Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-13 / 107. szám

2! DCTMAGyARORSZXG Csütörtök, 1937 május T5. egészséges szociális politikával lehet kialakí­tani. (taps) Komis Gyula azzal kezdte beszédét, hogy n nagyhatalmak az őrültséggel határos módon fegyverkeznek s ugyanakkor a nyomorúság miatt egves nemzetek népe forradalmakra haj­lamos. Katonai. erőszakkal alkották meg a Dunavölgyének uj képét. Állandóan fegyver­keznek, amikor nálunk fegyverkezési tilalom áll lenn. Mindez állandóan izgatja Magyaror­szágot. — Románia 1923-ban alkotmányjogi tör­vényt alkotott, amelyben az is szerepel, bogy külön törvény fojtja szabályozni a kisebbségek jogait. Ez a törvény ina nincs meu, el'enbm uj törvényeket hozlak, amelyek Szemben állanak a párisi békck ki­scbbségi szerződéseivel. Szóvá let le ezután, hogy Romániában a ma­gyarokat a szabadfoglalkozások teréről is ki­szoritiák és a népiskolai tőrvény a magyarság elrománositását célozza. Csehszlovákiában a rnagvarpusztitás hasonlóképen, dc nem ilyn balkáni eszközökkel, hanem európai modorban folvik. Jugoszláviában a magyarság nem szer­vezkedhet önállóan és más párthoz kénytelen csatlakozni. Ila a területének egynegved részé­re szétdarabolt Magyarország a revíziót ki meri ejteni, röglön háborút emlegetnek. A Dunavölgyc előbb-utóbb pán­szláv és pángermán összeütközés véres színtere lesz, ha a dunamenti államok nem tudjak ellenté­teiket megszüntetni. A német faji ideológia bi­zonyos varázzsal van a dunamenti államokra, nmit bizonyít a román vaspárda és a magyar nyilaskeresztes mozgalom. 11a a dunamenli államok belátják, hogy a Fekete-tengerig vagy német, vagv orosz gyarmattá lesznek, akkor kell annyi böleseségjiek lenni bennük, hogy kiegyezzenek és maguk csináljuk meg a béliét. Gratz Gusztáv következett ezután. A Népszövetség sulvos válsá­gáról, a nagyhatalmak szövetségeiről és ellenté­teiről beszélt. A magyar politikának nen lehel más célja, mint elkerülni az esetleges konfliktus­ha való beamlkozríst. A kisantant állama;nak a békeszerződések alatt voltak olyan kívánságai, amelyek nem nyertek beteljesülést. Ezek a kíván­ságok még megvannak, a kisantant minden erővel igyekszik célját megvalósítani. A másik veszede­lem a pánszláv törekvés. Veszedelmes lehet a né­metség expanzív törekvése is­Szükséges, hogy a magyar kisebbség kérdése teljes megoldást találjon, valamint az is, hogy elismerjék teljes állami függetlenségeinket nem­csak katonai kérdésekben, hanem államfonnánk kérdésében is. Ezeket a ké '"- ' et sokkal könnyebben meg lehet ol­dani, ha barátságos viszonyba ke­rülünk a szomszédos államokkal. Senkinek sincs nagyobb szüksége arra, hogv- füg­getlenségünket meperősitsük, mint a szomszédos államoknak. Meg kell óvni a magyarság és a né­met kisebbség között lévő lelki összhangot. A ma­gyarországi németség nagy többsége, sőt mond­hatnám majdnem az egész magyarországi német­ség hazafias állásponton van. — Éppen Magyarország függetlenségének bizto­sítására feltétlenül kerülnünk kell azoknak a dik­tatórikus elveknek alkalmazását, amelyek — még pedig éppen olyanokban, amelyek velünk barát­ságban állanak — elfogadtattak. Nem lehet fel­adatom kutatni, hogy azok az Illető államok érde­kei'en mennyiben feleltek meg. De változatlanul az c meggyőződésem, hogy egy izolált, aránylag fcjszámu és Európa egyik legexponáltabb részé­fekvő nép, mint a magyar, legéletbevágóbb érdekeinek', sőt lé­tének veszélyeztetése nélkül ilyen államformát nem valósithat meg. — Ha aí megpróbáltatásokban meg tudtuk őriz­ni a magyar nemzet függetlenségét, azt csak annak köszönhetjük, hogy a szabadság szelleme itt soha­sem veszett kt és hogy akkor, ha nemzeti érdekek forogtak kockán, mindig akadtak az országban A legszebb fllint Szenthazugság Az osztrák filmek kimagasló produkoiója. A világhírt) „Wiener SSngerknaban" kórus szerepléséva' Szombat Széchenyi. olyanok, akik bátran szembefordultak a liatal­masságoknak is. — Állami függetlenségünk és nemzeti önálló­ságunk egyik legerősebb bástyáját látom a ma­gyar királyság helyreállításában, sőt merném ezt mondani, függetlenségünk megóvásának egyik el­maradhatatlan előfeltételét. Azt is hiszem, hogy szomszédaink jól felfogott érdeke szintén nem az, hogy a restaurációt ellenezzél;, hanem ellenkező­leg: az, hogy azt tőlük telhetően előmozdítsák. ' Saját magunkon kivül sekinek nincsen nagyobb érdeke abban, hogy függetlenségünket megőriz­zük, mint nekik, mert hiszen minden alakulat, amely itt bekövetkezhetnék és amely Magyar­ország függetlenségét megingathatná, őket ma­gukat is fenyegetné. — Optimista vagyok — mondotta végül Gratz — a külpolitikai nehézségek tekintetében. A múlt­ra támaszkodva mindig meg tudunk birkózni a nehézségekkel. Rajniss Feronc következett ezután. A parla­mentarizmus ellen beszélt. Propper Sándor a költségvetési vitában elha­nyagoltnak látja a választójog kérdését. A köz­vélemény nincs informálva arról, hogy milyen lesz a reform, a kautélákat feleslegesnek tartja. Miért fél az ország a dolgozó néptől? Ezután a munkanélküliségről beszélt és határozati javas­latot terjesztett be, hogy a kormány a munka­nélküliség elleni kötelező biztosításra terjesszen be törvényt. Mezey Lajos felszólalásával az általános vita végét ért, ezulán Darányi Kálmán miniszterelnök állott fel szólásra. Azzal kezdte beszédét, hogy a kormány bálás a sok tanácsért és ötletért, amelv a vita során felvetődött. — Külpolitikánk célja — mondotta ezután —. hogy állandóan az igazi béke érdekét szol ­gáljuk. Ez a politika jelenti mindeneke)311 a barátainkhoz minden körülmények között való ragaszkodást. Magyarországot a római jegyzö­könyvet aláíró államokhoz, Olaszországhoz és Ausztriához változatlanul fennálló szoros együttműködés fiizi egybe. Ezt az együttműkö­dést különben kifelé is demonstrálja a nem­régiben bekövetkezett és a közeljövőben be­következő államfői látogatás. A gyakorlatban kipróbált öszirlc barátságban élünk a német birodalommal. A mi külpolitikánk azonban a fennálló barátság elmélvitése mellett n^m zária ki az e«ves államokhoz való gazdasági és egyéb közeledést. Azokat a függő kérdéseket, amelyek más államokkal meg vannak, kölcsö­nös megegyezéssel óhaitiuk megoldani. Szük­ségesnek tartom hangsúlyozni, bogy a kisebbségek sorsának kielégítő rendezése nélkül. Magyarország és a kisantant között normális vi­szony nem alakulhat ki. Á magyar kisebbség sorsa meg javításának kérdése a magyar kormány meg nem szűnő gondoskodásnak tárgyát képezi és fogja ké­pezni a íövőben is. — Senki sem vádolhat túlzott optimizmus­sal — folytatta ezután a miniszterelnök. Tisz­tában vagyok azzal a remikivül nagy nehézsé­gekkel, amelyekkel különösen falusi népünk egvrésze kénvtelen mes^i'^deni. Fzért ioarko dunk olyan szociálrioli'ikát fnlvtatm, amelv a nepegészségi. szociális es kulturális szinvona­lat emeli a falunak. A hadsereeröl emlékezett meg ezután a mi­niszterelnök. Hadseregünk azt mutatja, hogy minden fillér, ráköltött kiadás helyes és cél­ját éri. Az alkolmánviogí javaslatokról már több ízben nyilatkozott, legutóbb bejelenlelte, bogy még ebben a nantárl évben beter­jeszti a választójogi javaslatot. A kormányzói iogkor ki'er'esztésérőf szőlő Javaslatot még ebben a költségvetési évben nvuitia be. Ismét kiielenti. liogv ren Ikivul nagv súlyt belvez arra, hogv megfelelően tá­jékoztassa a Ház őcszes pár'iát e kérdésekről. — A lefolyt hat hónap bizonvitia — foly­tatta —, hosv az orszáíi belső rendiét cs nyu­galmát teljes erővel fenntartotta a kormány anélkül, hogy a hatalom eszközeit bármikor is indokolatlanul kellett volna i^énybevenni. A kormány ebben a költségvetési évben be fogja nyújtani a régóta várt frontharcos törvényt Foglalkozni kiván a munkaközvetítés szabá­lyozásának és munkaviszony, a bérek elinté­zésének kérdésével és folytatja az egész iparra a munkabérek és a munkaidő megkezdett sza­bályozását. Az az elhatározása, hogy az iro«. dai alkalmazottaknál 44, az üzemi alkalmazot­taknál 48 órás munkahetet hoznak be. A miniszterelnök megismételte ezután a diktatúráról lett kijelentéseit. Kijelentette, bogy dikaturára csak olt lehet szükség, ahol semmiféle más kivezető ut nem áll rendelke­zésre. Amennyire hive annak, bogy migas színvonalú parlament mellett is igen erős kor­mányzatra van szükség, Magyarországon a diktatúra kér­désével komolyan foglalkozni nem kell. Programja megvalósításához időre van szük­sége és a maga részéről sohasem vállalkozott arra, hogy gyorsasági rekordot állítson fel. Vé­gül hangsúlyozta, hogy el van döntve az a kérdés, hogy a kormány politikája és általá­ban a magyar nemzet haladási iránya a ke­resztény nemzeti irány. Kérte a Házat, hogy ezt az " irányzatot intézményes eszközökkel, szolgálhassa. A beszéd végén Friedrich István közbe­szólt: _ Habakukról nem beszélt! (Általános de­rültség.) A többség ezután általánosságban elfogadta a költségvetést. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter fel­szólalása után a többség sorra elvetette a benvuitott hatá* rozati javaslatokat, csak Károlyi Viktor grófnak a szeszadótör­vény ügyében benyújtott javaslatát fogadta el. Az elnök olván gvors tempóban sorolta fel 3 közel 50 határozati javaslatot, bogy az, ellen­zékről nagy derültség közben kiáltották; — Itt a robotember! Ezután áttérlek az in'ernellAc'ókra, Dinnyés Lajos Balmazújvároson Veres Péter ismert parasztirónál tartott házkutatást tette szóvá. I:.ber Antal kérte, hogy a nyíregyházi ta­nyai lakosság mentesüljön a vásárokon és piacokon a helvpénz fizetése alól. Bornemisza miniszter hivatkozott arra, bogv elvi szempontból nem lehet különbséget tenni a helybeli és nem helybeli lakosok kö­zölt. Éber Anlal második interpelláció iában azt kérte, hogy a nyíregyház? ismétlő iskolában szombaton ne legyen oktatás. Balogh István a fizetések emelését k'rte. Tóbler János a pestszentlőrinci narcellá­zás körül észlelt visszás helyzetet ismer'ctte. A többi interpelláló halasztást kapott, ezzel az ülés 7 órokor véget ért. Támadások ellentámadások a spanyol frontokon Salamanca, máius 12. A felkelő csapatok fő­hadiszállásának hivatalos közleménye jelenti, hogy a felkelő csapatok a biscayai harctéren Guernica és Amorebieta között birtokukba vették a Bizkargi-begységet. A köztársaságiak kedd délu'áni ellentámadása összeomlott. A madridi harctéren a köztársaságiak sok csapatot vontak íjssze. A Taio-folvónál indí­tott heves támadásukat a felkelő csapatok visszaverték. Granadában Kat bombavető repülőgép bom­bákat dobott a Sacro Monté kollégiumra. A bombák egy hároméves gyermeket megöltek. Bombázták a granadai emlékmüvet is, amely erősen megrongálódott. Pozas tábornok, a katalán erők uj főpa­rancsnoka ki'elentette. hogv célia a kormány­hadsereg ui'ászérvezése valamennyi pártmili­ciá egyesítésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom