Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-20 / 88. szám

OCLMAGyARORSZAG Kedd, 1937 április 20. gedlietetlen szüksége van. De a kritikának van két silány fajtája is, az egyik az, amikor az ellenzék minden cselekedetet kevesel, a másik pedig, amikor állandóan azt hangoztatja, hogy iteni tiirlenik semmi. Bejelentette, hogy a kormány erősen dolgozik az alkotmányjogi javaslatok előkészítésén. Ezeknek a kérdéseknek nyugodt parlamenti atmoszférában való letárgyalása t/ért fonti -, nehogy valami téves alkotás kerüljön bc a törvénytárba. Nem vagyok hajlandó ruég egyszer nyiit választással választani — jejenlelte ki mosl emelt hangon a miniszter eluök, mire ismét felzúgott a taps —, de csak a pártokkal történt tárgyalások után közölhetem, hogy mikor terjesztem a javaslatot a Ház elé. Az ifjúság elhelyezésének problémája következett ezután. Mindent meg kell tenni ennek az izgaló anyagnak a közéletből \aló kikit szöbölése érdekében. Szellemi túltermelésről nem szabad beszélni, mert fontos nemzeti t idek. hogy a nemzeti élet minden ágazatában minél több képzett, tanult cnilier kapjon helyet. Hivatkozott az ifjúság elhelyezése céljából kidolgozott ismeretes tervezetre, majd igy folytatta: — Mi atyailag kívánunk gondoskodni a magvar ifjúságról, de ezzel együtt gyakorolni kívánjuk a fegyelmezés atyai jogát is. Nem kívánatos, hogv olyanok, akiknek nincs koziik az ifjúsághoz mozgalmat szítanak saját politikai r<i jaik érdekében. Semmiféle rendzavarást nem fogok tűrni. kíméletlen eréllyel fogok véget vetni minden oh411 kísérletnek, amelv a tanulástól akarja elvonni az ifjuságot, amelyről szociálisan kívánok gondoskodni. A mezőgazdasági munkásság helyzetén is javítani kíván, az első lépés a mezőgazdasági munkások öregkori biztosítása lesz. - Beszéljünk a zsidókérdésről is. jelentette ezután a miniszterelnök beszédének most következő feiezolét. beszéljünk róla tárgyilagosan, gyűlölködés nélkül. Vizsgáljuk meg azl a kérdést, hogv vaj ion minden bajiak a zsidók-e az okai -Kétsi'"leien, hogy ha Magyarországon egyetlen zsidó sem élne. a bajok akkor is megvolnának. Ezt nem lehet letagadni. "A zsidókérdést uccai tüntetésekkel, fejbevelésekkel nem lehet megoldani. — 'A törvény előtti feltétlen egyenlőség ej\i alapján állok, dc vallom azl is. hogy a toriéin t egyformán kell alkalmazni mindenkire, a torvényeket mindenkinek eevformán he kell turlania és a törvények kijátszásától tartózkodni kell még az üzleti életben is. Megállapította ezután a miniszterelnök, hogv a magyar életet azonban nem azok a zsidók irritálták, akik emberöltők óta Itt élnek, hanem a keléiről beszivárgók. A régi, itt élő zsidóság érdeke is azl kívánja, hogv ne nzonOsitmagát ezzel a tőle idegen népséggel, amely Ma-'vnrorszátfOt solin sem tekinti liazá iának, r«ak «azdasáai vadászterületének és amelynek tiiv'«hbi heszivárrtását n kormány a legerélycsebbeii ipeg foaia akadályozni. • A miniszlerelnök ezulán arról beszélt, liogy a nagytőkét fokozottabban bele kell kanesolnl a közteher. iiselé«he. Ezt a társulati adó revízióiéval "fogják elérni. A vállalkozástól nem v itathat ia el senki a iogos haszonra való törekvés io.<?át, de b« kell látni;i a nacvtökének a*l is. hogv nacyobh mér lékben hozzájárulnia a szociális terhekhez, mint eddig. -- 'Az ors/ág nvugalma szempont iából fontos - mondl.« véyiil a miniszterelnök hogv iz ország politikailag meg legyen szervezve, ha nem is egy pártban, (Te fontos. Tioffv a kormain- nagy többségre támaszkoilhassék. A belpolitikában törekedni fofok az egv iiltinükiidési e. de me«* fosjom akadályozni a felforgató elemek üzelmeit. Kérem az ellenzéket, liogy a kormánvoárt belső ügveibe ne szóiion bele. a pártnak viszovt c»akk olyan, taeía lehet, aki a kormánv protframtát magáévá teszi és ehhez igazítja cselekedeteit. Beszédét igy fejezte be a miniszterelnök: — A nemzeti önfegyelem legfőbb biztosítéka a nemzet szabadsága. Bornemisza Géza a kereskedelemről A miniszterelnök után Bornemisza Géza ipari és kereskedelemügyi miniszter mondott beszédet. Bornemisza, mint szónok, nem Darányi iskolájához tartozik. Széles gesztusai vannak, szavait sukszor attüzesiti és látszik rajta, hogy nem csak azzal kíván hatni haHga'ó-ia. amit elmond, hanem azzai is, ahogyan rnnidja. AzzaJ kezdte beszédét, hogy ismertette a háborúval lezáródolt társadalmi korszak nagy eszmeáramlatait, a liberalizmust és a marxizmust. Ismét kijelentette, hogy nrudkét gondolat csődbe került. — Nekünk — mondotta ezulán — nem kell idegen ideálok után futni, hiszen a mi ideálunk ezer év óta tündöklik. Ezután az ipari termelés ^decentralizálásának szükségességéről beszélt, majd kijelentette, hogy a munkáskérdést is fontos feladalnak tekinti. — Tiltakozom az elleti — fólvtalla —, hegv nem viseltetem teljes megértéssel a kereskedelem iránt. A kereskedelem minden jogos törekvését támogatni kívánom, de a kereskedelem is legyen tekintettel azoknak a legális alakulatoknak az érdekeire, amelyek — mondotta — a lakosság érdekeit szolgálják. Ha nem is értek Cgyt i azzal, lio^y a Hangya szövetkezet a városokban is fejlődjék, de fontosnak tartom, hogy a falvakban minél intenzivebb legyen a fogyasztás, a termelés és az értékesítés rovatában is. Kijelentette, hogy a foglalkozási ágak harmóniájának megteremtésén dolgozik, majd más témára térve át, ezeket mondotta: — Nem lehet jobboldali szélsőségnek nevezni azt a törekvést, amely a keresztény tömegek gazdasági érvényesüléséért indult meg. Shvoy Kálmán beszámolója Az iparügyi miniszter felszólalása után kezdte meg beszedet dr. vitéz Shvoy Kálmán. Hivatkozott két évvel ezelőtt moudolt prograinbeszédéi-c, — amit akkor ígért, azt minden erejével igyekezett beváltani. Hittel, lelkesedéssel dolgozott a város érdekeiért. Köszönetet mondott a város polgárságának, amiért kitartott mellette. Igérle, hogy a jövőben is lankadatlan erővel kíván dolgozni Szegedért. Ezután a város sérelmeit tárta a kormány elé. Egyik legsúlyosabb sérelme Szegednek a vasúti tarifarendszer — mondotta. Ez annyira megdrágítja Szegeden az építkezést, hogy — bár Peslen a telek lényegesen drágább — házat olcsóbban nem lehet Szegeden építeni. Ezért mindenki Testen építtet, mert ott a házak nagyobb jövedelmet biztosítanak. — A másik súlyos sérelem uiost érte a várost, amikor nem kapta meg a harminc esztendős rendkivüli házadórnentességet. Ez szintén megnehezíti Szegeden az építkezést. — Meg fogom adni! — szólt közbe a szónoki asztal mögött ülő pénzügyminiszter, közbeszólóját tapssal vette tudomásul a közönség. Shvoy Kálmán ezután arra kérte a kormányt. hogv a szegedi iparosak számára biztosítson több kö/szállitást. Maid a szegedi kereskedők súlyos helyzetéről beszélt és megállapította. hogy a gvakori vasúti kedvezmények elvon iák a vásárlókat a szegedi kereskedőktől. Elegendő lenne, ha évente csak két alkalommal biztositana a kormánv kedvezményes utazási lehetőséget a fővárosba, a nemzetközi vásár és a mezőgazdasági kiállítás alkalmából. Végül a paprikakérdésről szólva, kijelentette. hogv a mult évben kiadott paprikareudelet sokai használt a termelőknek. de azért a rendeletnek vannak fogyatékosságai, amelyeket legközelebb pótolni kell, elsősorban a termelők érdekei szerint. Hunyady Vas Gergely beszéde Shvoy Kálmán beszámolója után á másik szegedi Nep-képvisclő, dr. Hunyadi-Vas Gergely mondott rövid beszédet. Méítatta a miniszterelnök kormányelnöki működését, bejelentette, hogy a kormány mögött szilárd többség van, tehát diktatúrára nincs szükség. Elismeréssel szólt arról, hogy Darányi Kálmán nem .tekinii az ellenzéket ellenségnek, hanem ellenfélnek és tisztában van azzal, hogy a nagy problémákat az ellenzékkel való szoros együttműködéssel kell sc lehet megoldani. — A kormánv érdeme, hogy egyesitette a nemzeti politikát a népi politikával — mondotta — és igy az ország népi- közös erővel fordulhat szembe minden felforgató törekvéssel. Hunyadi-Vas Gergely beszéde után Ivády Béla bezárta a gyűlést, amely háromnegyed 2 órakor a Hiszekegy eléneklésével ért véget. Felköszöntők az ebéden A gyűlés után bankett volt a Hungáriában. A főasztal közepén ült a miniszterelnök, akir>el< jobbján Glattfelder megyéspüspök, balján Imces főispán foglalt helyet. Mellettük a baldoldalou Pálfy polgármester, Jvááy Béla, Shvoy Kálmán, Mikecz államtitkár, Baskó prelátus, jobboldalon a megyéspüspök mellett Fabinyi pén'ügyminiszter, Szepessy Aladár péírzügyigazgató, Mayer Já-» nos volt miniszter ült. A középső asztalnál Bornemisza miniszter ült, Sdray postaigazgató, Piek Jenő, Tonelli főtitkár, Tiehtj fiz'etigazffató, Tóih Béla helyettes polgármester társaságában. Itt ült Pctncházy államt'.LAr is. Lázár Igazságügyminiszter a birák as/'atdn.il foglalt helyet. Itt Láng-htitiezhj '.iblai elnök, Pa* raszkay törvényszéki elnök, Lak 'tes járásbirésági elnök, Tarajossy ügyészségi elnök ültek. Itt foglalt helyet Simkó tiszti főügyész és Szekerkc tb. lő-" ügyész és mások. A középső asztalnál ült tanférfiak társaságában Hóman kultuszminiszter, akit a következők vettek körül: Kisparthy főigazgató, Erdélyi egyetemi rektor, Kolthay főigazgató, Kiss Károly tanfel* ügyelő, Tihanyi, Firbás és Somogyi igazgatók é3 sokan mások az iskolák vezetői közül. Az ebéd után, fél 3 óra tájban került sor a fel* köszöntőkre. Az első felköszöntőt Imees főispátj mondotta a kormányzóra. Pálfy polgármester a miniszterelnököt kői szöntötte. Megköszönte, hogy a kormány elnöke az ország lakosságával való közvetlen érintkezés felvételénél első állomás helyéül Szegedet V.'H lasztotta. A miniszlerelnök válaszában azt fejtegette1, hogy legfontosabb a magyar nép anyagi boldogulásának megteremtése, de nagyon fontosnak tartja; a szellemi erőket is. —- Amikor én itt, mondotta a miniszterelnök, a szellemi erok nagy fontosságát hirdetem, itt elsősorban az egyházak működésére gondolok, mert minden egyház kivétel nélkül gyarapítja nemzet szellemi erejét és erkölcsi ellenállását. Vitéz dr. Shvoy Kálmán a minisztereket köszöntötte, mint az ország első és legszorgalmasabb munkásait, örömét fejezte ki, hogy a pénz* ügyminiszter megértette a város kiáltását. Azt kérte a kultuszminisztertől, bogy az abbahagyott egyetemi építkezéseket folytassa. Az igazságügy* miniszter figyelmébe ajánlotta a szegedi birói kart, amely megtanította a város és a környék lakosságát törvénytiszteletre. Az iparügyi minisztertől az ipari vásár további támogatását kérte. Ezután Fabinyi pénzügyminiszter szólalt fel; — Az idö pénz — mondotta kedélyesen —, nem szeretném az időtöket elvenni, miután Térdeteket oly sokszor kell elvennem. (Derültség.') Kifejtette ezután, hogy ő maga is sokat -őszönhet Szegednek, mert Szeged külvárosában: üorozsmán kezdte meg politikai pályafutását. Arról beszélt, hogy megépítik Szeged és a Duuánlul kőzött az összekötő hidat. A pénzügyminiszter után Vinkler Elcm*r a Nep vezetőségét köszöntötte, Ivááy Béla Nepelnök pedig egykori osztálytársára, Glattfelder püspökre ürítette poharát. l)r. Hunyadi-Vas Gergely a betegen fekvő Széli Gyula és a gazdák üdvözletét tolmácsolta, Frdciyi András, végül Kocsis Ferenc szólalt fel. A bankett után — 5 óra körül — Darányi miniszterelnök és a miniszterek a püspöki paletá! a indultak, hogy bucsut vegyenek. vendéglátójuktól, a képviselők pedig autóbuszokon a várost uó/tek meg. A politikusok a hatórai gyorsvonattal ut..z« tak cl Szegedről.