Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

DfXMAGYARO Szombat, 1937. május 1. Polilikai napilap XIII. évfolyam. 98. sz. n város és az iparosok A péntek délutáni kisgyűlés tárgysoroza­tának jelentékeny részét foglalták le az ár­lejtési ügyek. S ha valaki meg akarná rajzolni a mni kornak munkaviszonyait, az ipari fog­lalkoztatás képét, tanulságos anyagot találna azokban a tárgyalásokban, melyeket a közü­letek a vállalatok kiadásának kérdésében folytatnak le­Meg lehet állapítani, hogy az iparosok kö­zött soha olyan éles verseny nem volt és soha olyan csekély haszon — kilátásával nem elégedtek meg, mint a mai időkben. Minél nehezebbek az életfeltételek, minél jobban romlik az iparosok foglalkoztatásának in­dexe, annál olcsóbban kénytelen munkát vállalni az iparos s anniíl mélyebbre kénytelen leszállítani életszínvonalát. A munka kell már csak a személyzetnek s az eszközöknek foglalkoztatásáért is s az ipa­ros kénytelen munkát vállalni akkor is, ha filléres nyereségekkel számolhat csak. A köz­munkák fokozása s azok az áldozatok, me­iyeket a társadalom a közmunkák fokozása érdekében hozni kénytelen, ha elsősorban a munkásság foglalkoztatását s életfenntartá­sát hivatottak is biztosítani, nem téveszthe­tik szemük elől azt a célt sem, hogy nem­csak a munkanélküli munkások­ról, hanem a munkanélküli mun­kaadóról is gondoskodni kell. Vannak iparágak, melyekben egyetlen megrendelője van csak: a közület. A péntek délutáni kisgyűlés kövezési munkálatok ki­adása fölött elöntött s a szegedi kövezőiparo­sok már csak azért is a legnagyobb érdek­lődéssel kisérték a kisgyűlés tárgyalását, mert a városon kivül a kövezőiparosokat más alig foglalkoztathatja s a város egy egész évre adta ki a kövezési munkákat. Vagy most kapnak munkát, vagy egyáltalában nem kapnak. S akármilyen indokolt, helyes, sőt szükséges is az a gondoskodás, mely a váro­si pénztár érdekeit tartja szem előtt s mely minden árlejtésnél arra ügyel, hogy a város polgárságának legkisebb tehervállalása mel­lett történjék meg a munka kiadása, mégis az látszik helyesnek, amit a kisgyűlés elhatáro­zott : hogy ne a legolcsóbb ajánlattevő egyetlen iparos, hanem a legolcsóbb aján­lat egységárai mellett valamennyi kö­vezőmester is jusson munkához. A kérdés a városra nézve nem nagyjelen­tőségű, s inkább csak elvi állásfoglalása miatt bir jelentőséggel. A város nem károsodhatik, tehát nem lehet drágábban kiadni a munkát, mint ahogyy a legolcsóbb ajánlattevő annak elvégzését vállalta, de nem lehet egyetl en vállalkozónak sem kiadni, mert a város­nak nemcsak az uccák kövezésé­ről kell gondoskodnia, hanem azokról is, akik az uccakövezés költségeit összeadják. Mit ér az, ha kövezett uccuink lesznek, de nem lesz dol­gozó polgárságunk, nem folyik polgári mun­' i. mely eredményeivel a közület fenntartá­sa is képes? A város nem tagadhatja meg örődését az élő emberektől sem, ha a halott ' övekről gondoskodni köteles. Voltak idők amikor a financiális szempon­toké volt az elsőség, dc jelentőségben a sz o­i iáli* szemDontok a financiális követelmények mellé nőttek. Szo­ciális és financiális szűrőn kell áteresztenie a városnak minden fillérjét. A • tisztviselői fize­tések mellett az inségköltspgvetés s a.városi közmunkák' jelentik azokat a kapukat, me­lyeken keresztül a városi polgárság közszol­gáltatásai a polgársághoz visszafolynak. A közigazgatás nem jogszabályok végrehajtója, hanem az élet szabályozója s minél terhe­sebbek az életviszonyok, annál többet kell vállalni a közigazgatásnak a polgárságról való gondoskodás terheiből. Ennek a normá­nak kell megszabni a város és az iparosság viszonyát. Az inségköltségvetések gondoskodn a k a munkanélküli munkásokról, a város közmun­kákkal gondoskodjék a munka­n é 1 k ü 1 i munkaadókról- De akkor en­nek a gondoskodásnak igazságosnak és szo­ciálisnak kell lennie s arra kell törekednie, hogy minél több iparost tudjon foglal­koztatni s minél több munkaadó számára tudjon nyújtani — munkásokat foglalkoztató megbízásokat. S ezért helyeseljük a pénteki kisgyűlés ha­tározatát, mely felosztotta a város kövezési munkálatait a szegedi kövezőiparosok között, — a város senkinek sem adhat a mai időkben vagyonszerzésre alkalmat, de ha teheti, biz­tosítson mindeki számára valamit a közmun­kákból s a polgári munka hasznaiból. Az ter­mészetes, hogy a közszállitási szabályokat a legrigorozusabban be kell tartani s természe­tes az is, hogy a városi pénztár érdekeivel is az első vonalban kell törődni, de amit még lehet tenni a szabályok sérelme, a város ká­rosodása nélkül, azt mind meg kell tenni an­nak érdekében, hogy abból a kenyérből, amit a köz tud nyújtani, minél többen tudjanak törni a maguk számára egy-egy darabot. Diktaturakisérlet helyett: szociális segitség, választójog, alkotmányosság Griger Miklós drámai beszéde a.képviselőház pénteki ülésén. Elénk költség­vetési vita, személyes fináléval! Budapest, április 30. A képviselőház pénte­ken élénk érdeklődés mellett folytatta a költ­ségvetés vitáját. Az első beszédet Griger Miklós mondotta nagv* figyelem közben. Griger, azzal kezdte, hogy visszapillantást vetett politikai kálváriájára, amit a házfelosz­laláskor lelt közbeszólásával idézett fel. Azl kiáltotta a miniszterelnök felé, hogy nem vál­totta be igéretét. ezzel a közbeszólásával meg­pecsételte sorsát és tudta, liogy el fog vérezni az egyenlőtlen küzdelemben, de a lovasberényi kerület bizalmából most mégis bekerült a par­lamentbe. Ezután a választójog kérdésére tért át. Az utóbbi hat év alatt négy kormány igérte meg a választójog reformját, de egvik sem csinálta meg. fin a néhai miniszterelnök ur jóhiszemű­ségét és anvagi önzetlenségét mindig becsül­tem, de politikáiát károsnak, veszedelmesnek tartottam. A házfeloszlatás nem ütközőit a jog­szabályokba. de nem felelt meg az alkotmá­nvosság szellemének. Nem voltak ugyanis olvan viharos politikai küzdelmek, amelyek ezt meg­indokolták volna. Ez a választás — mondoHa Gri­ger — a leöcsunvább választás volt. amely valaha M-,f'varországon le­zajlott. — Bethlen választásai elleti is sok'panasz hangzott el, de viszont Bethlen soha nem mon­dotta. hogy azért jött, hogv eltörölje a nyílt választást és bevezesse a titkosat, nem hirdette narlamentben. sem rádióstúdióban, ellenkező­leg, bemutatkozásakor kijelentette, hogv ellen­sége az egész vonalon bevezetendő titkos vá-N lasztójognak. s — A közigazgatási biróság Ítéletei nem hagy­ták jóvá azt a dicsekvést, hogy a nemzet ön­kéntes lelkesedéssel állt az előző kormánv mö­gé. Hogy a totális mandátumharácsolások ne ím döntötték letargiába és kétségbeesésbe a ha­zafias magyar lelkeket, hogy a magyar nép lel-, kéből nem veszett ki a jobb jövőbe vetett hit, azt elsősorban a közigazgatási bíróságnak kö­szönhetjük, amelvnek hófehér tógájához nem értek fel a legádázabb politikai harcok dula­kodásai sem — mondotta tovább. A közigazga­tási biróság ítéletei nyomán felszabadult a nemzeti közvélemény és felujjongott: Istennek hála, vannak még birák Magyarországon! A kormányrendszernek nem fá jt, liogv a biróság uihól és uiból fejére olvasta a törvényszegés veikét. A kormányrendszer ízlését nem sértet­te, hogv olv képviselők ülnek mögötte, akikét halottak kriptaszagu szavazatai juttatlak nian­tumlioz. filetrc-hfdálra meg kell védelmez­nünk a bírói függetlenséget, mint a legerősebb alkolmányvédelmi fórumot, amelv nélkül nincs jogbiztonság, nincs iog­rend és a hatalmas azt tiporja el. akit. akar. amelv nélkül a hun siker, az erény szégyen és gyalázat. (Viharos taps.) Ezután Griger kijelentette, hofíy az előző kormánv uralma nem több kcnvcrel. hanem több szolgaságot és kevesebb szabadságét je­lenteit a suta, idétlen diktatúrának. Hogv a diktatórikus kísérlet nem sike­rült, annak a néhánv kiváló politikusunknak Vőrződhetjük, akik felemelték tillakoző szavú.

Next

/
Oldalképek
Tartalom