Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-24 / 92. szám

UELMAíi/AküKSíACi Szombat, 1937. április 24. valamint zsidónak született hallgatók felvétenek addigi szüneteltetését, míg számuk megfelelően le nem csökken; a diplomák nosztrifikalásinaU beszüntetését addig, amíg az egyetemeken a túltermelés meg nem szűnik; a tandíjak egységes és méltányos megállapítását és minden egyéb díj: vizsga, laboratóriumi, mellék, pótdíj megszüntetéséi... — A kezel ént pótdij eltörlését Is! — szólt közbe a rektor, amit a gyűlés éljenzéssel fogadolt. ...Az ösztöndijak megadásánál ne a szülök foglalkozásét vegyék figyelembe — mondja tovább n javaslat —, hanem csakis a rászorultsúggal párosult tanulmányi minősítést; kívánják a diákjóléti célokra juttatott összegek felemelését; as álláshalmo/ások megszüntetését; n jövedelmek maximálását és minimalizálását; a szellemi munka terén n 12 órás munkahét bevezetését; ugyancsak 12 órás munkahét bevezetését kívánják <» fiiikai munka területéi) és mindkét helyen a minimális munkabérek megállapítását; a nagyvállalatok és azok nagyjövedelmű tagjainak szociális, vagy ifim-ági adóval ^aló megadóztatását, amelyből az őnállósitási alapot kellene kiszélesíteni; a családalapításnak lehetővé tételét jövedelmekkel és segélyekkel, kölcsönökkel; a 100 pengőn felüli családi állúsluilmozás megszüntetését és végül az agglegényadó bevezetését. A javaslat ismertetése után hozzászólások következtek. Elsőnek ifj. Tóth László Vmericanás bölcsészhallgató szólalt fel. Bcvezotö szavaiban arról beszélt. Iiogy követelni kell az ifjúságnak, hogy a 12 pont alapján épüljenek fel a kormány javaslatai. Nem vagyunk szélsőségesek — jelentette ki ezután — és nem is akarunk azok lenni. A következő pillanatban valaki elkiáltotta mag/tí - Fuj! Áruló! Tóth ígv folytatta beszédét: -- Kekünk, magyaroknak van keresztünk, .'melyért küzdenünk kell. nem kell nekünk semmiféle külön kereszt. A zöldingesek ílt újból hangos zajongás' rögtönözlek. »— Van kérésziünk" — folytatta a szónok —. amelyben benne van a magyar államiság gondolata és s.melv a magvar kultúrával Szent !«tván óig egv beforrt. Ennek a keresztnek kel! l»e.ragyognia a magyar horizontot! Tóth' Lászlónak ezekre az emelkedett szavaira a zöldingesek óriási vihart rögtönöztek. 'A hegyről közbekiáltások röpködtek feléje, ugy hosv szavait nem tudta folytami. Később átíüvitett egv hang: — Hát a kikeresztelkedett zsidókkal mi lesz? Dr. E r d é 1 v í László reklor, aki láthatólag felindulva hallgatta ezt a hangzavart, a közbekiáltás hallatára a felsőbb régiók felé fordulva hangosan ígv szólt: - Különb és értékesebb keresztények vannak a/ok közötf. mint önök között... V rektor további szavait a zöldingesek zajától riem lehetett hallani. A terem közönsége láthatólag két pártra szakadt. egyikük a közbeszólások peraőtüzét zúdították a heh én álló Tó'h t ászlóra. mig a másik tésze hallani kívánta a beszéd folytatását. Amikor a raj leesillapult, hallani lehetett a rektor erélyes hangját: — Aki'- cllenke/ó nézetet vallanak, azok tartsanak külön gyűlést maguknak és távozzanak el innen, igérem, hojrv mi nem fogjuk az ó pyii'ésiikf t megzavarni... A rektor ezután a nyilasokhoz intézte szavait. — önök talán idegenek tőlünk? Én nem tudok különbséget tenni magvar és magvar között... Meg vagyok győződve arról, hogy mind a nemzet javát akarják szolgálni... Mi, magvarok lovagias nemzet vagyunk — folytait* a rektor —. a magyar nemesség megköveteli, hogy ne legyünk igazságtalanok senkivel szemben sem. Aki ártatlan. az bees.ülést érdemel, csak a gazember bűnhődjön...! A reklor keménv szavai némileg lecsillapították a hangulatot, dc amikor ifj. Tóth László folytatni akarta beszédét, a nyilasok ismét kiáltozni kezdtek: — Áruló! — Ha tovább is zavarják a gyűlést — szólt ekkor a reklor — arra kényszerítenek, hogy berekesszem a gyűlést.,.! — Lehet! — kiáltotta valaki. — Amikor ezt a gyűlést összehívtam, az volt a cél — folvtalta a rektor —, hogy méltóságteljes gvülést tartsunk és nem az. hogv botrányt idézzünk elő. Az ifjúságnak máskor is lett volna alkalma tüntetésekre, de nem tette, az utóbbi idők eseménvei alatt a szegedi egyetemen példás rend volt... Most valaki a felsőbb padokból egy paplrnyilat dobott ifj. Tóth László felé, aki nyugodtan állt helyén, hogy folvtathassa beszédét. Újból kitört a hangzavar, közbekiállások röpködtek a szónok felé. A rektor újból fieveJmeztctlc a zavargókat, hogvha tovább is kiáltoznak, berekeszti a gyü lést. Most már ismét szóhoz juthatott Tóth László. Beszédét rövidre fogla és a következő szavakkal feíczte be: — Fel fog ragyogni a mi Szent Istváni keresztünk és nem a nvilaskereszt! A nyilasok újból bevés attakot intéztek a szónok ellen, maid a csend helyreálltával Balogh Ferenc gyógyszerészhallgaló követelte, hogv a gyógyszerészeknél is vezessék be a numerus clausust. követelte a pesti és szegedi gyógvszerészhallgatók számának icazsáeos arányosítását. Balogh javaslatát ezután éppúgy, mint a szegedi pontokat, elfogadta a gyűlés, majd a Hiszekegyet énekelték cl. A nyilasok a magvar imádság alatt német módra előrelendítették kezüket. A „szegedi pontokat" küldöttség viszi a kormánvhoz. A gyűlés résztvevői .ezután lassan szétoszlottak. két órakor bevonták a rendőri készültséget, beavatkozásra sehol sem volt szükség Szeaed Városi Színház Hétfőn, 19ft7 április 26-án, este 8 órakor: SZALAY KAROLA BORDY BELLA BUAPA IIEZSO KŐSZEGI FERENC a ra Ur. Operaház szólótáncosai és a BALETTKAR felléptével BALETT-EST A szenzációs műsor t. PiOsslni: Semiramis nyitány. 3. Liszt j-apszódia. Táncolja: Bordy Bella. í. Strauss János: „Délvidéki rózsák." Táncparódia. Előadja a tánckar. I Csaikovszky: „Pas de toois". Táncolják: Szalay Karola, Bruda Rezső és Kőszegi Ferenc. ti. Moskowsky: Táncolják: Bordy Bella és Brada Rezső. 7. Jacobi Viktor: .Cancaa" a Sybilböl Előadja: a tánckar. 8. ..Csárdajelenet." (Afagyar népdalok. Előadják: Szalay Karola, Kőszeghy Ferenc és a tánckar. Ezt megelőzi: 2. Picrette fátvola. Némajáték 3 képben. Szövöget irta: Schnitzler Arfhur. Zenéjét szerzette: dr. Dohnányi Ernő. Dohnányiné Gallafrés Elza koreográfiája alapján betauitotta: Brada Rezső. Vezényel: Fricsay Ferenc. Kerékpárosok! ElsörendU kerékpárokat engedményes árban részletre adom. Gumikat is alkatriszakat árban kaphat Szántó Sándor.*, » Szeqed. Kiás D paiota «St II. 2 Ne menieiek Szegedvei írta: TIHANY/ JÁNOS LAJOS. Mikor a magyar képzőművészek tervbevették a szegedi képzőművészeti kiálitás megrendezését, sokszor hallották ezt a jóakaratumk feltüntetett ki8lútil figyelmeztetést. Ne menjetek Szegedre, az a szép nagy város mélyen alszik, ott fogy a legkevesebb könyv ós a fehérholló ritkasdgu kiállítások fiaskóval végződnek. A győri kiá.'lit/is síkere után megtör irántunk egy pillanatra a Kassandra jóslások reményt forrázó vétójára. Nem hittünk bennök, de mégis megtorpantunk, hiszen tengernyi pénzba kerül egy ilyen kiállítás s mi nem i<agyünk Krözusok, évekre tétlenségre kárhoztathat egy bukus s akkor mi lesz a programunkkal, a vidéki kulturközönség felvilágosításának a programjával? És akkor jött a szegedi sajtó bátorítása. A maga városába vetett hitét sugározta felénk) — jöjjetek! Jöjjetek, mert nemcsak Budapesté a magyar képzőművészet, hanem Szegedé is! Jöjjetek, hogy közelebb hozhassátok a mai magyar képzőművészethez a vidéki városokat, jöjjetek és beszéljetek mai problémáitokról cs jöjjetek azért is, hogy pátriánk tehetséges festői is munkakedvet kapjanak. Elmentünk. A sajtó óriási arányú támogatása, a főpásztorwik, a város első po'gárának. a gyűjtőknek ügyünk mellé állása, a nagyközönségnek még sehol nem tapasztalt érdeklődése és az iskoláli lelkasedósa olyan sikerre vitték ezt a kiállítást, hogy jődarab időre bizalmat adtak. Az utolsó napokban már nincs katalógus és uj jegytömböket kell beszerezni... Az iskolák olyan tömegekbe vonulnak fel, hogy mindkét traktusban tartjuk az clöadásokaB és rendezzük a tárlatvezetést!... Képek egész során ott a fehér cédula: — Megvették!... A korzó szépet, a színház estélyiruhás hölgyei és urai másnap a kiállítási helyiségekben is láthatók. A szegedi egyetem nagynevű tudósai, professzorai eljönnek a kiállításra. Ott látjuk az ügyvédi kart, a bíróságot, magusrangu katonatiszteket, az iskolák és intézetek vezetőit és tanári karát. A papság mindennapos vendégünk. Szeged művészvilága mellénk á'l és lelkesedik. Már szereljük a Kiállítást. A szegediek még mindig jönnek... Egy pesti jubiláris kiállítás sem nyújtja ezt a képett Nemi Kassandrajajjos uraim, nem vo'.t igazatok! Szeged kulturális megnyilatkozásban és e megnyilatkozások megértésében is az ország második városa, páratlan lehetőségekkel! Tessék mindent elvinni, ami magyar érték, lent testvérek várják. Igenis ml művészek is okai vagyunk annak, hogy vidéken elburjánzott a giccskultusz és a kontárság kártevése, mert elhanyagoltuk a vidéket. Bátorságunk a pesti kiállításokra beküldött képek egypengős akasztőcédula kockázatán tul sohasem terjedt, kényelmes siránkozással ültünk a magyar Bábelben és jajogtnnk, hagy kicsi a világ! Es hagytuk, hogy a vidéket egye egy alsó színvonalú etika rozsdája, részvétlenül néztük a jóhiszemű vidék félrevezetését. • Most pedig mondjunk köszönetet. Köszönetet a sajtónak s mindazoknak, akik anyagilag és erkölcsileg mellénk álltak. Akik támogatták ezt a kiállítást és lehetővé tették számunkra, hogy kulturmunkásságunkat folytathassuk. SenJiit nem aláírunk megbántani azzal, hogy neveket sorolunk fel, de érezzük, hogy ez a hallgatás bennünket csak a város sorompójáig kötelez. Itt Pesten szabad lesz beszélnünk, szabad lesz neveket felsorolni. TARZAN TARZAN TARZAN A BELVÁROSI MOZIBAN