Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-04 / 75. szám

DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1937. április 4. Krómozás, nikkelezés Frhch mannái! PÁRISI SZÍNHÁZ (Páris, március.) Mintha csak összebeszélt volna az idén a francia irók egy része: álmokat for-« máinak színdarabbá, fllmsziizsévé. ÁLMODJUNK! a cime Szasa Guitry, a legpárisibb párisi iró-szinész csillogóan szellemes filmjének, amelyet a fényes Marignan-palaceban levő hasonnevű moziban forgattak legelőször. Nem jelentékeny film és mégis egy kis remekmű a maga nemében, bár a vandervillek ismert alakjaival: a megcsalt férjjel és csapodár asszonykával találkozunk. A házibarátot Szasa GuitTy játsza s miután barátnője, Jaqueltne Delubac az életben felesége (épp ötvenedik születésnapján vette el vagy két éve) az akkor huszonötévé? Jaquelinet, miután elvált Ivonnc Printempstól (a bájos színésznőtől), a dolog a családban marad... Az egész t második felvonást Szasa egy monológja tölti be — jól irányzott knockaut a filmirás törvényeinek •— várva szerelmes asszonyát, telefonál neki, szédületes tempóban dobva bele a kagylóba mondatait ... S a közönség egy pillanatig re unatkozik. — »Egy tenniszjátékos regénye*, »Pasteur* és »A pápának igaza volt* filmjei után most az angol király koronázására készülő film felvételi készülnek; a cime lesz: korona gyöngyei«. KRISZTIÁN, az öregedő bürokrata, akit a valóságban Leonnak hívnak, Yvan No?, a Theatce do Variétés számtalanszor előadott darabjában, szinten az álmot keresi. Krisztián-Laon havonta félretesz ezer frankot fizetéséből felesége tudta nélkül. Egyetlen estére Krisztián lesz, elfegáns gavallér, aki szórja a pénzt az előkelő resztaurantban. Egyet'en éjszakára elmenekül mindennapi élete sivárságából, őt meg rem értő felesége mellől virágos asztalok közé, fehéren izzó lámpák fényében keresve az álmot, amely hiányzik életéből. ÉS Szüzan, a monején asszonyka életéből Is hiányzik az álom s ezért, csupán ezért, Krisztián megfogja lelkét szavaival; hajlandó lenne elhagyni fiatal barátját, hogy kövesse őt — az álmok hazájába, De Krisztián — aki, mikor felesége mígtudja a dolgot — azzal távozik, hogy soha vissza nem tér többet tűzhelyéhez, e pontnál rezignál: nem, Szüzan tartsa meg őt emlékében, mint Krisztiánt, az álmot — és soha nc ismerje meg Leont... S mikor Szüzan, aki öt felkereste irodájában, távozik, — Krisztián telefonál feleségének... Poétikus, finom darab; a főszerepet Hnrry Baur játszotta, ma kétségtelenül a legnagyobb francia jcllomszinész. AZ UJ BERNSTElN-DARAB »Az utazás* hónapok óta tartja magát a »Gymnase« műsorán. Ez nem uj az illusztris szerzőnek, hisz megelőző sízindarabjait: a »Remény«-t és a »Szlv«-et 800-szor, azaz: 500-szor játszotta ugyancsak a »GymnaseI*. Egy szerelmes pár elképzelt, megálmodott utazást — a narancsok hazájába — tesz meg a fiatalember párisi lakásán — innen a darab cime. — Szélesperemü kalapban, strandpizsamában napolnak az ablak elé terített virágos matrácon, a párisi napsugárban. A darab egy ideig inkább vígjátéknak tetszik, mert a dráma csak a harmadik felvonásban robban ki, mikor a szerelmes fiu megtudja, hogy a szép asszonynak (Valentine Tessier adja e szerepet) viszonya volt épp azzal, aki ve'e megismertette. Heves jelentet után kibékül a pár, tudniillik megtudják, hogy egy fiatal leány öngyilkos lett saerelmi bánatában s ebből —• ugylátszik — e tanúságot vonják le: az élet óh rövid, szeretjük egymást, feledjük a multát s éljünk a jövőnek... S ha szeretünk valakit: bocsássuk meg egy pillanatnyi megtévedését, htgyjiink neki, ez az alapja hiszen minden közősségnek két ember kőzött, akár szerelemről, akár üzletről, akár barátságról van sző... . -4 PÁRISI PARAMOUNT fényes palotájában egyidejűleg a >A támadásit adták, amely Eternitéin egy nagysikerű, 1912-ben a Gyrr,nasc-ban ssíDre.került darabjából lett filmmé. M+rital-t, a hatalma tetőpontján álló politikust és újságírót politikai ellenfelei azzal akarják elbuktatni, hogy egy fiatalkori megtévelyedését használják fel ellene. Zsarolás, intrika, "barátok, akik titkos ellenségek s egy fiatal leány szerelme, aki akkor se inog meg bizalmában, mikor Merital megvallja neki, hogy tényleg elkövette azt, amivel vádolják. Merital pillanatnyi megbukás után szembefordul üldözőivel és saját fegyverükkel győzi meg őket... A darab levegője, szereplői, dialógja, akciója oly friss, aktuális, mintha ma irta volna a szerző. A KLASSZIKUSOK nam mennek ki a divatból. A romantikus Mursoet, a nagyszerű Moliére s Corneille, akinek >Cid«-je háromszáz éve dacára megőrizte ifjúságát és »tout Paris*-1 a színházba vonzotta, akárcsak egy modern darab premierjéről volt szó. Az Athénéé-szlnház »Az asszonyok iskolá«-ját játsza (Moliértől), igaz, hogy egy modern szerző: Jules Romáin s>Scint:llante*-ját toldja hozzá, igy összekapcsolva az uj kort a régivel, csoda, amelyre csak a művészet képes. De nem csoda-e, ha, mialatt kívül bugó szimfóniába olvad a párisi ucca lármája, a sötét nézőtéren »modern* emberi szivek dobbannak meg fájón, mikor »A szerelemmel játszani nem szakad«--ben, a szerelmében csalódott jobbágy leányt megöli a szive? A FIA T/L ÍRÓGÁRDA egynéhány tagja merészebb témák után nyul s a fogásuk erős. Armand Sa'acrou a »Theatre de l'Oeuvres-nak adta u| darabját: »Egy férfi, aki olyan, mint a többi*. A merész »Fonnue libre* s a különös, szimbólikusi íL'incomme d'Assas* példájára ez uj darabban is szimbólumokat, vagy mondjuk: egy szimbólumot testesít meg alakjaival: a polgári társaság álszenteskedő morálját, groteszk romlottságát Diszkoszvetőnként suhintja közönsége felé kimélst'en igazságait: ilyenek vagytok... Szarkazmussal mosolyog: ilyenek vagytok — aztán megsimogatja őket: szegény, gyönge, bűnös emberi 'lelkek, ilyenek vagytok, de nem tehettek róla... Nem a gyérről a felesége, Yveline azt hiszi, hogy »nem olyan, mekszoba asztalának figurái c darab szereplői. hanem az élet marionett-színházába... Raul, akimint a többi*, holott az valójában, minden szoknya után fut, sőt kis mindenes cselédjük se kiméli, bár feleségét igazán, mélyen szereti. Yveline fivére, aki börtönbe került, mivel meg akarta gyilkolni öreg barátnőjét, hogy a tőle rabolt pénzt könnyű erkölcsi barátnőjének adja, az idős hölgy, aki dacára ennek, nem tudja szivéből kitépni s maga Yveline, aki mikor rájön, hogy férje »olyan, mint a többi*, más*, kiutat nem lel, mint azt, hogy bosszúból odadobja magát az első útjába akadtnak... S mikor reggel visszatér — megbocsátnak egymásnak és lelkükben mélységes szomorúsággal megpróbálják tovább élni együtt... Mivel poéta az, aki e groteszkségükben megindító bábukat mozgatja, humoruk nem sértő, mondókájuk nem triviális, nem szeméremsértő... A darab a szezon egyik legnagyobb sikere, állandóan játszák; szerzője megkapta a becsületrend szalagját. DENYS AMIEL tavaly a »Virágző asszony*nyal töltötte meg a St. Georges-szinház nézőterét, az idén a »Szabadságom« sorozatos előadásaival. Alicet apja nevelte; mint jópajtások élnek együtt, közös az ízlésük, ideáik. Mikor Alico férjhezmegy, édesapja is megházasodik. De egyikük se találja meg a megértést házasságában a mikor Alice férjét és az apa feleségét hűtlenségen éri, az már csak — mint az életben gyakran történik — utolsó fázisa egy rég lappangó processusnak. Apa és leány visszanyeri szabadságát, megint együtt járnak szórakozni, sportolni... és mind a kettő azon a ponton van mégis a harmadik felvonásban, hogy megint feláldozza »sza« badságát*. — A téma nem uj és nem uj az ultramodern fiatal leány tipusa, de ahogy el van mégis drámai és szinszarü. A dialóg nem súlyos, mondva az egész, az okos, könnyed, szellemes ést az emberek természetesen beszélnek, embauvk, akikkel valahol találkoztunk... Barta Irén. Mielőtt vásárol, nézze meg az 1937-es legújabb KERÉKPÁROKAT nagy választékban kaphatók — Kedvező részletre is Kelemen Márfonnál KELEMEN UCCA 11. - Rádiók - Írógépek - Csillárok - Kerékpár alkatrészek és gumik legolcsóbb beszerzése, nagyjavító műhely f Hol vásároltunk ! Hol dolgoztassunk A Deimaguarorszftg Kis Címtára ANTIQUARIUMlungária könyveket vest, elad és oerél FÉRFIPUHA: tlatj Ignácz, Kelemen-n. 8. ILLATSZERT A R: Gáspár Illatszertár, Széchenyi-tér ». 1RODABERENDEZÉS: Wlrtb és Rengey. SzéchenyMör t HARDTMUTH KÁLYHAATRAKÁSOK ÉS TISZTÍTÁS: Léderer János, Petőfi S. sugárut 2. KÉZIMUNKA: Fischer „Kézimunkahiz" Ká.rászu. ÍZ KÖTÖTT- és SZÖVÖTTARUs ""pet és Hegyi, Püspök >azár szegedi hereshedOhrOl es iparosohrOi OLAJ- ÉS MŰSZAKI CIKKEK: Ruh Vilmos, Mikszáth K. s. K RÁDIÓ ÉS GRAMOFON: Kelemen Márton. Kelemen-o. 11 SELYEMARUK: Holtzer S. és Fial, a főpostéval szemben SZŰCS: losmann Dávid. Kárásx-u. t. ÜVEG ÉS PORCELLAN: •ícbHlitiger KálmSn, Csékonlcs u. t VILLAMOSSAG: Rosner Józ^et. Tisza Lajos-kőrut 89. VIZV EZETÉKSZKRELÖ: Fekete Nándor, Kossuth Lajos-sugirut 18. Szegeden szerezzük be minden szükségletünkéi!