Délmagyarország, 1937. április (13. évfolyam, 72-97. szám)

1937-04-02 / 73. szám

4 tmmm DÉLMAüyARüRSZAG Péntek, 1937. április Viharos futbailper a törvüipzeh előtt A tavalyi Szeged FC—Ferencváros mérkőzés epiló­gusa — A törvényszék helybenhagyja az elsőfokú ítéletet Deák Vikior rendőrtanácsos és Toldi Géza válogatott csatár becsületsértés'! perében (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi "törvényszék Haberman n-tanácsa csü­törtökön tárgyalta azt az érdekes futballpert, amely a tavalyi Ferencváros—Szeged FC. mérkőzés után keletkezett a pályán ügyeleti szolgálatot teljesítő dr. Deák Viktor rendőr­tanácsos és Toldi Géza, a Ferencváros is­mert válogatott játékosa között. A mérkőzés izgatott hangulatban zajlott le és az izgalmak a tetőfokra hágtak, amikor a Fe­rencváros hátvédje, Polgár megrúgta minden ok nélkül Vastagot, a szegedi csapat centerét. A durva jelenet után a közönség egy része be­tódult a pályára és már-már botránv kitöré­sétől lehetett tartani, amikor dr. Deák Vik­tor tanácsos a pályán rendet teremtett. Eköz­ben a rendőrtiszt és Toldi között szóváltás ke­letkezett. a szóváltás a mérkőzés után az öl­tözőben is folytatódott, amikor a rendőrtaná­csos igazoltatni akarta a ferencvárosi játékost. A hangos jelenet után Toldi Géza feljelen­tést tett a rendőrtanácsos ellen és feljelentésé­ben azt panaszolta, hogy a rendőrtanácsos őt senkiházinak nevezte, majd az öltözőben azzal fenyegette meg, hogy beviteti az őrszobára. A rendőrtanácsos viszonvádat emelt a futballis­ta ellen és azt adta elő, hogy Toldi a pályán rákiáltott, amikor ö rendet kivánl teremteni, hogy „hordja el magát". A rendőrtiszt a járásbíróság előtt tagadta, hogy Toldii megsértette volna, ellenkezőleg, a felhevült Toldi gorombáskodott vele. Nem fe­nyegette meg, hanem csak azt mondotta, ami­kor Toldi elbújt előle, hogy: „hol van az a hí­res?'" A biróság számos tanút hallgatott ki, végül bűnösnek mondotta ki a rendőrlanácsost be­csületsértés vétségében és ezért 150 pengő pénz­büntetésre Ítélte,' az ilélet végrehajtását azon^ ban felfüggesztette. Toldit a viszonvád alól felmentette, azzal, hogy őt a cselekményéért a rendőrség ható­ságsértés cimén egyizlien már biintetőparancs­csal elítélte 10 pengőre és igy kétszeresen eN ítélni nem lehet. A törvényszék a mult tárgyaláson elrendelte a rendőrségi iratok beszerzését. A csütörtöki tárgyaláson ismertették az iratokai, amelyek szerint Toldit elítélte a rendőrség és ez az íté­let jogerőssé is vált. Ilyen előzmények után a fellebbviteli biró­ság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Miután az itélel ellen további fellebbezésnek helye nincs, az Ítélet jogerőssé vált A sövényházai orvos és a patikusné harca A palikusnél felmentették a becsületsértés vádja alól (A Délmagyarország munkatársé'ól) A sövény­házai patikusnénak. Lakatos Antalnéuak feltűnően durva becsületsértési ügyét tárgyalta csütörtökön a "szegedi törvényszék fellebbviteli tanácsa. A fiatal Lakatosné ellen dr. Herényi Iiaré községi orvos tett feljelentést, mert a patikusné 3l „vén csalónak" nevezte és különböző mis scz lésekkel is elhalmozta. Az orvos feljelentésében előadta, hogy a pa­tikusné uriasszonyhoz nem méltó magatartást tanusit vele szemben. A patikusék — itja feljelen­tésében — az ő házában laknak és jóllehet a lak­bérrel állandóan hátralékban vannak, mégis sér­tésnek veszik, ha a lakbért kérni meri. Ez a ve. szekedés. amelynek során a patikusné ő» „vén csalónak" nevezte, szintén a lakás, illetve a gyógy­szertár bérlete körül keletkezelt. A patikusné a járásbíróság előtt tagadta bű­nösségét és előadta, hogy a kérdéses időben annál kevésbé sérthette meg az orvos', mert aznap nem is tartózkodott odahaza, messze vendégség­ben volt Tömörkényben. Elmondotta, hogy m or. vossal egyáltalán nem érintkeznek, bár egy ház­bin laknak, mer» a lakás és a patika bérbte miatt per van kőztük folyamatban. Dr. Berényi Imre — vallotta a patikusné. — agglegény életet él. meghasonlott ember, aki a cselédjén kívül sen­kivel sem érintkezik. A biróság több tanút hallgatott ki. A tanuk egyrésze vallotta, hogy a patikusné megsértette az orvost, a tanuk másrésze viszont azt állította, hogy Lakatosné aznap nem is volt a községben. A járásbíróság bizonyítékok híjján felmentette a patik'isnét. A fellebbviteli biróság elé vitte az ügyet dr. Berényi, de. a fellebbviteli biróság is felmentette Lakatos Antalnét a feltűnően durva becsületsértés vádja alól. ^SSü^ssss^ Csongrád vármegye egészségügyi helyzetéről most jelent meg a tisztifőorvos jelentése, amely az elmúlt hét megbetegedéseiről számol be. Eszirint a vármegye területéi) 90 influenzás megbetegedés történt, ezek közül egy szövődményes volt. A leg­jobban a tüdővész pusztított, amelynek öt haiálos áldozata volt egy hét alatt. Rékésszentandráson hónapok óta épilik a vízmüvet, anjelv a Kőrös hajózhatóvá teleiéi és öntözési célokat fog szolgálni. Az áradás miatt azonban a munkákat bizonytalan időre abba kellett hagyni. Az orosházi Kereskedelmi Csarnok most tar­totta meg tisztújító közgyűlését, amelynek során cinök'ké Bertóthy Károlyt, alelnökké Brünner Ár­mint és Tafler Eleket, titkárrá Ilézer Béiát válasz­tották meg. Hódmezővásárhelyen a híres Feketesas-szálló bérletére országos pályázatot irtnk ki, a pályá­zat határideje május. 3. A jelek szerint tömegesen fognak pályázni a híres szálló és étterem bérle­tére. Szentesen megszüntették az erdfímérnöki hiva­tali, ezentúl Szegedről fosják irányítani a szen­teli munkálatokat. A szentesi lapok ezzel kapcso­latban megemlítik, hogy lassankint — minden hi­vataluk Szegedre költözik és a szentesieknek egy­re sűrűbben kell Szegedre utazniok. A szeulC6Í lapok erre való tekintettel sürgetik, hogy javítsák meg Szeged—Szentes között a \asuti összekötte­tést. Delmaguarország Kölcsönhönptór Anuaga legnagyobb, előfizetése legkisebb t II pápai enciklika margójára A „Győri Hirlap'-ban olvassuk az alábbi érdekes levelet: „Igen tisztelt Szerkesztő UH Azt hiszem, minden valláserkölcsi alapon álló embernek megdöbbentő élmény volt a pápa eneiklikájá­nak olvadása. Az enciklika hatása alól, mint annyi nagyot) sokan, napok multán sem tud­Urn szabadulni, sőt állandóan arra késztet, hogy az enciklika világos okfejtéseit keressem a mi kis környezetű életünkben. — Helyi vo­natkozásban egyik legszembetűnőbb jelenség volt., bogv ugyanaikor, aiuikor az egész ma­gyar sajtó átérezte az eneiklika korszakossá­gát, annak méltatására az egyik napilap, ame­lyik pedig fennen hirdeti a keresztény közvé­lemény szolgálatát, jóformáu semmi teret sem Menteit. Sőt, az eneiklika megjelenéséről is esak olyan kevéske közlést adott, amihez mér­ten viszónylagosan csak a magyar hitlerista eszmékkel kacérkodó szélsőséges lap foglalt el ilyen álláspontot az ene.iklikával kapcsolat­ban az egész magyar sajtóban. Ugy látszák, •cjryes lapok a maguk szélső­jobboldali politikai irányukkal nem kívánják megfelelően észrevenni, hogy a római egyház feje ilyen súlyos, messzecsengő bírálatot gya­korolt a vér és faj mlthoszáról. nz állami to­talitásról. arról az Igyekezetről, amelyiknek végső célja a valláserkölcsi alap megdöntése, örömmel olvastam és velem együtt nagyon so­kan azokat a szemelvényeket, amiket az en­riklikával kapcsolatban idéztek és ezzel is hozzájárultak nhhoz, bogv a közönség érezze: a pápai enciklika korszakot jelent, riadót egy irányzat elten, ami » maga pogányságában az így Isten hitet akarja megdönteni zavaros el­méletek bázisán. Ez a kérdés nem politika. Még nálunk sem az. Ez a kérdés a valláserkölcsi alapon álló társadalom kérdése. Idézem Itt az Ismert ka­tolikus orgánum, a „Nemzeti Újság'' vezér­eikkét: „Az ut ugyanis, amit n német állam választott és a mai napig járt, szemben áll mindennel, ami egyetemes, örök és feltétlenül az emberj alkotások közös sorsához, a bukás­hoz és megsemmisüléshez vezet". Világos, hogy az Egyház és a nemzeti szo­cialista tévtan konfliktusa túlhaladta a poli­tikai álláspont kereteit és senki, aki vallás­erkölcsi alapon áll, senki, aki a vallás, az Egyisten-hít tanításán nevelődött, aki az Egy­isten-hlt tiszta magasságait szeretui és félni tudja, ezt a tévtant nem követheti. Még kell látnia ezt a magyar társadalomnak még akkor is. ha esyes orgánumok a közön­ségben az ilyen meglátást igyekeznek megaka­dályozni. vagy legalább is elhomályosítani. Mert a pápai eneiklika eloszIatta a homályt. Aki pedig erről igyekszik nem tudomást ven­ni, azt vezetheti súlyos elvakultság, de ninea joga. ahhoz, hogy ezt az elvakultságot a ke­reszténység fogalmának hangoztatásával rejt­se el. Befejezésül megint a „Nemzeti Újságot" idé­zem: „...a pápa végleg leszámolt a faj és vée mitboszával, azzal a ködös és zavaros tévtan­nal, amelyet az egyház napfényes igazságai* val szemben próbáltak Németországban erő­szakkal terjeszteni. Csalhatatlan és régen áhi­tott irányítást adott azoknak, akiket a pro­paganda minden körmönfont eszközével és aa államhatalom minden erőszakosságával igye­keztek eltéríteni a belyes útról és felnyitja * szemét azoknak a külföldieknek, — mondjuk meg őszintén —, magyaroknak is, akik annyi­ra beleszédültek a nemzeti szocialista tanok bűvöletébe, hogy annak vallási, niitliikus el­gondolásait. hajlandók voltak magukévá tenni". Ezek a gondolatok minden hivő emberé. Mert a % enciklika világosan megmutatta, hogy sok minden lehet jobboldali, ami megfelel egyesek politikai céljainak, de ködös távolságokban van a keresztény erkölcs fogalmától." Tíz pengősöket hamisított a napszámos rajzoló­miivész (A Délmagyarország munkaiársalól.) Csütörtö­kön délelőtt beszállították a szegedi ügyészség fogházába Dunai Sándor 22 éves szentetonyai napszámost és Ravasz János 28 éves ugya-icsak szentetornyai lakatossegédet. A két embert a tót­komlósi csendörök fogták cl pénzhamisítás miatt. Dunai együtt lakott Bavasszal, mindketten állás­nélkül voltak. Ekkor határozták el magukat arra, hogy pénzt fognak hamisítani. Dunai, akinek nagy rajzkészsége van, vállalkozott arra, hogy tizpengősöket fog készíteni. Szereztek e;:y minta tizpengőst és annak segítségével Dunai tíz darab tizpengőst festett. Az ecsetet saját hajából készí­tette. A hamisítványok' oly jól sikerültek, hogy mind a tiz darab hamisítványt sikerűit jó pénzre át­váltaniok. A száz pengőt 11 filléres befektetéssel szerezték meg. Az utolsó pénzdarabnál azonban rajtavesztetlek, elfogták őket. A hamisítványokat mindenki a legnagyobb elismeréssel nézi. A ha. mvsMványokat minden valószínűség szerint az állami pénzverde muzeumában fogják elhelyezni, ha a bünügy jogerősen végetér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom