Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-20 / 88. szám

OCLMAGyARORSZAG Kedd, 1937 április 20. gedlietetlen szüksége van. De a kritikának van két silány fajtája is, az egyik az, amikor az ellenzék minden cselekedetet kevesel, a másik pedig, amikor állandóan azt hangoztatja, hogy iteni tiirlenik semmi. Bejelentette, hogy a kormány erősen dolgo­zik az alkotmányjogi javaslatok előkészítésén. Ezeknek a kérdéseknek nyugodt parlamenti atmoszférában való letárgyalása t/ért fonti -, nehogy valami téves alkotás ke­rüljön bc a törvénytárba. Nem vagyok hajlandó ruég egyszer nyiit választással választani — jejenlelte ki mosl emelt hangon a miniszter ­eluök, mire ismét felzúgott a taps —, de csak a pártokkal történt tárgyalások után közölhe­tem, hogy mikor terjesztem a javaslatot a Ház elé. Az ifjúság elhelyezésének problé­mája következett ezután. Mindent meg kell tenni en­nek az izgaló anyagnak a közéletből \aló ki­kit szöbölése érdekében. Szellemi túltermelés­ről nem szabad beszélni, mert fontos nemzeti t idek. hogy a nemzeti élet minden ágazatá­ban minél több képzett, tanult cnilier kapjon helyet. Hivatkozott az ifjúság elhelyezése cél­jából kidolgozott ismeretes tervezetre, majd igy folytatta: — Mi atyailag kívánunk gondoskodni a ma­gvar ifjúságról, de ezzel együtt gyakorolni kí­vánjuk a fegyelmezés atyai jogát is. Nem kívánatos, hogv olyanok, akik­nek nincs koziik az ifjúsághoz moz­galmat szítanak saját politikai r<i jaik érdekében. Semmiféle rend­zavarást nem fogok tűrni. kíméletlen eréllyel fogok véget vetni minden oh411 kísérletnek, amelv a tanulástól akarja elvonni az ifjuságot, amelyről szociálisan kívá­nok gondoskodni. A mezőgazdasági munkásság helyzetén is javítani kíván, az első lépés a mezőgazdasági munkások öregkori biztosítása lesz. - Beszéljünk a zsidókérdésről is. jelentette ezután a miniszterelnök beszédé­nek most következő feiezolét. beszéljünk róla tárgyilagosan, gyűlölködés nélkül. Vizsgáljuk meg azl a kérdést, hogv vaj ion minden bajiak a zsidók-e az okai -Kétsi'"leien, hogy ha Ma­gyarországon egyetlen zsidó sem élne. a bajok akkor is megvolnának. Ezt nem lehet letagad­ni. "A zsidókérdést uccai tüntetésekkel, fejbevelésekkel nem lehet megol­dani. — 'A törvény előtti feltétlen egyenlőség ej\i alapján állok, dc vallom azl is. hogy a tor­iéin t egyformán kell alkalmazni mindenkire, a torvényeket mindenkinek eevformán he kell turlania és a törvények kijátszásától tartóz­kodni kell még az üzleti életben is. Megállapította ezután a miniszterelnök, hogv a magyar életet azonban nem azok a zsidók irritálták, akik emberöltők óta Itt élnek, ha­nem a keléiről beszivárgók. A régi, itt élő zsi­dóság érdeke is azl kívánja, hogv ne nzonOsit­magát ezzel a tőle idegen népséggel, amely Ma-'vnrorszátfOt solin sem tekinti liazá iának, r«ak «azdasáai vadászterületének és amelynek tiiv'«hbi heszivárrtását n kormány a legerélyc­sebbeii ipeg foaia akadályozni. • A miniszlerelnök ezulán arról beszélt, liogy a nagytőkét fokozottabban bele kell kanesolnl a közteher. iiselé«he. Ezt a társulati adó revízióiéval "fog­ják elérni. A vállalkozástól nem v itathat ia el senki a iogos haszonra való törekvés io.<?át, de b« kell látni;i a nacvtökének a*l is. hogv na­cyobh mér lékben hozzájárulnia a szociális terhekhez, mint eddig. -- 'Az ors/ág nvugalma szempont iából fon­tos - mondl.« véyiil a miniszterelnök hogv iz ország politikailag meg legyen szervezve, ha nem is egy pártban, (Te fontos. Tioffv a kormain- nagy többségre tá­maszkoilhassék. A belpolitikában törekedni fo­fok az egv iiltinükiidési e. de me«* fosjom akadá­lyozni a felforgató elemek üzelmeit. Kérem az ellenzéket, liogy a kormánvoárt belső ügveibe ne szóiion bele. a pártnak viszovt c»akk olyan, taeía lehet, aki a kormánv protframtát ma­gáévá teszi és ehhez igazítja cselekedeteit. Beszédét igy fejezte be a miniszterelnök: — A nemzeti önfegyelem legfőbb biztosíté­ka a nemzet szabadsága. Bornemisza Géza a kereskedelemről A miniszterelnök után Bornemisza Géza ipari és kereskedelemügyi miniszter mon­dott beszédet. Bornemisza, mint szónok, nem Darányi is­kolájához tartozik. Széles gesztusai vannak, szavait sukszor attüzesiti és látszik rajta, hogy nem csak azzal kíván hatni haHga'ó-ia. amit elmond, hanem azzai is, ahogyan rnnidja. AzzaJ kezdte beszédét, hogy ismertette a há­borúval lezáródolt társadalmi korszak nagy eszmeáramlatait, a liberalizmust és a mar­xizmust. Ismét kijelentette, hogy nrudkét gon­dolat csődbe került. — Nekünk — mondotta ezulán — nem kell idegen ideálok után futni, hiszen a mi ideá­lunk ezer év óta tündöklik. Ezután az ipari termelés ^decentralizálásának szükségességéről beszélt, majd kijelentette, hogy a munkáskérdést is fontos feladalnak tekinti. — Tiltakozom az elleti — fólvtalla —, hegv nem viseltetem teljes megértéssel a kereskedelem iránt. A kereskedelem minden jogos törekvését támogatni kívánom, de a kereskedelem is le­gyen tekintettel azoknak a legális alakulatok­nak az érdekeire, amelyek — mondotta — a lakosság érdekeit szolgálják. Ha nem is értek Cgyt i azzal, lio^y a Hangya szövetkezet a vá­rosokban is fejlődjék, de fontosnak tartom, hogy a falvakban minél intenzivebb legyen a fogyasztás, a termelés és az értékesítés rovatá­ban is. Kijelentette, hogy a foglalkozási ágak harmóniájának megteremtésén dolgozik, majd más témára térve át, ezeket mondotta: — Nem lehet jobboldali szélsőségnek nevezni azt a törekvést, amely a keresztény tömegek gazdasági érvényesüléséért indult meg. Shvoy Kálmán beszámolója Az iparügyi miniszter felszólalása után kezd­te meg beszedet dr. vitéz Shvoy Kálmán. Hivat­kozott két évvel ezelőtt moudolt prograinbe­szédéi-c, — amit akkor ígért, azt minden ere­jével igyekezett beváltani. Hittel, lelkesedéssel dolgozott a város érdekeiért. Köszönetet mon­dott a város polgárságának, amiért kitartott mellette. Igérle, hogy a jövőben is lankadatlan erővel kíván dolgozni Szegedért. Ezután a város sérelmeit tárta a kormány elé. Egyik legsúlyosabb sérelme Szegednek a vasúti tarifarendszer — mondotta. Ez annyira megdrágítja Szegeden az építkezést, hogy — bár Peslen a telek lényegesen drágább — há­zat olcsóbban nem lehet Szegeden építeni. Ez­ért mindenki Testen építtet, mert ott a házak nagyobb jövedelmet biztosítanak. — A másik súlyos sérelem uiost érte a vá­rost, amikor nem kapta meg a harminc eszten­dős rendkivüli házadórnentességet. Ez szintén megnehezíti Szegeden az építkezést. — Meg fogom adni! — szólt közbe a szónoki asztal mögött ülő pénzügyminiszter, közbeszó­lóját tapssal vette tudomásul a közönség. Shvoy Kálmán ezután arra kérte a kor­mányt. hogv a szegedi iparosak számára biz­tosítson több kö/szállitást. Maid a szegedi ke­reskedők súlyos helyzetéről beszélt és megálla­pította. hogy a gvakori vasúti kedvezmények elvon iák a vásárlókat a szegedi kereskedőktől. Elegendő lenne, ha évente csak két alkalom­mal biztositana a kormánv kedvezményes uta­zási lehetőséget a fővárosba, a nemzetközi vá­sár és a mezőgazdasági kiállítás alkalmából. Végül a paprikakérdésről szólva, kijelentet­te. hogv a mult évben kiadott paprikareudelet sokai használt a termelőknek. de azért a ren­deletnek vannak fogyatékosságai, amelyeket legközelebb pótolni kell, elsősorban a termelők érdekei szerint. Hunyady Vas Gergely beszéde Shvoy Kálmán beszámolója után á másik szegedi Nep-képvisclő, dr. Hunyadi-Vas Gergely mondott rövid beszédet. Méítatta a miniszterelnök kormányelnöki működését, bejelentette, hogy a kormány mö­gött szilárd többség van, tehát diktatúrára nincs szükség. Elismeréssel szólt arról, hogy Darányi Kálmán nem .tekinii az ellenzéket el­lenségnek, hanem ellenfélnek és tisztában van azzal, hogy a nagy problémákat az ellenzékkel való szoros együttműködéssel kell sc lehet megoldani. — A kormánv érdeme, hogy egyesitette a nemzeti politikát a népi politikával — mon­dotta — és igy az ország népi- közös erővel for­dulhat szembe minden felforgató törekvéssel. Hunyadi-Vas Gergely beszéde után Ivády Béla bezárta a gyűlést, amely háromnegyed 2 órakor a Hiszekegy eléneklésével ért véget. Felköszöntők az ebéden A gyűlés után bankett volt a Hungáriában. A főasztal közepén ült a miniszterelnök, akir>el< jobbján Glattfelder megyéspüspök, balján Imces főispán foglalt helyet. Mellettük a baldoldalou Pálfy polgármester, Jvááy Béla, Shvoy Kálmán, Mikecz államtitkár, Baskó prelátus, jobboldalon a megyéspüspök mellett Fabinyi pén'ügyminisz­ter, Szepessy Aladár péírzügyigazgató, Mayer Já-» nos volt miniszter ült. A középső asztalnál Bornemisza miniszter ült, Sdray postaigazgató, Piek Jenő, Tonelli főtit­kár, Tiehtj fiz'etigazffató, Tóih Béla helyettes pol­gármester társaságában. Itt ült Pctncházy állam­t'.LAr is. Lázár Igazságügyminiszter a birák as/'atdn.il foglalt helyet. Itt Láng-htitiezhj '.iblai elnök, Pa* raszkay törvényszéki elnök, Lak 'tes járásbirésági elnök, Tarajossy ügyészségi elnök ültek. Itt foglalt helyet Simkó tiszti főügyész és Szekerkc tb. lő-" ügyész és mások. A középső asztalnál ült tanférfiak társaságában Hóman kultuszminiszter, akit a következők vet­tek körül: Kisparthy főigazgató, Erdélyi egyetemi rektor, Kolthay főigazgató, Kiss Károly tanfel* ügyelő, Tihanyi, Firbás és Somogyi igazgatók é3 sokan mások az iskolák vezetői közül. Az ebéd után, fél 3 óra tájban került sor a fel* köszöntőkre. Az első felköszöntőt Imees főispátj mondotta a kormányzóra. Pálfy polgármester a miniszterelnököt kői szöntötte. Megköszönte, hogy a kormány elnöke az ország lakosságával való közvetlen érintkezés felvételénél első állomás helyéül Szegedet V.'H lasztotta. A miniszlerelnök válaszában azt fejtegette1, hogy legfontosabb a magyar nép anyagi boldogu­lásának megteremtése, de nagyon fontosnak tartja; a szellemi erőket is. —- Amikor én itt, mondotta a miniszterelnök, a szellemi erok nagy fontosságát hirdetem, itt elsősorban az egyházak működésére gondolok, mert minden egyház kivétel nélkül gyarapítja nemzet szellemi erejét és erkölcsi ellenállását. Vitéz dr. Shvoy Kálmán a minisztereket kö­szöntötte, mint az ország első és legszorgalma­sabb munkásait, örömét fejezte ki, hogy a pénz* ügyminiszter megértette a város kiáltását. Azt kérte a kultuszminisztertől, bogy az abbahagyott egyetemi építkezéseket folytassa. Az igazságügy* miniszter figyelmébe ajánlotta a szegedi birói kart, amely megtanította a város és a környék lakosságát törvénytiszteletre. Az iparügyi minisz­tertől az ipari vásár további támogatását kérte. Ezután Fabinyi pénzügyminiszter szólalt fel; — Az idö pénz — mondotta kedélyesen —, nem szeretném az időtöket elvenni, miután Térde­teket oly sokszor kell elvennem. (Derültség.') Kifejtette ezután, hogy ő maga is sokat -őszön­het Szegednek, mert Szeged külvárosában: üo­rozsmán kezdte meg politikai pályafutását. Arról beszélt, hogy megépítik Szeged és a Duuánlul kő­zött az összekötő hidat. A pénzügyminiszter után Vinkler Elcm*r a Nep vezetőségét köszöntötte, Ivááy Béla Nep­elnök pedig egykori osztálytársára, Glattfelder püspökre ürítette poharát. l)r. Hunyadi-Vas Gergely a betegen fekvő Széli Gyula és a gazdák üdvözletét tolmácsolta, Frdciyi András, végül Kocsis Ferenc szólalt fel. A bankett után — 5 óra körül — Darányi mi­niszterelnök és a miniszterek a püspöki paletá! a indultak, hogy bucsut vegyenek. vendéglátójuktól, a képviselők pedig autóbuszokon a várost uó/tek meg. A politikusok a hatórai gyorsvonattal ut..z« tak cl Szegedről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom