Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-28 / 95. szám

OZEOED, SserhelrtOtég: Somogyi "eca (ZZ. I. em. Telelőn: 2503..Kladöhlvalol, |k01c»0nkBnj>vl«r íü teqvlrsdai Aradi 'ucca !». Telelőn: 13-Oh,.Nvomda: LOw jtlpol ucca 19. Telefon: 13-ÖO. - Távirati Vveir'm. ne*- -—•v»-romrég, Szened Szerda, 1937 április 28. Ara lO fillér XIII. évfolyam, 95. sz. ElöriZETÉSi Havonta helyben 3.2® vidéken «• Budapesten 3.00, KUltöldön 0.40 penpA. — Eqyet nAm ara heittCz. nap lO, vn««r. ét Ünnepnap "u. Blrdetetek 'elvétele tarifa azorlnl. Megfe. enlk héttő Kivételével naponta reggel. Szeged és Bicske. A" miniszterelnök ur szegedi beszédében ezt mondotta, hogy olyan nagy partban, mint amilyen az egységes párt, lehetnek árnyalati különb s® g e k. Ha a miniszterelnök ur szegedi beszéde és a bicskei bcwédek elférnek egy pártban, akkor azt gondoljuk, hogy uj fogalmat kell alkotni az „árnyalat ' szó számára. A piros színnek v annak árnyalatai, vannak árnyalatai a sáig-j spinnek is, de a piros szint a sárgától, nem ezek az árnyalatok választják cl. Az árnyalatnyi különbség a lényegnek azonosságát jelenti, csak a színezésben lehet jelentéktelen eltérés, amit nz emberi szem jóformán csak akkor érzékelhet, ha ugyanannak a színnek különböző árnyalatait egyszerre tudja nézni. De azután — vannak szinek, melyeknek nincsenek is árnyalatai. Csak egyféle fehér szín van és csak egyféle fekete. Az egyik minden szín teljes hiányát, a másik minden szín teljes jelenlétét mutatja. Éppigy nincsenek árnyalatok * a béke kívánásában sem. Vagy akarjuk a békét, vagy nem akarjuk, vagy türelmetlenek vagyunk embertársainkkal izemben, vagy türelmesek, vagy akarjuk « parlamenti államformát, vagy akarjuk a diktatúrát, vagy akarunk alkotmányosságot, vagy parancsuralmat akarunk, — ezek alapvető, fundamentális, elvi ellentétek, ezek nem árnyalati különbségek, melyek n vérnyomás, temperamentum és életkor különbözőségei alapján állnak elő ugyanannak a politikai meggyőződésnek szolgálalóban is. Ezek nem árnyalati különbségek." Nem árnyalati, hanem alapvető, ki nem békíthető rlientétek választják el egymástól azokat, akik parancsuralmat sürgetnek s akik védik nz alkotmányosságot. Á r n y a 1 e t i k ü 1 ö n b sé g'e k vitatkozhatnak azon, hogy az írásolvasáshoz, vagy a négy elemi végzéséhez kell-e kötni a szavazati jog megadását, árnyalati különbségek megmérkőzhetnek egymással abban a kérdésben is, hogy a választójog titkosságát junktimba kell-e hozni a felsőház reformjával ? árnyalati különbségek elképzelhetők egy párt keretén beliil is abban a kérdésben, hogy a felsőházat fel kell-e ruházni a régi főrendiház minden jogával, de Szeged és Bicske között nem árnyalatnyi különbségek vannak, mint ahogy nem árnyalatnyi különbségek választják el egymástól a hitlerí és — baldwini politika szellemét sem. Eckhardt Tibor Debrecenben azt mondotta, hogy egyedül a miniszterelnök alkalmas ma a pártok közötti béke megteremtésére. Ha a debreceni és a bicskei beszédeket összehasonlítjuk, azt kell megállapítanunk, hogy valóban csak árnyalatnyi különbségek vannak a magyar politikusok között, de csak a párton levő politikusok között'vennak különböző árnyalatnyi különbségek, az egy párton levőket nem árnyalatok, cl e — Óceánok választják el e g ymástól. A magyar bel- és külpolitika alapvető kérdéseiben csak árnyalatnyi k ülönbségek választják el egymástól Darányi K á 1 m á n t,;. B e t h 1 e nt, E c k h a r d t-o t és R a s s a y t, de O c e án ok választják el egymástól a m iTiisiterelnököt és a bicskei szónoké k a t, Kolb Sándort és Rajniss Ferencet. Bno Palt és Pálff.y-Daun Józsefet, a szegedi és a bicskei beszédet. A miniszterelnök ur Szegeden azt mondotta, hogy senki ne akarja pártjának tagjait egymástól elválasztani s nekünk azt kell mondanunk, hogy senkinek nem sikerülhet ez a törekvés ugy, mint ahogy azt pártjának tagjai maguk megvalósítani tudják. A szegedi beszéd tiltakozás volt minden szélsőséges kísérletezés ellen s a bicskei beszéd csak a miniszterelnök éltetésében tért el a nyilaskeresztes agitációs gyűlés hangjától és kijelentéseitől. S amikor azt látjuk, hogy a miniszterelnök urnák azok is tapsoltak Szegeden, akik tapsoltak a bicskei szónokoknak, akkor valóban nincs szükség kívülről jövő törekvésnek éket verni az egységes párt egyes frakciói 'közé. Mert a tények igazolása szerint n e m a z a m ii veszet, hogy egyes frakciók közé hogyan lehet éket verni, hanem az, hogy a különböző frakciókat hogyanlehet összetartani? S megmondjuk őszintén: az ország polgárságát nem a nyilaskeresztes, vagy o sarlóskeresztes szervezkedések nyugtalanítják. Mindnyájan tudjuk, hogy a kormányhatalomnak elég volna ráfújni ezekre a szervezetekre s azok nyomban megsemmisülnének. A polgári közvéleményt a bicskei jelenségek idegesitik, az a tény, hogy a kormány háta mögött a kormányelnök miniszterelnöki, tehát kormányzati programjával szemben milyen felelőtlen kedvteléssel s mennyire zavartalan biztonsággal éleszthetik a kormány pártjához tartozók azt a szellemet, ami a magyar alkotmányt s az ország parlamentáris államformáját fenyegeti. Sokkal érettebb, sokkal me^dontoltabb, sokkal providenciálisabb a miniszterelnöki program, semhogy csak árnyalatok választhatnák el a bicskei fogadkozásoktól. Leg-alább az egységes párt nyújtsa a miniszterelnök urnák azt a támogatást, amiben az ellenzék vezetői részesítik. Párisi filreR a magyar-román viszony Beck. lengyel Külügyminiszter Közvetít Budapest és Bukarest között? í'áris, április 27. A francia lapok vezető helyen foglalkoznak a Velencében, Brüsszelben és Bukarestben folytatott tárgyalásokkal. Azok a cikkek és táviratok, amelyeket a francia lapok közölnek, Magyarországot állítják a tárgyalások középpontjába. A lapok szerint ugy a velencei megbeszéléseken, mint Beck lengyel külügyminiszter bukaresti tárgyalásain Magyarországnak és a kisantantáiiamoknak egymáshoz való viszonyáról is tárgyaltak. A félhivatalos francia távirati ügynökség értesülése szerint ugy Velencében, niiut Bukarestben a magyar román viszony rendezése állott a megbeszélések középpontjában. A Journal-ban Saint-Brice azt írja, TTogy Beck lengyel külügyminiszter Bukarestben főképpen a magyar-román viszony normalizálásáról tárgyalt. Míg Antonescu román miniszterelnöknek nem sikerült Beekel megnyernie a lengyel-csehszlovák meghéküíés számára, addig iiir szerint Becknek sikerült a közvetítés Magyarország és Románia között. SaintBrice ugv látja, hogv uj román külpolitika; irányzat kerekedik felül és előrelátható, hogy a lengyel-román szerződés megújítása után közeledés jön létre Románia és Olaszország között, sőt magyar-román viszony is erősen enyhülni fog. - • A képviselőház szerdán megkezdi a költségvetés tárgyalását A Ház uj alelnöke: Tahy László Budapest, április 27. A mult héten 10 perces formális ülést tartott a képviselőház, utána a bizottságok letárgyalták a költségvetést. A szünet után kedden ismét összeült a Iláz, a statisztikai munkatervet tárgyalták, a költségvetés tárgyalását szerdán kezdik méfí Sztranyavszky Sándor elnök .nyitotta meg nz ülést. Czerraann Antal ismertette nz 10.'í7—38. cvi statisztikai munkatervről szóló miniszterelnöki jelentést. É... Ke'thly Anna a munkanélküliek stilisztikájának felállítását sürgeti. Hiányosnak találja a munkabérstatisztikát és kifogasolja a háziipari satisztika hiányát. Kérdezte, igaz-e. hogy a külkereskedelmi hivatal akadályozza, hogy ebben a kérdésben rendet teremtsenek. Magvar nők nap16—20 orai munkaidővel nem keresnek annyit, hogy egyszer naponkent jóllakhassanak és ha nem volna népkonyha és sziiktséglakás, nem tudnának megélni. Kifogásolta, hogv hiányzik a: inségmunkára vonatkozó adatgyűjtés. Az. adatgyűjtésnek ezt a módját szemfényvesztésnek tartja. A jelentést nem fogadta el. Müller Antal hangoztatta, hogy a statisztikai tudományt szociális irányban kell kifejleszteni és nem szubad politikái belevinni. Andaháiy-Kasnya Béla pontos kimutatást kért a mezőgazdasági exportról. Kimutatást kért arról, liogv az exportban és importban milyen arányban és kik részesednek; é3 felveti a kérdéstmiért kezelik ezt a részesedést titokként, mn" csak hivatalos beavatottaknak van ioguk mcais-