, május 12. Tegnap este VI. György ki­rály koronázása miatt véres zavargások voltak Írország fővárosában. A köztársaságiak tüntetésen tiltakoztak az ellen, hogy VI. Györgyöt Írország királyáiá ís megkoronázzák. A tüntetésekből za­vargás lett. A karhatalom fel akarta oszlatni a tömeget, ez azonban ellenszegült; megostromolta a kirakatokat, ahol a királyi pár arcképe ki volt téve és bezúzta az üvgeket. A rendőrség gumibo­tokkal igyekezett szétszórni a tömeget, amikor azonban látta, hogy munkája meddő, előbb a le­vegőbe lőtt, majd sortüzet aáott a tüntetőkre. Megsebesült a tüntetők egyik vezére akt véresen is tovább szónokolt. Ez annyira fe'bőszitelte a tömeget, hogy ujabb renáőri segitséare volt szük­ség. A szónokot letartóztatták. A tüntetők min­denkit, akiknek angol nemzeti szinü kokárda volt a kabátján, véresre vertek. A sortűz miatt 12 em­ber súlyosan, száznál többen könnyebben meg­sebesültek. lépett, a békésszentandrási duzzasztógát építésé­vel megtörtént az első jelentős lépés a Kőrösök hajóahatóvátétele és az Alföld délke'eti részének öutözése érdekében. Indítványozta, hogy a bi­zottság feliratban űdvözöl:e Kállay Miklóst, amit u bizottság egyhangúlag elfogadott. Vitéz Pánczél József fő.'ogyza ismertette ezután az alispánt jelentést, mely behatóan foglalkozik a vármegye mezőgazdasági lie'yzeiével, majd meg­állapítja, liogy a mezőgazdaság konjunkturális helyzetével kapcsolatban a kereskedelem és ipar terén is bizonyos mértékű fellendülés tapasztal­ait). Főleg a kartelek által piacra dobott áruk tekintetében oly nagymértékű áremel­kedés következett be, melyegyél'.alában nincs arányban a mezőgazdasági kon- # junkt urával és a lakosság fogyasztóképességével. A gazdák, aliiknok hangulata egyébként a fellendülés követ­keztében bizakodó, állandóan sérelmezik ezeket az áremelkedéseket és hatósági beavatkozást kérnek. Természetesen nagyon befolyásolja az általánosan emelkedő drágaság a fixfizetésüek helyzetét is A jóváhagyott utépitési munkálatok megináultak az egész vármegyében. Ezekre nézve már évekkel ezelőtt egy tizéves munkaprogram készült, ennek végrehajtása azonban az elmúlt nehéz gazdasági esztendők következtében jóval hosszabb időt fog igénybe venni. Az alispáni jelentéshez dr. Telegdi Lajos (Bé­kés) szólt hozzá. BeJiczey Géza bizottsági tag már többizbon tett indítványt a békési buza márkázására, ami a buza árát legalább 2 pengő­vel emelné. Ugyancsak ő tett lépéseket egy külön mezőgazdasági kamara felállítása érdekében. Jó lenne ezekre a kérdésekre idejekorán ráte­relni a figyelmet. Kötelezni kellene a gazdákat, hogy sertéseiket vész ellen beoltassák és mono­póliummá keltene tenni a szérumgyártást, úgy­szintén a jégkárelleni biztosítást. Mindez az ál­lamnak volna feladata. Kérte a bizottságot és a főispánt, hogy illetékes helyen tárja fel ezeket 3 kérdéseket. Az alispáni je'.entést a bizottság elfogadta. (I kormányzó beszédével meqkezdték a csepeli szabadkikötő építését Budapest, május 12. Szerdán délelőtt Indítot­ták meg Csepelen a budapesti szabadkikötő épít­kezési munkálatait. Az ünnepélyes aktuson Dará­nyi Kálmán miniszterelnök üdvözölte Horthy kor­mányzót és a többi között a következőket mon-4 dotta: — Azon az uton, amelyen a magyar nemzet főméltóságod kormányzata alatt ha'ad, ismét egy kilométerkőhöz érkeztünk el. Az országépitő mun­kásság egyik felemelő pillanata az, amikor főmél­tóságod a munka békés eszközét veszi kezébe, hogy ezzel egy maradandó nemzerti érték létesíté­sét megindítsa. Az uj szabad'.dkötő hatalmas perspektívát tár a magyar és az egész közép­európai gazdasági élet elé. Gondoskodni fogunk arról, hogy a szükséges intézkedésekkel ebben a szabadkikötőben a magyar hajózásnak, a niajyar iparnak és a magyar külkereskedelemnek azo kat a lehetőségeket, ameljcinek kihasználásává ennek az országnak és reméljük, Középeurópa egész gazdasági életének szolgálatot tehetnek. A kormányzó ezután megejtette az első kapa­vágást és ezzel megindította a szabadkikötő épít* kozésl munkálatait. — Sajnos, ezer év óta ugy hirdették — mon­dotta —, hogy a kereskedőim vagy az üzlet má­sodrendű foglalkozás. Ez nem igy van. Xe akar­jon mindenki az álamból megélni hanem erősítse önmagát, gyűjtsön vagyont és akkor az államot erősiti. — Boldogan veszem az ásót a kezembe —• fejezte be beszédét a kormányzó, majd néhány vágást tett a feldíszített ásóval. A kubikosok sere­ge ezulán megkezdte a földmunkát, Békésmenve közigazuatási bizottsága üdvözíti átiratot intézet! Kállay Miklós öntözési kormánybiztoshoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom