Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-02 / 49. szám

4 letes. Fog még az elnök ur is ugy táncolni, ahogyan mi fütyülünk! A kijelentések során Papp József kétszer is enunciálja, hogy Löwenbachot újból a testületi szék e'ó utalja. ' | ' Közben Löwenbach elhagyta a termát, majd az (A Delmagyaror^zág munkatársától.) Évrőlévre emelkedik a Tiszán a gabonaforgalom. ' Más években rendszerint március végén, ápri- ', lis elején kezdődik a Tiszán a gabonaszállítás, az 1937-es esztendő azonban korán hozta meg I a viziközlckedés és ezzel együtt a gabonaszállisát, az 1937-es esztendő azonban korán hozta meg a viziközlekedcs és ezzel együtt a gabonaszállítás szezonját is. A múlt hét végén befutott Szegedre az alsó Tiszáról az első gőzös, amely bárom halalas üres uszályt vontatott felfelé. A rákövetkező napokban már megkezdődött a tél folyamán felhalmozott gabonakészlete^ szállítása cs azóta folytouosan rakodnak a Tiszán. A gabonaszállitásról Adlcr Rezső igazgató a következőket mondotta: Szegedről, a tél folyamán felhalmozott gabonakészleteket, Brailán át részben Olaszországba, részben pedig Auszriába szállítják. Hozzávetőleges becsléssel ezen készletek 50— 00 uszályt fognak megtölteni, ami kerekszámban 350*000 -400.000 métermázsa gabonát jelent. Ezeknek, a már felvásárolt készleteknek az elszállítása után a kereskedelem már csak azokkal a gabonamennyiségekkel számolhat, amelyek még a gazdaközönség tulajdonában vannak és amelyek a magyar gazda józan, előrelátó felfogása mellett csak olyau mértékben kerülnek piacra, amint azt az uj termés fejlődése indokolttá teszi. — Kedvező terméskilátások mellett, — ju* nius végéig még legalább 200.000—250000 métermáz>a kalászos elbajózásával számolhatunk, ugy. hogy tekintetbe véve az első félév, J936 julius—december folyamán elszállított egymillió métermázsa mennyiséget, az 1930-os termésből legalább 1.600.000 métermázsa buza és rozs elszállítására lehet számítani a Tiszán keresztül. — A buza ára 14.50, a rozs ára 9 pengővel indult aratás után és ez év január végéig 21.50, DÉCMAGYARORSZXG izgalmak elültével megkezdődött a közgyűlés. A jelentéseket, költségvetést, zárszámadást változatlanul elfogadták. A választások kezdődtek ezután. Alelnökké Tótli Ferencet és vitéz Aómét Pált választották. Német Pál a hivatalos clőljárósági jelölttel, Fodor Józseffel szemben kapott többséget. illetve 18.50 pengőig tornászta fel magát. Gyönyörű tornamutatvány volt ez azok számára, akik cselekvő részt vehettek az eladásban, de annál lehangolóbb a városi lakosság szempontjából, mert a gabonaárak emelkedése magával vitte úgyszólván az összes fontosabb közszükségleti cikkeket, az igy bekövetkezett drágaság viszont a tisztviselőknél, kisiparosoknál, a kereskedőknél sok-sok keserves sóhajt váltolt ki. „II pap kötelessége: az emberszeretet hirdetése és nem Ismerhet különbséget ember és ember közölt" Székely Béla előadása és dr. Bledl Samu felszólalása az antiszemitizmusról (A Dél magyar ország munkatársától.) A szegedi zsidó hitközség kulturbizottsága hétfőn este kulturelőadást rendezett nagy érdeklődés mellett Az előadást dr. Singer István, a kulturbízottság elnöke vezette be, majd Székely Béla író tartotta meg előadását »Az antiszemitizmus lélektana és szociológiája« címen. Azzal kezdte előadását, hogy azoTt a müveik, amelyek eddig az antiszemitizmussal foglalkoztak, vagy zsidó martirológiát nyújtottak, vagy pedig az antiszemitizmus irodalma helyett az antiszemiták irodalmát nyújtották. Nem vitás, hogy a zsidókérdés, amely nem azonos az antiszemitizmus» problémájával, csali a szociológia és pszichológia szintézisén át kutatható ki. Mint par eccelanee kisebbségi kérdés, valósággal klinikai példája azoknak a problémáknak, amelyek minden kisebbséfl embercsoport körül felbukkannak. Ennek a kisebbségi kérdésnek mélyebb megismerése korunk egyik nagy problémája és különösen bennünket, magyarokat érdekelhet. — A zsidókérdés — folytatta előadását Székely Béla —, mint ilyen, két forrásból táplálkozik. Az egyik a tömegeknek az az indulatmegnyilatkozása, amellyel az önmaga elleni indulatait a körülötte, vagy mellette élő kisebbségi embertömegekre vetíti ki, tehát a legkisebb ellenállás frányában. Ugy látszik ahhoz, hogy egy embertömeg befele azonosíthassa magát, tehát szerssse egymást, az szükséges, hogy kifele gyűlöljön. A zsidóság kétezeréves szétszórtságában mindig kisebbséget alkotott és így magára vonta a körülötte élő népek türelmetlenségét. Nemcsak a zsidóságnak sorsa ez, de sorsa sok más kisebbségi tömegnek is, igy például teljesen azonos vele az örménykérdés. — Az antiszemitizmus — folytatta —, amely egyformán táplálkozik indulati és szociális elemekből, politikummá válik akkor, amikor a különböző korok gazdasági válságaiban az elnyomott néposztályok indahtat a mindenkori uralkodó réteg — a zsidóságon vezeti le. Ez a jelenség végigvonul a zsidóság kétezerévas szétszórtságának történőlén és a mai antiszemitizmusnak is ez a szociális magyarázata. Kedd, 1937. március 2. Végül azt fejtegette, hogy megoldható-e a zsidókérdés, lehet-e az antiszemitizmus ellen harcolni? A zsidókérdést maguk a zsidók nem oldhatják meg, de legkevésbé oldhatja meg az antiszeirfttizmus. A zsidókérdés és ennok megnyilatkozási formájában az antiszemitizmus olyan társadalmi kérdés, me'.y csak kisérő jelensége az egész emberiséget formáló problémáknak. Minden olyan törekvés, amely az emberiség ügyét szolgálja, amely az ember é» az ember közötti ellentétek megszűntetésére, minél nagyobb tömegek minél teljesebb boldogság gára törekszik, a maga nagy problémájában megoldja a zsidókérdést is. Azzal fejezte be előadását Székely Béla, hogy a zsidóságnak nem lehet más feladata, mint mindenben azokkal azonosítani ma^ gát, akik ezt a fejlődést, a haladást, nem pedig a reakciót és az elnyomást szolgálják. Az általános érdeklődéssel fogadott előadás után dr. Biedl Samu állott fel szólásra és a legutóbbi jelenségekkel foglalkozott. — Mindgyakrabban hallunk zsidózni — mon« dotta •—, semmiféle témakört nem lehet manapság ugylátszik letárgyalni, hogy a zsidózástt egyeseit be'.e ne keverjék. Lassankint megszokjuk ezt és unalmas lesz. De eggyel nem tudok megbarátkozni, eggyet nem tudok megértenni és ez az, amikor, más fe ékezet papja cselekszi ezt. Minden vallást egy láthatatlan, de annál jobban érezhető erős kötelék fűz egybe. Ha bármely vallást llekkicsinyi-« tünk, az feltétlen a másik felekezetre is visszahat. A papnak kötelessége védeni a vallást, magatartásuknak meg kell fe'.elniök annak a követelményeknek, amelyeket a vallás tételes törvényei előírnak. Ebből következik, hogy minden pap, akt vét a vallás e'len és gyűlöletet hirdet, a saját vallása ellen is vét. — Szeged a vallásos türelem városa volt mindig — folytatta dr. Biedl Samu. Most azonban él itt a városban egy pap, aki sportnak tekinti, hogy a zsidóság ellen gyűlöletet szítson. Nem foglalkozom az illető személyével, nem foglalkozom azzal sem, hogyan lehetséges ez, egy papi hivatalt betöltő egyén miképen vdllalkozhatik a gyűlölet szitására. De igenis foglalkozni kivánok azzal, mit vét a kötelessége ellen az a pap, aki gyűlöletet hirdet a szeretet helyett. A papnak kötelessége^ hogy Istent határtalanul tisztelje. Ez magában foglalja azt, nem teszek olyasmit, ami visszatett sző — a gyűlölet szitása pedig visszatetsző —• Isten előtt. Az emberszeretet, hirdetése a pap kötelessége; a pap nem ismerhet különbséget ember és ember között. Ha valaki pap létére a gyűlölet hirdetésére vállalkozik, az önmagát helyezi a tiszteletkörön kívül, amely minden papot megillet'. Biedl Samu ezután foglalkozott a pap sgyilc cikkével és ezeket mondotta: — Ebben a cikkben legleplezetlenebb a törekvés, hogy Szeged társadalmi békéjét megbontsa és a zsidókat a közgyülölet középpontjába állitfcva. Minden ami rossz és a zsidók ellen hangoztatott vádak, azok benne foglaltatnak ebben a cikkben. Azzal fejezte be felszólalását, ugy érezte, hogy kötelessége az első kinnálkozó alkalmat felhasználni arra, hogy az igaztalan támadásokat viszszautasifsa. Taps követte dr. Beidl Samu felszólalását, amely után az est befejeződött. Mindennémii ENYVET legiufiányosabban szállít: »HUNGÁRIA« mfllrágva,Ké»és«egyiiparri. BUDAPEST, V. ÁRPÁD UCCA 8. SZ. Szegedi lerakat Goldgruber Gábor és Fiai SZEGED, KORONA UCCA II. Ka m Kis mm,m uan pengőért nyaralhat a Balatonnál kaphat vitorlás vagy turacsónakot VEGYEN BALATONI SORSJEGYEI Kapható a Dèl m agyarország kiadóhivatalában Meg kezdődön a Tiszán a gabonaszáttiiás 350-400,000 mázsa gabonái szálVtanale. el a következő Jetekben Szegedről