Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)
1937-03-06 / 53. szám
t* PtLM^O,»'AR ORSZÁG Jrombat, 1037. március Ö Krómozás - Nikkelezés f"%Krachfusz Rezsőnél, Horváth Mihály neca 3. (Ipartestületi székházi Olcsó iraki „Uoid* kötelékébenl mofíatOKMti Biciklisták a Zerge-uccán Tekintetes Szerkesztőség! Kérem, sziveskedU'nek alábbi soraimnak b. lapjukban helyet adni. ranaszom szól a már sokszor emlegetett kerékpárosok ellen. Ugy tudom kerékpározni, sőt kerékpárt tolni is tilos a gyalog tárón, azt onnan gyanítom, hogy kifutóm Újszegeden. a Temesvári-kőrúton a nagy sarat kerülve ment a járdára, az olt járó rendőr felirta, amiért négy pengő birságot kellett fizetni. Kérdem, miért nem ellenőrzik a Belvárosban. a Potöfi-sugáruton és különösen a Zcrge-uccán? Szinte tűrhetetlen a helyzet a Zerge-uccán: a pék, fűszeres és mészáros-kifutók száguldanak az Alfőldí-uccai oldalon, a gyalogjárók kénytelenek a sárba letérni, ha nem akarják, hogy föllökjék. — de ugyanott közlekednek kézi kocsikkal a fa- és szénkihordól< is. Egy délelőlti ellenőrzés is jó eredménynvel járhatna, akkor legnagyobb a forgalom. £—10 bírságolás azt hiszem, hogy javítana a helyzeten. Tisztelettel: (Aláírás.) 4 iifuszoUás Somogyi-telepen « Mélyen tisztelt Szerkesztőség! Nagyon kérím n. b. lapjában r.z rlálbl soraimnak he'yt adni szíveskedjék. Sok szó esik mostanában a kötelező tlfusze'leni védőoltásokról, ezzel kapcsolatban olvastam, hogy a második oltásra sokkal kevereb-1 ben je'entkeztek, mint nr. elsőre. Szerény véleményem sre-int az is hozzáájrul ehhez, ami Somogyite'epen történt az V-ös uccai óvodában. Tudjuk, hogy az oltások délelőtt 8—ll-i; él délután 4—• S-ig vannak. Este 7 óráig dolgozom, feliát 7 órakor elindulva a városból, fl óra előtt tiz perceni érten a fent említett helyre. Legnagyobb mej'epetéremre kijelentették, hogy »Sajnos, a müszcre't már bö vannak esomsgolva«. Nem tudom, de azt hiszen, hogy hí a tiszti főorvos ur elrendeli, hogy 8 óráig lehet menni, akkor kötc'e.ek addig várni, nem pedig már hamarabb öszszecsomago'.ni és arra kényszeríteni a jelantkezöket, hogy hamarabb hagyják abba a munkát. Hiszen a mai gazdasági viszonnyok között örül az emter, ha dolgozhat. Ne forduljon hát az Ilyen elő, me-t lesznek, akik erre hivatkoznak, hogy nem oltották be. Szívességét megköszönnve, maradok tiszte'e'tel (aláírás). oengőért nyaralhat a Balatonnál kaphat vitorlás vagy turacsónakot VEGYEN BALATONI SORSJEGYET Kapható a Dél magyarország kiadóhivataSában A szegedi tanyák közigazgatása i. Elmultak azok az idők, amikor a tanyai kuliuráról valiveregetve lehetett beszelni. Igaz ugyan, hogy a tanyai lakosság közpolgári öntudata ma is alvófélben van s a lányi nép közigazgatási igényei a törvényhatóságok önkormányzatában csak ritkán lépnek fel szervezetten, de maga a tanya-kérdés az államkormányzás nagy problémái közé emelkedett. Először a statisztika mutatott arra, hogy Gsonkaniagyarország lakosságának 21.8 %-3, 1,896.997 lélek él úgynevezett külterületen s a tanyajellegü agrárkulterületek lakossága 1,449.630 lélek. A tanyakérdés jelentőségének felismerése indította 1927-ben Scitovszky Béla belügyminisztert a 33.307—1927 B. M. sz. igen terjedelmes körrendelet kibocsátására. Ez a rendelet súlyos, megszívlelendő megállapításokat tartalmaz. Elsősorban kidomborítja, liogv a tanyavilág kérdése nem a helyi érdekeltség különálló, belső ügye, hanem egyetemes nemzeti közérdek. A tanyakérdés rendezése-egyértelmű a kedvezőbb élet megteremtésével a magyarság egyötödét tevő honfitársaink részére. A rendelet már 1927-ben hangsúlyozta, hogyha a belügyminiszter a rendelet gyakorlati keresztülvitelének ellenőrzése során azt tapasztalná, hogy a tanyás törvényhatóságok önkormányzati szervei önző anyag] s szükkörü belyi szempontokból továbbra Is szükkeblüséget tanúsítanának a tanya igazgatásának egyelőre még rájuk bízott megjavításával szemben, kénytelen lesz kényszerítő törvényhozási uj Intézkedésekkel rendezni a tanvakérdést. Ez a rendelet parancsolta meg a törvényhatóságok' kebelében külön tanyabizottságok alakítását s ezek számára nemcsak széleskörű ellenőrzési jogot, hanem iniciativ hatáskört is állapitolt meg. A rendelet szerint a tanyakérdés lényegében a tanyai közigazgatás rendezésének kérdése. Bármily kedveztőlenek Is a gazdasági viszonyok — mondja a belügyminiszter — az állam és a községek továbbra is folytatják működésűket s ha van, ha kel! lennie fedezetnek a belterületek normállc igazgatására, akkor kell gondoskodnunk arról is, hogy a tanyavilág dolgozó s adózó népe helyben találja meg legalább az elemi közigazgatási s egyéb jogos igényeinek kielégítésére «zükséges Szerveket és intézkedéseket A rendelet tanulságos olvasmány a tanyai nép számára. Valóságos panaszirat a tanyás törvényhatóságok szűkkeblű magatartása ellen. Tla nem maga a belügyminiszter jegyezné a rendeletet, hanem valamely tanyai népgyűlés szónoka kötné csokorba a tanyai élet sérelmeit, aligha szabadulna az anyaváros iránti hűség meglazitásának és a túlzott követelések vádja alól. Mit is mond a belügyminiszter? Figyelmezteti a tanyás törvényhatóságokat, hogy külterületeiken nincsenek járható utak és közlekedési eszközök: nincsenek piacok és más gyülekezőhelyek; a termények crtékesitcsc nehéz és időnkint lehetetlen; nincsenek legelók, erdők*, fásitott helyek; emiatt primitív és külterjes gazdálkodást kell folytatni, amit az alföldi rendezetlen vadvizek. szikes és homokos talajok nehezítenek meg; nincsenek községi külterületi szervek és rendszeres külterületi kiszállások; ezek hiánya aránytalanul súlyos terheket ró a tanyai lakosságra; az elkerülhetetlen közpolgári kötelességek teljesítése, mint az adófizetés, anyakönyvi bejelentés, kérelmek és panaszok előterjesztése, a tárgyalásokon való megjelenés aránytalan idő- és munkaveszteséggel jár. Megállapítja a belügyminiszter, hogy a városi jövedelmeket többnyire a belterületi szükségletekre fordítják s igy a tanyai nép szolgáltatásait a külterületi lakosság a maga javára elvonja. A tanyai településnek legnagyobb hibája közigazgatási szempontból az, hogy a városi hatóság és a távoli tanyai lakosság közt hiányzik a közvetlen kapcsolat s emiatt a tanyai nép megfelelő támasz nélkül áll. Tiz esztendő telt el a Scitovszky féle tanyaközigazgatási rendelet kibocsátása óta, de a rendelet nemes intenciói csak igen kis részben valósultak meg. 1927 óta az egész ország területén mindössze 7 uj közigazgatási kirendeltség létesült. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter okulva a tanyás városok makacs ellenállásán, a Közigazgatásracionalizálási Bizottságra bízta a tanyakérdés tanulmányozását s az anyaggyűjtés befejeztével vitéz Kőzni a Miklós belügyminiszter indította meg a tanyai közigazgatásról szóló törvényjavaslat előkészítésének munkálatait. A készülő tanyatörvény tervezetének szerves részo az a 12 szegedi tanyai kirendeltség i&, amely főleg a belterületi lakosság körében bizonyosfoku idegességet idézett elő. A Belváros lakossága a tanyai közigazgatás fejlesztésében az anyavárostól való elszakadás előhírnökét látja, másodsorban pedig piaci forgalmának apadását félti. Ilyeu irányú aggodalmát nem csillapítja a belügyminiszter vigasztalása sem, aki azt állítja, hogy tapasztalata szerint ,.a tanyák elszakadási mozgalma, melyet »z anyavárosok mostoha bánásmódja. a mellőzöttség és a kihasznállság érzete idéz elő, lecsendesül, mihelyt az anyaváros megértést mutat és a mulasztásokat pótolja." A lanyaköz igazgatási rendelet azt kívánta a tanyás városoktól, hogy „ha a szervezetlen tanyai lakosság a maga javát nem tudja kellően felismerni, maguk lépjenek fel kezdemcnyezöleg a közigazgatás tökélctesiléie érdekcbc.n." A letűnt 10 esztendő beigazolta, hogy ilvfoku önzetlenségre a tanyás városok képtelenek. E téren Szeged a mnltban kivétele? példát mutatott. Első volt az országban, amely Felsőtanyán (1891) és Alsótanyán (1893) közigazgatási központokat állitolt fel. Ezek batáskövc azonban nagyon korlátozott és az anya* kőnyvvezelésen és a marh^levélkezelésen ki^ül inkább csak informatív szerepet töltened be. A szegedi tanyák közigazgatása már elindult a decentralizáció utján; nincs is a szegedi tanyákon az elszakadási mozgalomnak még csirája sem. De a távoleső részek közigazgatási igényeit a rohamosan fejlődő élet táplálja. Azt a belügyminiszter mondja, hogy a fokozottabb közigazgatási igények kielégítése elől kitérni nem lehet. \X