Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-02 / 99. szám

Vasárnap, 1937. május 2. Politikai napilap XIII. évfolyam. 99. sz. Ausztria és Magyarország Bármilyen jelentőséget tulajdonit is a ma­gyar miniszterelnök nyilatkozata annak a ténynek, hogy az osztrák államfő hivatalos külföldi látogatásait a magyar határok átlé­pésével kezdi meg, — még cnnok a ténynek jelentőségén is túlnő az utazásnak egyéb irányban keltett hatása. Az a látogatás, amit a magyar kormányzó tett meg Ausztriában s az osztrák államfőnek ezt viszonzó látoga­tása a két egymás* mellett élő ország egy­másra utaltságát jelképezi. Nem véletlenek fűzték ösrsze évszázadokra ezt a két orszá­got, nem muló szeszélyek adták át a magyar nemzet fölötti jogart évszázadokra 5 Habs­burg-családnak s ha a dinasztia és nemzet viszonyában volt is sok keserűség fe sok csa­lódás s ha a hatalom és a nemzeti érzés eb­ben a viszonyban békésen osztozkodni nem is tudott, mégsem véletlen az, hogy ez a vi­szony, — négy évszázadon keresztül megma­radhatott s minden szabadságharc a dinasz­tikus erők gyarapodásával ért véget. Amikor Magyarország és Ausztria közötti viszony tartalmát és irányát keressük, nem helyettesíthetjük Ausztriát a Habsburg-csa­láddal. Lvszázadokon keresztül egyet jelen­tett a magyar nemzeti politika számára Ausz­tria a Habsburg-dinasztiával, de ma, amikor nemzetközi kapcsolatokat keresünk, nem té­vedhetünk érzelmek ingoványaira föl-föl buk­kanó emlékeknek engedelmeskedve. Ma le­het valaki lelkében a legmeggyőződésesebb hive a köztársaságnak s mégis ugy láthatja s ugy vallhatja is, hogy Magyarország csak Ausztriával együtt állhat ellen azoknak az erőknek, melyek államformáját, alkotmányát s talán fennmaradását is veszé­lyeztethetik. Ausztria és Magyarország -év­századokon keresztül n dinasztia hatalmát jelentették, összefogását népeknek, melyek­nek gazdasági érdeke, kulturális hivatása, nemzeti célja s történelmi küldetése centri­petálisan működtek az őket egy államhata­lomba paranisoló erőkkel szemben. Az OÍZ­trák-macryar monarchia a világháborúig a di­nasztia hatalmának volt területi alapja s ha alkotmányos rendelkezések diszeit itt-ott szénitették is azt az abszolút hatalmat, — „elég, a példa fáj", — a dinasztiának és a nemzetnek mérkőzéseiből,, akár fegyvere­sek, akár alkotmányosak voltak is ezek a küz­delmek, soha nem a nemzet és soha nem e nemzeti jogok kerültek ki győztesen. Mindez azonban történelmi emlékké vált. A monarchia megszűnt s a monarchiával megszűnt az alkotó államok területi egysé­ge is. A dinasztia elmúlása azonban nem je­lentheti azoknak a történelmi erőknek elapa­dását, melyek négy évszázadon keresztül po­litikai egységgé tudtak emelni egy gazdasá­pi egységet s államszövetséggé emeltek te­rületi egvmáshoztartozást. A Napból kisza­kadhatnak bolygók, de azok engedelmesked­ni kénytelenek továbbra is azoknak a termé­szeti erőknek, melyeknek korábban uralma alatt állottak- Ausztria testéről leszakadhattak területek s Magyarország testéből kiszaggat­hattak országrészeket, a leszakadt területek s kiszaggatott országrészek tovább is ré­szei m áradta k a gazdasági egységnek s a geográfiai összetartozásnak. S ezek kö­zött a részek között Ausztria és Magyaror­szág löszben a gazdasági elsőség, részben a kulturális szinvonal, részben az államalkotó képesség jogcímén igényelheti a vezető sze­repet. S attól tartunk, hogy ennek az egymásra utaltságnak több jogcímét találjuk meg a jövőben, mint amennyire a múltból hivatkoz­ni tudnánk. A parancsuralom korszakában, — XIX. évszázad a szabadság százada volt, a XX. század íj diktatúrák államrendjének kor­szaka, — a két szomszédország együttes ere­je töltheti csak be a rájuk bizott történelmi hivatást. S ha Kelettel szemben együttesen védekezni tudtak a török ellen, a nyugati ve­szedelemmel szemben ugyancsak együtt e­sen kell védekezniük az u j p o­gány sággal szemben. Ausztriát nem lehet magárahagyni a német birodalom el­leni helytállásában, az expanziv német lélek s Ausztria németségének az a vágya, hogy politikái közösségben élhessen azokkal, akik­kel kulturális közösségben él, még akkor is veszélyessé tenné a lelkek vonzását, ha po­litikai törekvések s financiális áldozatok nem erősítenék ezt a vonzalmat. Magyarország politikai békéje sok vonatkozásban függvé­nye az osztrák belpolitikai helyzetnek s talán azt is mondhatjuk, hogy minél f ü g g e t ­1 e ni e b b lett e g y m á s t ó 1 .c z a kél or­szág, annál inkább vannak egy­másra utalva s függő helyzetüket nem mutatja meg olyan demonstráló erővel, mint — függetlenségük. Ha Ausztria nem fog tudni ellenállást tanúsítani a németorszá­gi törekvésekkel szemben s ha a német biro­dalom politikai rendszere Passaun innen is győzedelmeskedne, akkor az ezeréves m agyar alkotmány is veszélyes zónába k e r ü 1 s a magyar parlamentáris rendszert is alapjaiban fogja megingatni a szomszédságáig elharapózott uj politikai fel­fogás s uj államhatalmi berendezkedés. Ausztriának és Magyarországnak mos-, va­lóban vállvetve kell teljesiteniök világ­történelmi hivatásukat. S meg kell érienlök, hogy gazdasági téren is támogatniok kell egymást, mert minél jobban segítik egymást a gazdasági élet harcában, annál több erőt tudnak kifejteni politikai küzdelmükben is. Ausztria és Magyarország baráti k ö z e 1 e d é sének nem lehet restau­rálás a célja, hanem az önvéde* lem, bár ha választani kellene ai Habsburgok restaurálása és a ho­rogkereszt között, nincs olyan dog­matikusan köztársasági, aki tiltakoznék fi a Habsburgok uj uralma ellen. De minden restaurálási törekvés nélkül is meg kell ta­lálnia egymás kézét és egymás lelkét annak' a két országnak, melyre ugyanannak a törté­nelmi hivatásnak betöltése vár s mely csalt gazdagodhutik a testvér-ország politikai és gazdasági barátságával. Darányi és Eckhardt tárgyalásai Együttműködés lehetséges a kormánypárti és a független kisgazdák között? Dublin, május í. Az ír alkománvt tegnap este kihirdették és ezzel -az ir szabadállam el­szakította az utolsó kötelékeket, amelyek még az angol koronával összekovácsolták. Az uj ir alkotmány Írország teljes függetlenségét pro­kl amálja, kimondja, hogy az ir népnek meg­rcndithefctlen joga, bosv maga válassza meg a saját kormán vformá ját, maga szabálvozza viszonya ta külvilággal. Egv másik rendelke­zés az ir szabadállamnak uj nevet ad. ezentúl Eire-nek fogják nevezni, ez gael nyelven any­nyit jelent, mint Írország. ­— Eire szuverin, független, demokratikus állam — mondja az uj alkotmány —, amely­ben korlátlanul érvényesül népének Istentől eredő emberi joga és hatalma... Londonból jelentik: Az ir állam hivatalos nvelve az ir. aztán az angol. Az elnök a leg.. első személv az országban, jogkörét az alkot­mány szabályozza. Az elnököt népszavazással választják meg. ő a legfőbb hadúr, ő nevezi ki a minisztereket, az összes tiszteket. \z al­kotmánytervezet egyáltalán nem emliti az an­gol királyt. Az angol saitó ezzel kapcsolatban az! írja, hogy Írország alkotmánytervezet? ez­zel trónjától fosztja meg VI. Gvörgvöt. A kérdés a koronázás után Londonban tar­tandó értekezlet elé keiül. Döntő csata kezdődik Bilbao előtt 4 baszkok kitartanak a második védelmi vonalon — Anqol had*, hajók védelme mellett megkezdték a gyerekek és asszonyok elszál* litásáf Hcndaye, május 1. A felkelők' jelentése sze­rint Mola tábornok csapatai az északi harc­téren többnapos előrenyomulás, után oéníeken pihenőt tartottak, csak a légi haderők harcol­tak tovább. A baszk hivatalos jelentés szerint a felkelők előnvomulását a baszkok állították tneg, Bilbaót az utolsó x erükig védelmezni akar iák. Valószínű, hetev Bilbao előtt néhány napon belül döntő ütközetre kerül a sor. Az angol kormány döntése szerint a *y.Ibaó­ból elszállítandó polgári lakosság hajóit a 3 kilométeres parti zónán kívül angol hadihajók kisérik. A baszk lakosság menekülése meg­kezdődön. Madridi jelentés szerint a felkelők ü!eg"i heves ágyutiizet ziulitotlak a fővárosra. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom