Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-16 / 85. szám

OÍI. MAGYARORSZÁG Pentek, 1937 április 10. meglevő centrálékat fejlesiték tovább, ez nemcsak kisegítő megoldás, hanem gazdasági és műszaki szempontból ez az egyedüli heljes megoldás. A miniszter ezután részletesen válaszolt a különböző felszólalásokra, maid y pénzügyi bizottság az ipari tárca költségvetését általánosságban elfogadta. A délutáni ülésen először részleteiben is elfogadtak az iparügyi tárca költségvetését, majd lúUittk a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium költségvetésének tárgyalására. A tárca költségvetését dr. Görgey István clöudo ismertette. Teihcsváiy Imre gazdasági és szociális, szempontokból jelentős előrehaladást lát a kereskedelemügyi tárca költség ve lésének részIdeiben. Czerjnann Antal hangsúlyozta, hogy az állami utak fenntartását szolgáló 5 millió igen k< \és. Az idegenforgalom emelése szempontján ból kö\ételi a vízumdíjak és uhárnok eltörlését. Gróf Sigray Anlal is szükségesnek tartja az autóulakon fenntartott vámok eltörléséi. Grecs jk Richárd helyesli, hogy m útépítésre a kormány már évek ota súlyos milliókal koll, gondoskodni kell azonban arról.b%ry £z<ket kellően és szakszerűen fenntartsak. Farkas Elemér elkerülhetetlennek tartja ÍI tiszt viselői fizetések rendezését, mert jó közigazgatást csuk a/, anyagi gondoktól nienlcsílilt ti>zl\isclőktől lehel várni. i;I>ei Anlal felelőssége teljes tudatában állapította meg azt a szomorú tapasztalatát, hogy it kereskedelemellenes és kereskedőelleues iráiívzat búhédje a minisztérium belkereskedelmi osztálya és a külkereskedelmi hivatal. Nálunk a kereskedők csekély számaránya mutatja, hogy rnilv nagy szükség volna az értelmiség elhelvczése szempontjából a kereskedett m fejlesztésére. csakhogy ehhez az kellene, hogv a kereskedői foglakozási szeretettel kezeljük Igv lehetne annak a középosztálynak érmekéit n kereskedelem területére csábítani. uiurlv oltói a foglalkozástól idegenkedik. Remény i-Sch n el l.c r Lajt* örömmel állapította meg külkereskedelmi mérlegünk javulását. A n d a h á r. v-K a s n v a Béla a kereskedelmi szerződések kérdését tette szóvá. Györki Imre a magánalkalmazottak jogviszonyainak rendezésével kapcsolatban utalt a kolejező szabadság bevezetésének, valamint a munkaidő szabályozásának szükségességére. Bucii inger Manó a forradalom ulán elbocsátott Máv. alkalmazottak n.v ugdi.jkérelniét tette szóvá. Krudv Ferenc kérte, hogy a kormány fejlessze tovább a szövetkezetek tekintetében politikáját. Ezután Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Utaink" a legutóbbi időkben igen leromlottak — mondót la — es mi mindent elkövetünk. hogv n hitelkeret kihasználásával a mai rossz állapotokon segítsünk. A közüli vámok kérdésében annak a nézetének adott kifeiezést. Ijogv a kö/uli vámok doltfa bizonyos mértékig anakronizmus. de mosl eltörölni nem lehet, nic'i I a városok ozidőszerini az ebből befolyó jöycői'lnifI nenj tudják nélkülözni. A Hang.v .íra vonatkozólag Éber Antalnak azt ^álaszoltíh bogy téved l'l*er, amikor azt állith. h< gv a TTangva az államtól állandó támogatást élvez és veszteségeit éveken keresztül az állam fedezte. - Ami a paprikaüzlclct Illeti, pnnrikáhan nagv termés volt 'éppúgy, mint n hagvináhan. Bizonyos készleteket már nem sikerfilt értékesíteni. A mai gazdasági rendben egvállalában nem lehel az egyes állmunk közötti kereskedelmi szabadságról beszélni. A miniszter ezután be telente t te. liogv a magánalkalmazottak iogv iszom ánfk rendezését a Jegsiirgősebb tennivalónak tarlia. A bizoltság a tárca költségvetését általánosságban elfogadta és végül ugv döntött, hogy a .tárgyalót pénteken délelőtt folytatja. ' A gazdasági helyzet javulása nem vonatkoztatható a kiskereskedelemre és kisiparra állapitolta meg a szegedi kerü et helyzetéről Vértes Miksa elnök a kamara teljes ülésén (A Déhnagyarország munkatársitól) A szegedi kereskedelmi és iparkamara (csütörtökön délelőtt teljes ülést tartott. Vértes Miksa kormányfőtanácsos, a kamara elnöke részletes elnöki megnyitójában foglalkozott a kereskedőket és iparosokat érintő kérdésekkel. — A gazdasági viszonyok alakulása tekintetében megállapiüiatom — mondotta beszámolójában Vértes elnök —, bogy e.z év első hónapjaiban a gazdasági élet termelése és foglalkoztatottsága további emelkedést tüntet fel; uz árukészletek csökkenése folytatódott, a külkereskedelmi forgalom emelkedett. Kerületünkben a gyáripar termelése némileg meglassubbodott ütemben tov ább emelkedett, különösen gyorsan emelkedik a fogyasztási íp3rok termelése — ahol céltalan korlátozások utján beavatkozás nem történik — és ^ezáltal a munkáskejcek is jobb és állandóbb foglalkozáshoz jutnak. A munkáslétszám kedvező alakulásához a gyáripar rendszeres termelése mellett most már a kézműipar fogliajkozlatottisága is hozzájárul, ami kizárólag a mezőgazdaság vásárlóerejének megerősödésére vezethető vissza. A paprika forgalmának szabályozása állandó nehézségeket okoz a kereskedelemnek és érdekeltségünk ma már aggodalommal látja a paprikaforgalom körül mutatkozó állandó zavaró momentumokat, amelyeknek cihái itábában közmnuködé&ünkkd minden lehetőt elkövetünk. — Az államháztartás helyzetének megerősödése következtében — folytatta — a pénzügyi lehetőség alapjai megtalálhatók és ezért igényi tartünk arra, hogy a kamarai kerületben nagyobb középitkezésekkel, erőteljes útépítéssel és útjavítással a ^lságévek alatt elhalasztott és régen várt közmunkák kivitelre kerüljenek. Sajnos ezidőszerint komolyabb épiikezési tevékenységre a kamara kerületében küátást nem látok és ezért felhatalmazást kérek, hogy ipartestületeink és kereskedelmi egyesületeinkhez fordulhassunk: jelöljék meg azokat a tervezett, korábban jobb pénzügyi helyzet idejére beígért és múlhatatlanul szükséges középitkezéseket, melyekuek megvalósítása érdekében az Illetékes tényezőknél megfelelő javaslatokat tehetünk. — A munkanélküliség hatékon}abb leküzdését és a munkásság életszínvonalának emelését célzó legkisebb munkabér megállapítás és munkaidőkorlátozás mind több iparágra terjeszkedik. A kamara ezekben az ügyekben az iparügyi minisztériumnál hangsúlyozta — folytatta Vértes elnök —, hogy a munkabér és a munkaidő szabályozása csak akkor érheti el kitűzőit célját, ha a vidéki iparosság versenyképességét a főváros iparával nem veszélyeztetik. Szorgalmazzuk a magánalkalmazottak külön adójának eltörlését, mert az ilyképen elérendő fizetés javít át a gazdasági élet vérkeringésébe jut vő, a magánalkalmazottak vásárlóképességét jelentősen emelné. — Amikor a gazdasági helyzet általános javulásáról beszámolhattam — mondotta végül Vértes elnök —, nem mulaszthatom el ismételten hangsúlyozni azt, hogy általánosságban ez a javulás a kiskereskedelemre és Iparra nem vonatkoztatható és hogy a javulás eljuthasson a gazdasági élet gyökeréig: szükséges, hogy a kereskedelem cs kézművesi párosság adóterhei minden vonatkozásban mérsékcltcssenek. A szegedi kamarai kerület kereskedelme és iparossága nevében azt óhajtom, hogy a pénzügyi kormányzat és az adóügyi hatóságok a tényleges viszonyok mérlegelésével, belátással és sok-sok kímélettel állapítsák meg azokat az adóterheket, amelyeknek eddigi mértéke is — íjiegállapitásunk szerint — lulment osztályaink teberbiró képciségén. Az elnöki jelentéshez flóször PlcJe Jenő «zólt hoSZÍ. Foglalkozott a vidéki ipar helyzetével és rámutatott azokra a hátrányokra, amelyek akadályozzák Szegeden is az építkezés fellendülését. Azt javasolta, hogy a kamara a polgármester"-?1 együtt kérje fel a vasárnap Szegeden időző kereskedelemügyi és iparügyi minisztert, fejezze be az állam az egyetemi építkezéseket. Fontosnak találná, ha a város, a többi városokhoz hasonlóan OTl-kölcsönt venne fel munkásházak íépítésére. Végül javasolta, hogy a kamara indítson akciót, hogy a Nemzeti Bank felépítse Szegeden székházát. Dr. Blanl: Béla (Hódmezővásárhely) etán Paskesz Sámuel (Makó) szólalt hozzá a jelentéshez. Kifogásolta, hogy a kamarai jelentés nem emlékezett meg a makói hagymáról, amely körül pedig súlyos bajok vannak. — 50 éves cxportcégek pusztullak el — mondotta Paskesz — és a kamara elnöke nem tett említést a makói hagymakereskedőkről. Tűrte a kamara elnöke — folytatta Paskesz nagy zajban —, hogy Szegedtől 30 kilométernyire löiúircmcnjenek a haggmacxporlőrök. — Nem áll, — utasította vissza a •vádat a* elnök. Paskesz ur állandóan magánjellegű kéréseivel, gyüjtőivekkel zaklatja a kamarát, de 1UÍ elég erősek vagyunk, hogy megtagadjuk ezeket a kéréseket. Nemrégiben Makón valtunk és összehívtuk a kercskedőérdekeltséget, tárgyaltunk velük, nem áll, amit a kamarai tag ur mondott . . . — De igenis igazat mondok! Az eluok végAUs a nagy zajban megvonta a szót Paskesztől. Juanovies Ferenc (Csongiád) azt kerté, hogy a posta igazolja a kötelező nyomtatványok feladását. Nyilas Sándor (Békéscsaba) az inségmunkálatok keretében végzett ipari munkálatok rendszerét tette szóvá. Fenyő Mátyás az adóinegáHapitások mai rendszere ellen beszélt és kifogásolta, hogv az adóhatóságok a kereskedői tisztességet sértő nyomozói munkát végeznek. Simon Ferenc (Hódmezöváísártieiy) szintén <z ínségmunk álatokról szólt. Takács Ferenc (Hódmezővásárhely) szóvátelte, bogy Vásárhelyen a törvényhatósági bizottsági tagok csak az újságokból értesülnek az inségmunkák programjáról. Ugyancsak az ínségmunkák mostani rendszerét kifogásolta. A felszólalásokra Vérles Miksa elnök. és dr, Tonelli Sándor kamarai főtitkár *vála&zoltak. Ezután Tonelli főtitkár a választási szabályzatot ismertette. Bejelentette, hogy a kamara 1932-ben megválasztott tagjainak a megbízatás" ebben a hónapban lejár és az uj választásokra megtörténlek az előkészületek. Dr. Cserzy Mihály titkár a vásárlásokat közvetítő irodák ügyét referálta ezután. Az elnökségnek azonban az a véleménye, b"gy 1931-ben kormányrendelet korlátozta a biteürodák működését és ezidőszerint cz a rendelkezés megfelel a kívánalmaknak. Bástyái Hoitzer Tivadar és Nyilas Sándor (Békéscsaba) felszólalása után a teljes ülés elfogadta az előterjesztést. A szabott árak kérdése ügyében Tonelli főtitkár bejelentette, hogy a kamara szabottár-tervezetet készített és azt szétküldik a kerotkedőknok. A tervezetet aláíró kereskedők kötelezik magukat a szabott árak bevezetésére. Az előterjesztéshez a teljes ülés hozzájárult. Pleskó András titkár a mestervizsgáié bizottságok működésének megkezdéséről számolt be, majd szóvátette,hogy a kamara yizsgálta azt a kérdést, milyen helyzetet teremtett az éttermi és vendéglői alkalmazottak körében a borravalórendelet. Horváth Ferenc javasolta, rendeljék el. hogy olyan helyen, ahol a tulajdonos maga szolgál ki, ne legyen kötelező a százalékos borravalórendszer. másból azonban ezt kötelezően rendeljék cl. Elhatározta az ülés, bogy felterjesztésében kéri az iparügyi minisztertől a heti í8 órás munkaidő bevezetését a sütőiparban is. Wo|f Endro ezzel kapcsolatban kérte, bogy felterjesztésében | terjedjen ki a kamara arra is, hogy a kárOt árrombolásokat megszüntessék. A szegedi sütőipaI rosok egyébként a 4t> órás munkaidő bevezetését | nem ellenzik.