Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-03 / 74. szám

3L D í C M A G y Á R O R S Z 'XG gzomfot, 1937 április 5: mind pedig a közös eljárásnak módoratai te­kintetében tökéletesen egységesek voltak. A kisantant állandó tanácsa megállapította. hogy •a kísantanthoz tartozó három állam politikája és kölcsönös kapcsolatai továbbra is a kisantant megszervezésért sz*1 ' 1933. február 16-án kötőit egyezményben le­fektetett elvek, módszerek és célok keretei kö­pött fejlődnek morálisan tovább. 3. A kisantant állandó tanácsa újból kijelenti, a három állam szilárdan ragaszkodik a Nem­zetek Szövetségéhez és azokhoz az elvekhez, amelyeken a Nemzetek Szövetsége alapszik. Ezekhez az elvekhez híven a három állam to­vábbra is minden erőfeszítést megtesz, hogy előmozdítsa valamennvi európai állam kölcsö­nös közeledését és a jövőben is, mirtt a múlt­ban is arra törekszik, hogv eltüntessen min­ién háborús fenyegelődzest. A kisantant három államának hagyományos politikája a nemzetközi együttműködés gondo­latán alapszik. Ennek az együttműködésnek alapeleme ráiuk nézve az az odaadó barátság, amelyet a három állam szövetsége és baráti kapcsolatainak megszervezése pecsétel meg. A nézetek és az érdekek közössége » kisanlantol szilárd egységgé ala­kítja, a három államot barátságos kötelékek' fűzik továbbá más államokhoz, nevezetesen a Bal­kán-Szövetség államaihoz és Franciaországhoz, amelv ország az utóbbi időben ujabb bizonysá­gát adta barátságának. Ezek a szövetséges ba­ráti kapcsolatok határozzák meg pontosan azt a keretet, amelyen belül a kisantant hajlandó kifzélesiteni és kimélyíteni politikai és gazda­sási viszonyait más államokkal, elsősorban valamennyi Szomszéd iával. A békülékenvség szelleme, amely a kisanlantot megalapítása óta vereti, nem tekinthető azonban a gyenge­ség ielének, mert a kisantant ugvanugv. mint a múltban, a jövőben is, teljes tudatában ma­rad kötelezettségeinek, valamint az .általa kép­viselt erőnek és fel van készülve arra, hogy habozás nélkül megvédi érdekeit és jogait. 7. A" biztonság rendszerének megszervezése pgvik legfontosabb megoldásra váró kérdés. Ennek megszervezésének ki kell terjeszkedni Európa valamennyi részére, ahol a biztonság kérdése felmerül. "V kisantant államai annak' az őszinte kíván­ságuknak odtak kifejezést, vaiha véget érje­nek azok a tárgyalások, amelveket a nagvha­tnlmak uinbb locarnoí szerződés megkötése cél iából indítottak. A tanács megállapította, bogv a három kísantantáUam továbbra is ellenez minden nemzetközi vi­lágnézeti összeütközést és nem hajlandó sem az esrvík, sem a másik, esetleg megalakulandó táborhoz csatlakozni. Hangoztatja, hogv azt a szilárd meggyőződé­sét. hogv a fűtetlen államok bel«A kormanv­/ati rendszerét kölcsönösen tiszteletben kell tartani. 9 Ezektől az elvektől vezettetve, a kisantant­államok rámutattak arra, hogy magatartásuk a spanyolországi ügyben világos és egvs'éges volt, mint alíogv a spanvol vi*zálv legelső papjától kezdve a legszigonib­ban alkalmazták a londoni bizottság által ajánlott rendszabályokat. 10. A kisantant állandó tanácsa megelégedéssel vette tudomásul Jugosrláviáník Bulgáriával és Oiaszórszác&al kötött megállapodásait, minthogy meg van jíyőződve arról, hogy ezek hathatósan hozzá­járulnak majd a béke megerősödéséhez. Végül 11. A kisantant állandó tanácsa tudomásul vet­te az állandó gazdasági tanács 8—9 ülésszaká­nak eredményeit. Sztojadinovics szerb miniszterelnök a Gár­da-palotában estebédet adott a kisantant lanácsának tiszteletére. 'Az első pobárköszöntőt Sztojadinovics minisz­terelnök mondotta. — A mi barátságunk igazi alapokon nyug­szik — kezdte és mindenkor a három ál­lam álláspontiának kölcsönös szükségleteit tartotta szem előtt. A kisantant az általános béke érdekeit kívánja és azt akarja, ho^y Európa ebben a részében is a haladás és a be­ke fennmaradjon. Nincs olyan veszély, amely a kisautantállamokat az eddigi követett utján feltartóztathatná és amely kitűzött céljától el­téríthetné. Sztojadinovics beszédére Krofta válaszolt és hangoztatta, neki is meggyőződése, hogy nem állanak fenn olvan nehézségek, amelyek le tudnák terelni a jó útról és eltávolítani bi­zonyos eszmék követesétől. A Habsburg-kérdés Belgrád, április 2. A pénteki belgrádi lapolí vezető helyen foglalkoznak a kisantantállamok tanácsának értekezletével. A Pravda hangoz­tatja, hogy a Habsburgok visszatérésének ügye, amely Nyugateurópában sokszor kelt izgal­mat, a kisantantra nézve nem jelent problémát. Ebben a kérdésben a kisantant már régen meg­állapította álláspontját, hogy a kisantant ál­lamai a leghatározottabban ellenzik a Habs­burgok visszatérését. Burgost a kormánycsapatok Bilbaót a felkelők támadják A valenciai kormány Jegyzéke Párlsban és Londonban Hendaye, április 2. A három nan óta tartó Bil­bao elleni offenzíva igen lassan halad előre. A nehéz terepen a köztársaságiak minden alkalmas heljiet valóságos erődítménnyé építettek át. A villareali és a mondragoni szakaszon heves ágyu­és repülóharc után, a felkelők szuronyrohammal elfoglaltak néhány állást A baszkok azt jelentették, hogy csapataik visz­szaverték a felkelők támadásait, azt elismerték, hogy egyes helyeken a felkelők behatoltak állá­saikba, ezek azonban szorult helyzetbe kerültek, mert be vannak kerítve. Hir szerint Bilbao ko­moly veszélyben forog. Madrid körül nem történt komoly esemény; a felkelők kisebb oiiliciatámadásokat visszavertek, ugyanez a helyzet a cordobai fronton is. Mexikó közölte az Egyesült Államok kormá­nyával, hogy erkölcsileg és hadianyagszállítással továbbra is támogatni kívánja a törvényes valen­ciai kormányt. Gibraltári jelentés szerint hét Franeo-cllenl összeesküvő-tisztnek sikerült megszöknie. A tisz­tek Gibraltárban tartózkodnak. A valenciai kormány Jegyzéke Olaszország ellen Páris. április 2. A spanyol köztársasági kor­mány jegyzéket intézett a londoni bizottság­ban képviselt hatalmak kormányaihoz és azzal vádolja Olaszországot, hogy megszegte ugv a népszövetségi alapszabályokat, mint a benem­avatkozási egyezményt, mert fegyveres haderőt küldött Spanyolországba. A valenciai kormány a következőket mondja jegyzékében: — Spanyolországban olasz hadsereg küzd a törvényes kormánv ellen, amivel Olaszország nemcsak a humanizmus legelemibb jogait sér­tette meg, hanem nvillan szenibehelvezkedett a népszövetségi tanács Tiatározatával is, amely kimondotta volt. hogy minden államnak köte­lessége tartózkodni a beavatkozástól más álla­mok belső ügyeibe. • Olaszország magatartása egyértelmű az­zal. hogv az olasz csapatok bevonultak Spa­nyolországba és ezzel ugv Nvugaleurópa biz­tonságát. mint a nemzetközi békét veszélyez­tetik. A spanvol köztársasági kormány szük­ségesnek tartia, hogy tájékoztassa mindezek­ről a ténvekrfil a francia kormányt. Hasonló szövegű jegyzéket nyuitott át a lon­doni soanvol köztársasági nagykövet az angol kormánynak. Mint az angol lapok írják, a til­takozó jegyzékhez mellékelt fénvkén^'vitelelí azt akar'ák bizonyítani, hogy a guadslaiarai fronton és más spanyol frontszakaszokon is nem olasz önkéntesek harcidnak, haftem zárt olasz katonai alakulatok. Madridi jelentés szerint Franco székhelyé­től Burgos városától mintegy negyven kilomé­ternyire északra állanak a köztársaságiak. Madridban jelentést adtak ki, hogy a Burgos felé előnyomuló köztársasági csapatok közölt Quintelo és De la Tscada községek arcvonalán csütörtökön nagy ütközet folyt, amelv a köz­társasági csapatok győzelmével végződött. Egy valenciai jelentés szerint a köztársasági csapatok Pazablanco városa mellett sikereket értek el. A kormánycsapatok, amelyek a leg­utóbbi napokban közvetlenül Pozoblanco váro­sa alatt állottak, most 25 kilométerrel tolták előre állásaikat és elérték a Penaraja-Puehla­nueva de Terrible vasútvonalat, amely a Pe­naraja bányamedencét határolja. Legfőbb haditanácsot alakítanak Németországban Berlin, április 2. Ismeretes, hogy legutóbb Hitler és Ludendorff tábornok kibékült egy­mással. Ludendorff feleségével együtt folyó­iratot ad ki, amelyben hevesen harcol a ka­tolikus egyház ellen. A folyóiratban Luden­dorff gyakran élesen kritizálta a nemzeti szo­cializmus egyes ténykedéseit is. Legutóbb el is kobozták a folvóiratot. Most azonban fá­tyolt borítottak a múltra és Ludendorff legköze­lebb niagas kitüntetésben fog részesülni Hitler részéről, l'gv Indiák berlini körökben, hngy Ludendorffot Hitler tábornaggyá fogia kine­vezni. A marsallbotot április 9-én. Ludendorff 72. születésnapján fogják átnvuitani ünnep'1­lves keretek között. Fml'»1",'letnpk arra, hoj-'v két évvel ezelőtt már fela iánlották Ludendorff­nak ezt, akkor azonban nem fogadta el. Arról is beszélnek Berlinben, hogv Hitler azzal a tervvel foglalkozik, hogv megalakít'a a nemzeti védelem legfőbb tanácsát A legfőbb haditanács elnöki székébe, hir szerint Luden­dorffot kívánják meghívni. SCersKnár; bizalom kérdése. Mielfitt venno feltéllemiil Vort>««p fel cégemet „STAMOftR**,,-Ver5kpárok earyrdöli szegedi képviseletét. 19'7-e* modót'ek na?y raktára. Kedve»ő rAszletrn is kaphatók-. Javítások jót« állás ttéllett. Gumik, Porroní műszerésznél, alkatrészek ffyári ároa "dl IdHI Mikszáth K. u 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom