Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-30 / 97. szám

DHMAGYARORSZAG SZEGED. 8cerkelzlO»eg: Somogyi UCCA Jt 2 .1. em. Telelőn: 23-33. - KladAhlvatel, «ülc*«nk»nyvMr é» tegvlrodo ; Aradi ucca 8. Telefont 13-00. Nyomda : L»w Lipót ucca 19. lelelon: 13'Od. TAvIrnII leveleim • UélmooyarorízAij Szeged Péntek, 1937 április 30. Ara lO fillér XIII. évfolyam, 97. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken es Budapesten 3.00, RUUlíldön 6.40 pengd. Egyei tzám Ara hítkili­nap 12, vnsAr- es Ünnepnap 20 (111. Hír' deté»ek felvétele larlla szerint. Megle­lenllc hétld kivételével naponta reggel, A tüsszkő, az ezerédes és egy zöld füzet Sajnáljuk", ha esetleg néhány szegény em­bernek megzavarjuk egy időre az üzle­tét, mikor magasabb érdekből feltárunk a nyilvánosság előtt egy szegedi titkot, ame­lyet bérfizetések idején a szegedi gyárak kapuja előtt lehet tapasztalni. Mikor a munkások elhagyják' a gyárat, melléjük szegődik két-három micisapkás em­ber és félhangon suttogja: — Tüsszkő, tüsszkő, tüsszkövet vegyenek! A női munkásoknak megvan a kísérőjük, de ezek félhangon más nótát énekelnek: — Ezerédes, ezerédest vegyen lelkem. Ká­véim ezerszer jobb a cukornál. Mondani sem kell, hogy ezerédes alatt a Sacharin értendő. A tüsszkövesekhez és az ezerédes-árusolc­hoz néhány hónap óta a csempészeknek egy ujabb csoportba csatlakozott, az alkalmi pap­likaárusok felekezete, akik szintén ilyen sut­togva sipoló hangon kínálják portékájukat: — Igazi édesnemes paprika feleáron. Jobb, jnint a g e r g e j p a p r i k a. A legszorgosabb nyomozás se tudná talán kideríteni, Hogy, miként szivárgott bele a paprikacsempészok köztudatába, hogy a Han­gyának van egy Gergely nevü igazgatója, ftki a paprikamonopólium ügyeit intézi. Ke­vés ugyanis a valószínűsége, hogy a csem­pészek ismernék a Hangya belső ügykezelé­sét és azt a házastársi viszonyt, amoly a Hangya és a hosszur.evü Magyar Fűszer­paprikát Értékesítő Központi Szövetkezet há­zasságából született szegedi és kalocsai gyer­mekek között fennáll. Azt se hisszük, hogy Alsóvároson, termelői, kikészitői és csempé­szi körökben sokon olvasták volna azt a de­rűsen zöld füzetet, amely a paprikakérdésről nemrégiben jelent meg Gergely igazgató ur tollából. Ezt a füzetet leginkább csak azok kapták meg és azok olvasták, akik nem is­merik a paprikakérdést s akiket Gergely igazgató ur a saját álláspontjának igazságá­lól akar meggyőzni. Gergely igazgató ur, a Hangya igazgatója, eki arra a nevezetességre tett szert, hogy róla nevezték el egy egész korszak papriká­ját, bizonyára büszke erre a füzetére. Nem szakembertől elismerésreméltó fáradsággal hordta össze a régi és uj adatokat s ezekre támaszkodva állítja fel a kivánnlmat, hogy lássunk tisztán a paprikakérdésben. Hát lás­sunk tisztán! De a tisztánlátás alatt ne értsük azt, hogy minden jól van ugy, ahogy van, az exportot a monopoliumnak kell köszönni s a monopolium nélkül Szegeden és Kalocsán tönkrement volna a paprikatermelés. És ne fogadjuk el száz százalékos igazságnak azo­kat a zöld füzet után gyanús hirtelenséggel megjelent híreket, hogy ez a füzet el­döntötte apaprik a kérdést és most már mindenkinek bele kell nyugodni, hogy a monopolium él, áll és virulni fog. Sajnáljuk, ha néni érthetünk egyet ezekkel a monopolisztikus elméletekkel és ha némi ténybeli tévedéseket helyre kell igazítanunk. Az első ténybeli tévedés az, hogy olyan szakember nincs, aki azt mondta volna, hogy a paprikával Semmit seni kell csinálni. A/t ellenben nagyon sokan mondták és mond­jak ma is, hojrv másként kellett vol­na csinálni és mondják* azt ís, hogy másként is el lehetett volna ér­ni ugyanazt az exportot, anélkül, hogy megismerkedtünk volna a fasiro­zott paprikával, fekete papriká­val, gerg ej paprikával és egyéb nem nagyon örvendetes fogalmakkal. A második ténybeli tévedés az, hogy a zöldelő füzet eldöntötte a paprikakérdést. Eza füzet semmit se döntött el, csak m e 1­léjebeszélt a paprikakérdésnek. Lehet, hogy Gergely igazgató ur megvan elégedve az eddigi eredményekkel, megvan elégedve a forgalomba hozott paprika minő­ségével, meg van elégedve a tüsszkő és ezerédes mellett a csempészet egy ujabb vi­rágzó ágának kifejlődésével és meg van elé­gedve az egyre nehezebben eladható és mi­nőségében nem javuló paprikakészletek ál­landó növekedésével is. Legalább is fel kell tételeznünk a megelégedést, mert mindezek­ről a jelenségekről a tizenhat oldalas füzet egy sorban sem emlékszik meg. Ebből pe­dig az következik, hogy vannak emberek, akik altruizmusukat az optimizmus bámulat­raméltó mértékével tudják párosítani. Ezelc közé tartozik bizonyára Gergely igazgató ur is. Mikor Szeged város egyik ország­gyűlési "képviselője beszámolójában ki­jelenti, hogy meg kell vizsgálni a paprikarendeletet, hogy mi benne a jó és mit kell rajta változtatni, mi­kor a miniszterelnök kijelenti, hogy bajok vadnak a paprikaértékesités mai rendszere körül és ezeket orvosolni: kell és mikor a többi érdekeltekkel együtt magúnak a Hangyának is ekszik egy beadvá­nya a kormány előtt, amely leplezetle­nül elismeri, hogy a mai rendszer követ k ez tében a csempészés any­nyira el harap ózott, hogy az egész monopólium os struktura fennál­lását fenyegeti, akkor Gergely igazga* tó ur meg van elégedve. A zöldelő füzethez nem gratulálunk, de ehhez az elégedettség­hez gratulálunk. Szerencsés ember, aki eny­nyire megelégedett, mert bizonyára boldog. A szélsőségek és a diktatúra ellen beszéltek a költségvetési vita csütörtöki szónokai Shvoy Kálmán: Nem fzgaíni kell a népei, hanem megnyugtatni Budapest, április 20. A képviselőház csü­törtökön délelőtt folytatta a költségvetés tár­gyalását. A vita második napján is érdekes fel­szólalások hangzottak cl. Nagy érdeklődéssel kisérték dr. vitéz Shvoy Kálmán beszédet, amelyben élesen állást foglalt a szélsőségek ellen. Sztranyavszky elnök nyitotta meg az Ülést. Vojnich Miklós báró volt az első'fel­szólaló, aki károsnok tartja a vagyonelosz­tásiján mutatkozó szélsőségeket. Az ország szempontjából igen fontos lenne, ha független középosztály alakulna ki. Honion 11 ay Tivadar, a kereszténvpárl részéről azzal kezdte beszédét, hogy a költség­vetést nem fogadja cl, mert az utóbbi időben pártját rendkívül sok csalódás érte. A közvéle­mény a miniszterelnöki nyilatkozatok után a hivatalos szónoktól a diktatúra elítélését és a nemzetre veszedelmes szélsőségek izgatásainak elitélését várta. Helyes a miniszterelnöknek az az álláspontja, hogy az egyesületek ne poli­tizáljanak. 1— A kénys2ernyugd íjazásról intézkedő tör­vénynek úgynevezett hóhérszakasza, amely­ben szivtelenség, önzés és lelketlenség nyilvá­nul meg, bizalmatlanságot, stréberséget. hesu­gásl. intrikát, családok nyomorát, modern lelki rabszolgaságot eredményezett. Az alkotmányjogi kérdésekről szólva, meg­állapítja. hogv az egyes sajtóorgánumok állal túlértékelt külföldi fenyegetések nélkül a köz­vélemény nagy többsége régen állást foglalt volna az örökös király melleit. Végül határo-\ zati javaslatot nyújtott be a közszolgálati al­kalmazottak illetményeinek rendezése érdeké­ben. Shvoy Kálmán volt a következő felszólaló. Ilomonnay Tiva­dar beszédébe kapcsolódva, a tisztviselői pro­blémákról és az ifjúsági kérdések rendezésé­ről beszélt.. A restaurációra vonatkozóan tett kijelentések a kormánypárt soraiban többek­nél visszhangra talált, de a kormánypárt tag-., jai osztják a kormánynak azt a felfogását, hogy a királykérdés nem időszerű. Homonnayj kiemelte a tisztviselői kategóriák közül a bí­rói kart és fizetésemelést kért a birók számá­ra. Ha egyáltalában szó lehet fizetésrendc­zésről, akkor nem a bírói karnak, hanem a fegyveres alakulatoknak van elsőbbségi joguk. Homo n n a y Tivadar: Szavazzák még a birói kar fizetésemelését, mi megszavazzuk a fegyveres alakulatokét! > Shvoy Kálmán beszédének következő ré­szében a tanyai közigazgatás tökéletesítését kérte. Ezután arról beszélt, hogy a Nemzeti Szín­ház színészgárdáját fölöslegesen túlméretez­ték. A Nemzeti Színháznak nem szabad meg­engednie, hogy szerződtetett színészei magán­színházakban konkurrenciát csináljanak és nem szabad előfordulnia annak, hogy az egyik tag beperel je a színházat, mert szerzőtlése el­lenére egyetlen este sem lépett fel. S h v o y Kálmán kérte ezután, hogv az egészségügyi szolgálatot államosítsák, a ta­nyákon egészségügyi védőkörzeteket létesítse­nek és egv-két orvost osszanak he. — A rendőrség a tanyákon elégtelen, itt lét­számemelést 1arti szükségesnek.. Kérte, hogy a Budapest—Szeged nemzetközi utón motor­kerékpáros csendőrök ellenőrizzék a forgal­mat. A közúti adó kérdésében helyesnek tar­tar á a benzinadót. Kérte az egyetemi vizsaa­dijak és leckepénzek lényeges csökkentését, mert a tanuló ifjúság rendkívül nehéz hely­zetben van. A vidéki színészet támogatására hívta fel ezután a figyelmet és ehhez a fedezetet a Nem­zeti Színház túlméretezett költségvetéséből kívánta elő terem leni. Állási foglalt a Hangya városi üzletei ellen. Szegeden például őt fiókja van i» Hangyának é« az anyagi gondok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom