Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-03 / 74. szám

D£LM aöYARORSZAG •ZEOED. szeiketiiotég: Somogy* "CCB itz. I. cm. Telelőn;Z3«3.VKIad«hlValal, »t»sical$nKöny vlar leg^lrodn: Arodl ucca 8. Telefonj l%««..KyomdA! Líw ltp«l ucca 19. Telefon: 13-««. - I6vlral« «» leveleim: Dílli'BpyaroMiéB. Sceged Szombat, 1937 április 3. Ara lO fillér XIII. évfolyam, 74. sz. ELŐFIZETÉS, Havonta helyben 3.2® vidéken éa Budapetlen KUlföldön <>. 4(> pengd. - Eqyeí az&xn wa hétKöje. nnp !«', va»6r- éa llnnepnop "> 11 ll- Hirdeletek 'elvétele lorlla »»orln*. Megjo, mtH hétlö Kivételével nopotUn reggel. A szegedi képzőművészeti kiállitás ny. miniszter, Irta UGRÓN GÁBOR, az Irodalmi és Művészeti Tanács elnöke Képzőművészeink ma éppen ugy harcot vívnak egy nyugodtabb továbbmunkálkodás lehetőségéért, mint a többi társadalmi osztályok. Csak amig az ügyvédek már régen megkezdték küzdelmüket a zugirászok ellen, az orvosok a kuruzslók ellen, addig a képzőművészek csak az utóbbi esztendőkben fogtak hozzá egy felvilágosító munkához, amely érdekeik megvédését célozza. Kétségtelen, hogy a műkereskedelem alsóbb fajtája és az országszerte házaló képügynökök hadserege nagy károkat okoztak művészeinknek, mert ezek a közönség hozzánemértését kihasználva, olyan képekkel árasztották el a középosztály lakásait, amelyeknek a komoly művészethez alig volt közük. A közönségnek csak egy csekély százaléka olvas képzőművészeti irodalmat, ugyancsak elenyésző azoknak a száma is, akik képkiállitásokat látogatnak, így a vidéket járó képügynököknek, a közönség kényelmét biztosító „házhozszállítással" megvolt a lehetősége ahhoz, hogy hamisítványokat, giccseket és kontárárut terjesszenek. Ez annál könnyebben ment, mert ezek a holmik a komoly művészi alkotásnál összehasonlíthatatlanul olcsóbbak voltak. Sok terv merült már fel a képzőművészek eminens érdekeinek megvédése céljából. Felvetődött többek között nem egyszer a müvészkataszter és a márkázás problémája is és nem utolsónak a műkereskedelem megrendszabályozásának kérdése. Bár e tervek megvalósulása egyképpen lenne érdeke ugy a művészeknek és jó műkereskedőknek, mint n képvásárló közönségnek, — a kérdések rendezése elé mégis akadályok gördültek. Azonkívül a kérdés rendezését még sz is hátráltatja, hogy a kultuszhatóságok általános rendezéssel akarnak képzőművészeink segítségére lenni, hiszen itt alapos munkát kell végezni, mert egy tüneti kezelés nem szolgálhatja a kivánt célt. Művészeinknek azonban a dolgok végleges rendezéséig is élniök kell s ami az ország kultúrájának szempontjából annyira fontos — dolgozniok". Különösen most fontos ez, amikor a magyar képzőművészet olyan jelentős virágzásnak indult, hogy az egész művelt világ megbecsülését érdemelte ki. F.s mert jelenlegi anyagi helyzetük nem áll arányban az általános gazdasági viszonyok rosszabbodásával, — hiszen közönségünk ma is szinte erejét meghaladó mértékben vásárol, de ezt válogatás nélkül teszi, •— szükségesnek látszott valami szelekció alkalmazása, tehát megkönnyítése annak, hogy valamilyen uton-módon a jó müvek jussanak a vásárlóközönséghez, hogy így a képzőművészetre áldozott pénz az alkotóművészek támogatását szolgálhassa?' A pesti műpártoló közelebb áll a forrásokhoz, hiszen a kiállítási csarnokok í't maguk végzik a szelektálást. Sajnos a vidéken ez másképpen van. Eddig a komoty művészi kiállítások ritkaságszámba mentek, a vidéki mübarát tehát rá volt utalva annak rfiegvásárlására, amit az eszközökben nem igen válogatós élelmesség felkínált neki. A múltban a kellő zsűrizés nélkül rendezett vidéki kiállítások is megkapták a vidéki hatóságok támogatását, (ingyen helyiség, ünnepélyes megnyitás, vásárlás, stb.) egy belügyminiszteri rendelkezés folytán ezt a jövőben esik olyan kiállítások kaphatják meg, amelyeknek anyagát előzőleg az Ir o d a 1 m i és M ü v és.zeti Tanács bírálja felül. így a vidékre csak a legjobb és valóban művészi színvonalat reprezentáló anyag kerülne és ha az ilyen kiállításokkal kapcsolatban képzőművészeink még felvilágosító előadásokat is tartanak a nagyközönség és az ifjúság számára, — sőt tárlatvezetéseket rendeznek — még könnyebben elérhető, hogy a kontáráru és a csak mesterségbeli rutint reprezentáló giccsek helyét a valóban műbecsir alkotások foglalják el. Ehhez azonban feltétlenül szükséges o vidéki hatóságok és a vidéki kultúrközönség megértő áldozatkészsége; Ne feledjük, hogy képzőművészetünk szerves része kultúránknak, sőt annak legszebb virágjának mondható. Képzőművészeink is résztvesznek abban a küzdelemben, amit műveltségünk elismertetéséért vivunk a nyugati nagy kultúrnépek szimpátiáiénak és becsülésének elnyerése céljából. KulturszinvÖnalunknak pótolhatatlan vesztesége, ha a műtermekben megáll a munka, nem is említve azt, hogy a gazdasági élet bármely más területén Szükségből, esetleg elhelyezkedő képzőművészek azoknak helyét foglalnák el, akik számára amúgy is szűken van hely. És legyünk bár par excellence mezőgazda sági állam, az ország kirakatában képzőművészeink alkotásainak is ott á helyük, ha európaiságunkat a külföld előtt exponálni akarjuk. Örömmel látom, hogy a szegedi sajtó megértette a szegcdi képzőművészeti kiállításnak eme célját és komoly támogatást nyújt a megismerések propagálására. Nagy segítség ez a képzőművészek részére, de szolgálja a közönség érdekeit is. Csak az igazi mű kapjon a jövőben publicitást, a közönség csak jót vásároljon, s akkor lassan kiszorulnak lakásaikból a mázolmányok és az értük kidobott jelentős összegek' kulturánk' szolgálatában tevékenykedő alkotóművészeinknek fog jutni." A kisantant adoll ki hivatalos Jelentést a külügyminiszterek belgrádi konferenciája »JugoszlávIa, Románia és Csehszlovákia politikája teljesen egységes« — Változatlan barátság Franciaország és a Balkán Szövetség felé — A szövetség nem csatlakozik egyik világnézeti csoporthoz sem Dclgrád, április 2. Pénteken délelőtt és délután folytatták a kisantant külügyminisztereinek konferenciáját a jugoszláv fővárosban. A tanácskozások befejezése után este 7 órakor a következő hivatalos közleményt adták ki: Sztojadinovics Milán jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter Krofta Kamii cseh külügyminiszter, Antonescu Viktor román külügyminiszter, a kisantant állandó tanácsának tágjai Belgrádban április 1-én cs 2-án Krofta elnökletével értekezletet tartott. t. A bárom miniszter részletesen megvizsgálta mind az általános helyzetet, mind pedig a kisantatnt bárom államát különösen érdeklő kérdéseket. Megvizsgáltuk a miniszterek az utóbbi idők eseményeit, ezek visszahatásait es megállapították. hogy az utóbbi hónapok során az általános helyzetben olyan javulás állott be, amely a három külügyminisztert a legjobb reményekre jogosítja, 2. A kisantant állandó tanácsa, bár megítélése szerint továbbra is derűs bizakodással lehet a jövő elé nézni, nem tévesztette szem elől azokat a kérdéseket, amelyek még megoldásra várnak. Mélyen meg van azonban győződve arról, hogy a kérdések kielégítő módon megoldhatók lesznek az együttműködésnek ebben a szellemében, amely nélkül lehetetlen a nemzetközi kapcsolatok tartós rendezését elérni. X kisantant Szándéka, hogy 3. állandó tanácsának eltökélt szigorúan fenntartsa azokat a határozatokat, amelyeket előző ülésszakain napirenden levő különbö' ző nemzetközi kérdésekben hozotf. A három külügyminiszter nézetei mind a három állam külpolitikájának általános elvei,