Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-12 / 106. szám

PgCMXflyARORSZSG Smda. 1937 m£íus 12. Aatg • r.m - óriási vdlaaaiékban nélmagyarorazúg J%MMVt 1 IHyilllC legnagyobb nöi TUfiaUxletébfm Uníó-M^rík JP. Rfii fifS Z tegekcl crősilcMi Igy nem leszünk képesek. A kflíépeurópai helyzet szanálására égy In ód van: a küzépeurópai preferenciális sziszté. ma kiépítése, amelyben részt kellene Ycnniök az ipari államoknak, másrészt a dunainenli mezőgazdasági országoknak és esetleg Lengyelországnak is. Meggyőződésem szeriül világkonferencia elolt állunk, amelyben megint Anglia és Amerika fog vezető szerepel játszani. Ezután belpolitikai kfrdctckrO ' lett it Betli lén. —» Amig a nyugati demoKi aLlim országik ban a megszokott liberális és deaiokralikus iidéz.ttények segítségével fékeit tudták tartani •i forradalmat — mondoUa —, addig a polgári társadalom - egyik bV.vcn r"»v;d, a másik heIvon évekig tartó kisiírlAÍczés ellenére sem bírván leküzdeni a forradalom szellemét. — a diktatúrák Vállak úrrá. tfjy jött léire az olasz fasizmus, u német nemre! i szocializmus, Ausz.riáhan a rendi alapon álló állam. Nálunk eltérő volt a fejlődés. Az összeomlás után egyik napról a másikra a kommunizmus lett úrrá hamar el is m*ilt. Ekkor Magyarország az elé a dilemma elé került, hogy megismétlődése ellen, vagy a diktálni eszkoÉéhez folyam'KÜk, ^agy vls«zntér az alkuimányos régi magyar Formákhoz és ahhoz a demokratikus reudszerhrz, amelynek evolúciós létráján ml még meglehetős távol voltunk. — Eleinte ugv látszott, hogy nálunk fog az első diktatúra kifejlődni, de ez nem következeit he. sikerrel térlünk vissza a magyar alkotmányosság rendszerire. Tizennyolc év bebizonyította. bogy itt nincs szükség semmiféle diktatúrára (Helyeslés a baloldalon), tw>gv a íuaKyar alkotmányos intézmények segítségével úrrá hidunk lenni minden szuhverziv mozgalommal szemben. — Abszolút elítélek tehát mlndni olvan tjirekvést. nmeiv akár diklahirát akár n be'őle folvó inlézmenveket akarná eblien az országban életrekel leni. (Meguiuló helyeslés a baloldalon. a középen, valamint a kormánypárt cgyrészén.) Ne löijünk ágvmul ssunvogra, semmi szükség erre, mert — hogv jó pestiesen fv iez/em I i magamat — Csocsó háesl balkezének kisui iával intézi cl .rendőri Jéren ezeket a kérdéseket és nincs ehhez szükség diktatúrára. — Azérl voltam ellenzék'' az előző kormánvPtik, mert szimptómákat láttam, am élvek eltérést mulattak az általam helyesnek ismert iránytól és ha von » íelenleei kormánynak kötelessége, ugy az abból áll, hogy azokat a csökevénveket, nmei vek akár a saíát pártiában, akár a salát snilófiihuu. akár a háln miteiitt álló egyes szervezetekben felütik a fejüket, megszüntesse és tiszta helyzetet teremtsen, Inert semmi szükség arm. liorv az é* ezredes mngvar alkotmányos eszközökön túlmenőiét* diktatórikus eszközökkel akarjuk ennek az országnak a rend lét biztosítani. Igenis, eWőlt a világnézeti kérdés Magvarországon. — folytatta Bethlen - még pedig 1010. után. £« lia a miniszterelnök ur azt mondta, höffV a világnézeti kérdés a nemzeti és keiesz'étiy irány ;avára dőlt el, ezzel nem mond eleget, mert eldőlt a magvar alkotmányosság javára Is. fldólt a demokratikus feüődés javára Is, amit éppen olvan fontosnak kell tartanunk, mint a kérdés eldőlésének másik részét. (Hetyeslés a baloldalon.) — v ^éxégot talán csnk egv probléma okoz: a rsídókérdés. amelv elől nem akarok kiiérni — folvtaüa most Bethlen. Az a nézetem, hogv' igenis van Zsidókérdés, mert nem az dönti el •> dolgot. hoizv lörvénveink helyesek, vagv sem, hiszen mlndnyáían meg vnívunk győződve, hogy a törvény előtti eaven'őséK abszolút szükség. mev nem szüntethető és méufs vannak kövctelcrek. mégis van elégúletlenség. A baj csak az. hogy amikor róla beszélünk. akkor azok. akik erről n kérdésről beszélni szeretnek, ebben akarták lá'ni a magyar elet összes bajainak forrásait. Emögött a gondolkozás mögött tulajdonképen egy harcias és gyűlölködő antiszemitizmus áll, amely lehet kilünő jelszó bizonyos vagyak ébresztésére egyes rétegek körében, lehet kitűnő jelszó bizonyos gazdasági, szociális ú Pulitikai követelések felállítására, de ebben a gyűlölködő atmoszférában ezt a kérdést megoldani nem fogják, »uert a gyűlölet destruáhii képes, építeni boha. — Ha van zsidókérdés, akkor a kormánynak kötelessége egy józan, okos, körültekintő, a jogegyenlőséget nem sértő programot felállítani. — Az utóbbi hatvan-hetven évben meglehetősen nagvarányu bevándorlás volt Galíciából és azokból az országokból, ahonnan zsidó tömegek jöttek ide és ezek a maguk gazdasági leleményességével és képességeikkel, amelyek meghaladják ugy a magyar faj gazdasági képességeit, mint az egyéb itt lakó, esetleg sváb, vagy más népek képességeit, ezen a téren tiagv sikereket értek el. Ezek a gazdasági képességek szuperiorusnk. Ezek a tömegek igenis Iélesitcltek Magyarországon uj ipart, uj kereskedelmet, uj vállalkozást és gazdasági téren olyan dolgokat, amelvek az országnak nagv előnyére és javára váltak. Ezen n ?m segít a gyűlölet fehér Izzásig való fokozása és nem segít ezen a hitleri eszközök igénvbevé* tele Sem. Eltekintve áltól, hogv a magyar nép méltányossági érzéke, iogérzékc rövidesen szembefordulna ilven kisérl«>Mel. kérdem, megen^edhet-e magának egv kilencnit'Mós kis n^n olvan dolgokat, mnilveneket es?v bMvenmilliós nép is all«e engedhet meff magának? Drózdv Győző: A* is ráflzetl Bethlen: Legvünk tisztában azzal, hogv az első kővetkezménv az volna, hogv elveszítenénk azokat a vtlA*»«im**"éksft. artfWket hos< éven kere^z'"' rn«rvne*>»>*en felépítettünk elsősorban »2 angolszász néoeknel. rZaios helyeslést Világbo'koUnak tennénk ki magunkat. amelvhen ns»gvnehézen ő««zerormannáv.V a legrövidebb idő alatt, amikor látiuk. hogv Németország is csak pagvnphezen küzd ellene. Legyünk tisztában az&d, bogy a mngvnr kisebbségek el len ezt az eszközt alkalmaznák elsősorban cs azon a napon, amelven ml erre az útra lépnénk. Es legvünV tisztában azzal, hogy megakadna e»íész belső Gazdasági életünk. A kormánv dolgozza ki fokozatosan az okos, körültekintő programot, amely szükséges ahlnz, hogv a keresztény nia^var társadalom a gnz(In«á«i é1o»hen si pozíciókat fokozatosan másához bódítsa, a tná«lk oldalon azonban erős kézzel lesve leheletlenné vzt az an'»«zemifa izgatást, ame'v ezt a kérdést t>'-»niís \áná"vokra lerel! és ebben az orszáeban felfordulást produkálni és a szélső leiszavakat népszerűsíteni alkalmas, amivel ezt a kcrdcst megoldani oohasem fogjuk. y Ha van német veszedelem — folytatta ezután Bethlen —, a magyar kormánynak meg kell védenie az ellen az országot ugy a kisebbségek. mint a rend terén. Erdélvben a magvar kisebbség helyzete tűrhetetlen, halálos veszedelemben van. A kísérletet meg kell tennünk és ha ez nem sikerűt, rd\kor a nemzet egész ereiének megfeszítésével, minden képességének la'havetésével oly un nemzetközi akciót kell Indítani, amelv a nus'lnló magyarságot Erdélvben megmentheti. (Taps-) Bethlen után Némethi/ Vilmos következett. Arról beszélt, hogy a zsidókérdést gazdasági és szociális problémának tekinti. A zsidóság olyan pozietőt tölt be a pazdasá^i életben, amelyből máról holnapra kiemelni már azért sem lehet, mert nem volna mivel pótólnl. BátisdQhy György: Nem akarnak diktatúrát, de olyan kezdeményezéseket kérnek, amelyekkel kj hetőség szerint meg lehet oldani az ífíuság probI léméit. Ezután ifj. Balogh István igyekezett elmondani beszédét. A nyilas képviselő felszólalása közderültségbe fulladt. Kijelentéseit állandó derű kitérte minden oldalon, imikor obben a hangulatban egymást érték a tréfás közbeszólások, Komis Gyula alelnök igy szólt a képviselőkhöz: —*Ne méltóztassék a szónok nehéz helyzeté! közbcszólásokkal fokozni.., Tóblcr József és Létay Ernő után Cso<Sr La]c* következett. Határozati javaslatot nyújtott be ar«. Tói., hogy készítsenek statisztikát a nyugdijascik' ról. Az elmúlt évekbea szociális szempontból som« ml sem történt. /I költségvetés antiszociális, majdnem annyi a fogyasztási adó, mint az egyenes adó. A költségvetést nem fogadta cl. Husovszky Lajos Gömbös Gyula politikáját védelmezte, kijelentette, senki sem vonhatja kétségbe, hogy politikája reális volt. Külpolitikai elgondolását igazolják a mostani események. Széchenyi György gróf szükségesnek tartja, hogy a telepítés kérdésével intenzivebben foglal* kozzanak. őrlési udót el kell törölni és a borfogyasztási adót meg kell szüntetni. A parlamenti pártokra szükség van, "cui tartja lehetségesnek a pártok összeoh adását, meg kell találni az együttműködés lehetőségét a munkássággal. —I.'álunk mindent a jobboldal és buloldai szemszögéből néznek —- folytatta — és a Ber-> lm—Róma tengely szemszögéből. Kérdeni, vájjon Bécs-Budapest nem olyan tangely-e, amely' böl szintén ki lehet indulni. Sajnálatoznak mond* ja, hogy a Rákóczi-szobor leleplezésére m:n hiv-. tdk meg a francia nemset képviselőiét. Jenes András beszélt ezután. — En, aki kulturcmber vagyok — mondta —, kérem a kormányt, na engedje megbüntetni azokat a 52ülöket, akik ruha- és lábbcUhiány miatti nem tudják gyermekeiket iskolába küldeni. ürobny Lajos hangoztatta, hogy a páriámén•* tárizmus a magyar élet jövőjét Jelenti, ez az egyetlen alap, amelyen az ország jövőjét fel lehet építeni. A magánalkalmazottak különadójának readezésót és a frontharcos törvény megalkotását sürgette. Somogyváry Gyula a falu problémáiról bőszéit. Hangoztatta a falu elektrifikálásának szükségességét, különösen a háziipart keli fejlesztőn!. Az iparnak falura való telepítésével a falunak igen sok szociális és gazdasági baját lehat orvosolni. Végül hangoztatta, hogy a falu különféle kulturális megnyilvánulását ápolni kell. Bupcrt Rezső volt a köveikelő felszólaló. Elsősorban az adórendszert bírálta és antiszociálisnak és erkölcstelennek numdolta a fogyasztási adót. Határozati javaslatol nyújtott be, hogy a kormány minél előbb keszitsc el a progresszív, igazságos és a megélhetési körülményeket is tekintetbe vevő adó- és illclékkódeset. Ugyancsak határozati javaslatot nyújtott be, hogv a kormány julius 1-től szüntesse be a Íf3-as bizottság által való kormányzást. Birália az egykéz-rendszert, majd a vízum eltörlését. » kényszernyugdijazási törvény megszüntetésé! és az összeférhetetlenségi törvény mielőbbi megvalósítását sürgette. A titkos választójogot mihél előbb be kell vezetni. Külpolitikai téren a bellin—római tengely nem örvendezteti meg, csak az nyugtatja meg, hogy a kormánv mindig hangoztatja, hogy ezt az oriei-.tá<••""' n 1*'ke érdekében követi. Végül a megszállni lenilefi magyar kisebbségek védelmére szólított:! fel a kormányt. A költségvetést uem fogadta el. Tahy László alelnök ezután napirendi indítványt tett, a Ház legközelebbi ülését szerda délelőtt tartja, az ülésre 12 interpellációt jegyeztek be. Az ülés 7 órakor ért véget,