Délmagyarország, 1937. május (13. évfolyam, 98-120. szám)

1937-05-01 / 98. szám

DfXMAGYARO Szombat, 1937. május 1. Polilikai napilap XIII. évfolyam. 98. sz. n város és az iparosok A péntek délutáni kisgyűlés tárgysorozatának jelentékeny részét foglalták le az árlejtési ügyek. S ha valaki meg akarná rajzolni a mni kornak munkaviszonyait, az ipari foglalkoztatás képét, tanulságos anyagot találna azokban a tárgyalásokban, melyeket a közületek a vállalatok kiadásának kérdésében folytatnak leMeg lehet állapítani, hogy az iparosok között soha olyan éles verseny nem volt és soha olyan csekély haszon — kilátásával nem elégedtek meg, mint a mai időkben. Minél nehezebbek az életfeltételek, minél jobban romlik az iparosok foglalkoztatásának indexe, annál olcsóbban kénytelen munkát vállalni az iparos s anniíl mélyebbre kénytelen leszállítani életszínvonalát. A munka kell már csak a személyzetnek s az eszközöknek foglalkoztatásáért is s az iparos kénytelen munkát vállalni akkor is, ha filléres nyereségekkel számolhat csak. A közmunkák fokozása s azok az áldozatok, meiyeket a társadalom a közmunkák fokozása érdekében hozni kénytelen, ha elsősorban a munkásság foglalkoztatását s életfenntartását hivatottak is biztosítani, nem téveszthetik szemük elől azt a célt sem, hogy nemcsak a munkanélküli munkásokról, hanem a munkanélküli munkaadóról is gondoskodni kell. Vannak iparágak, melyekben egyetlen megrendelője van csak: a közület. A péntek délutáni kisgyűlés kövezési munkálatok kiadása fölött elöntött s a szegedi kövezőiparosok már csak azért is a legnagyobb érdeklődéssel kisérték a kisgyűlés tárgyalását, mert a városon kivül a kövezőiparosokat más alig foglalkoztathatja s a város egy egész évre adta ki a kövezési munkákat. Vagy most kapnak munkát, vagy egyáltalában nem kapnak. S akármilyen indokolt, helyes, sőt szükséges is az a gondoskodás, mely a városi pénztár érdekeit tartja szem előtt s mely minden árlejtésnél arra ügyel, hogy a város polgárságának legkisebb tehervállalása mellett történjék meg a munka kiadása, mégis az látszik helyesnek, amit a kisgyűlés elhatározott : hogy ne a legolcsóbb ajánlattevő egyetlen iparos, hanem a legolcsóbb ajánlat egységárai mellett valamennyi kövezőmester is jusson munkához. A kérdés a városra nézve nem nagyjelentőségű, s inkább csak elvi állásfoglalása miatt bir jelentőséggel. A város nem károsodhatik, tehát nem lehet drágábban kiadni a munkát, mint ahogyy a legolcsóbb ajánlattevő annak elvégzését vállalta, de nem lehet egyetl en vállalkozónak sem kiadni, mert a városnak nemcsak az uccák kövezéséről kell gondoskodnia, hanem azokról is, akik az uccakövezés költségeit összeadják. Mit ér az, ha kövezett uccuink lesznek, de nem lesz dolgozó polgárságunk, nem folyik polgári mun' i. mely eredményeivel a közület fenntartása is képes? A város nem tagadhatja meg örődését az élő emberektől sem, ha a halott ' övekről gondoskodni köteles. Voltak idők amikor a financiális szempontoké volt az elsőség, dc jelentőségben a sz oi iáli* szemDontok a financiális követelmények mellé nőttek. Szociális és financiális szűrőn kell áteresztenie a városnak minden fillérjét. A • tisztviselői fizetések mellett az inségköltspgvetés s a.városi közmunkák' jelentik azokat a kapukat, melyeken keresztül a városi polgárság közszolgáltatásai a polgársághoz visszafolynak. A közigazgatás nem jogszabályok végrehajtója, hanem az élet szabályozója s minél terhesebbek az életviszonyok, annál többet kell vállalni a közigazgatásnak a polgárságról való gondoskodás terheiből. Ennek a normának kell megszabni a város és az iparosság viszonyát. Az inségköltségvetések gondoskodn a k a munkanélküli munkásokról, a város közmunkákkal gondoskodjék a munkan é 1 k ü 1 i munkaadókról- De akkor ennek a gondoskodásnak igazságosnak és szociálisnak kell lennie s arra kell törekednie, hogy minél több iparost tudjon foglalkoztatni s minél több munkaadó számára tudjon nyújtani — munkásokat foglalkoztató megbízásokat. S ezért helyeseljük a pénteki kisgyűlés határozatát, mely felosztotta a város kövezési munkálatait a szegedi kövezőiparosok között, — a város senkinek sem adhat a mai időkben vagyonszerzésre alkalmat, de ha teheti, biztosítson mindeki számára valamit a közmunkákból s a polgári munka hasznaiból. Az természetes, hogy a közszállitási szabályokat a legrigorozusabban be kell tartani s természetes az is, hogy a városi pénztár érdekeivel is az első vonalban kell törődni, de amit még lehet tenni a szabályok sérelme, a város károsodása nélkül, azt mind meg kell tenni annak érdekében, hogy abból a kenyérből, amit a köz tud nyújtani, minél többen tudjanak törni a maguk számára egy-egy darabot. Diktaturakisérlet helyett: szociális segitség, választójog, alkotmányosság Griger Miklós drámai beszéde a.képviselőház pénteki ülésén. Elénk költségvetési vita, személyes fináléval! Budapest, április 30. A képviselőház pénteken élénk érdeklődés mellett folytatta a költségvetés vitáját. Az első beszédet Griger Miklós mondotta nagv* figyelem közben. Griger, azzal kezdte, hogy visszapillantást vetett politikai kálváriájára, amit a házfeloszlaláskor lelt közbeszólásával idézett fel. Azl kiáltotta a miniszterelnök felé, hogy nem váltotta be igéretét. ezzel a közbeszólásával megpecsételte sorsát és tudta, liogy el fog vérezni az egyenlőtlen küzdelemben, de a lovasberényi kerület bizalmából most mégis bekerült a parlamentbe. Ezután a választójog kérdésére tért át. Az utóbbi hat év alatt négy kormány igérte meg a választójog reformját, de egvik sem csinálta meg. fin a néhai miniszterelnök ur jóhiszeműségét és anvagi önzetlenségét mindig becsültem, de politikáiát károsnak, veszedelmesnek tartottam. A házfeloszlatás nem ütközőit a jogszabályokba. de nem felelt meg az alkotmánvosság szellemének. Nem voltak ugyanis olvan viharos politikai küzdelmek, amelyek ezt megindokolták volna. Ez a választás — mondoHa Griger — a leöcsunvább választás volt. amely valaha M-,f'varországon lezajlott. — Bethlen választásai elleti is sok'panasz hangzott el, de viszont Bethlen soha nem mondotta. hogy azért jött, hogv eltörölje a nyílt választást és bevezesse a titkosat, nem hirdette narlamentben. sem rádióstúdióban, ellenkezőleg, bemutatkozásakor kijelentette, hogv ellensége az egész vonalon bevezetendő titkos vá-N lasztójognak. s — A közigazgatási biróság Ítéletei nem hagyták jóvá azt a dicsekvést, hogy a nemzet önkéntes lelkesedéssel állt az előző kormánv mögé. Hogy a totális mandátumharácsolások ne ím döntötték letargiába és kétségbeesésbe a hazafias magyar lelkeket, hogy a magyar nép lel-, kéből nem veszett ki a jobb jövőbe vetett hit, azt elsősorban a közigazgatási bíróságnak köszönhetjük, amelvnek hófehér tógájához nem értek fel a legádázabb politikai harcok dulakodásai sem — mondotta tovább. A közigazgatási biróság ítéletei nyomán felszabadult a nemzeti közvélemény és felujjongott: Istennek hála, vannak még birák Magyarországon! A kormányrendszernek nem fá jt, liogv a biróság uihól és uiból fejére olvasta a törvényszegés veikét. A kormányrendszer ízlését nem sértette, hogv olv képviselők ülnek mögötte, akikét halottak kriptaszagu szavazatai juttatlak niantumlioz. filetrc-hfdálra meg kell védelmeznünk a bírói függetlenséget, mint a legerősebb alkolmányvédelmi fórumot, amelv nélkül nincs jogbiztonság, nincs iogrend és a hatalmas azt tiporja el. akit. akar. amelv nélkül a hun siker, az erény szégyen és gyalázat. (Viharos taps.) Ezután Griger kijelentette, hofíy az előző kormánv uralma nem több kcnvcrel. hanem több szolgaságot és kevesebb szabadságét jelenteit a suta, idétlen diktatúrának. Hogv a diktatórikus kísérlet nem sikerült, annak a néhánv kiváló politikusunknak Vőrződhetjük, akik felemelték tillakoző szavú.