Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-24 / 67. szám

4 DÉLMAGyAROkSZAG Szerda, 1937 árcius 24. Borsalino Anfica eara kalapok cauedárusitftsa Sicin Péternél, nz-ucce M. Sztofaúinovlcs jugoszláv minlszterelnOK o maggar egyezményről „Jugoszlávia nem vállal közösséget Jorga hadjáratával" Be'grád, március 23. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter a szenátus ülé­sén e'mondott beszédéről az Avala Iroda a követ­kező jelentést adta ki: Sztojadinovics miniszíe-elnök mindenekelőtt megcáfolta az el'efizék részéről elhangzott azt az állítást, mintha a kisantant államok közötti vi­szony nem lenne olyan szilárd, mint azelőtt. — Ami Szovjetoroszországhoz való viszonyun­kat i le l — mondotta —, a szeptember 14-i po­zsonyi kisantantértekczletröl kiadott hivata'os köz­lemény mutatja, hogy a másik két kisantant állam megért ette és jóváhagyta Jugoszlávia ntagatartá­sát, hogy Jugosz'ávia nem folytat más, a ket kis­antant államtól eltérő külön politikát, hanem nzokkal egyetértésben jár el és figyelemmel van valamennyi kisantant állam földrajzi helyzetére. Válaszolt a miniszterelnök arra a megjegyzés­re is, hogy Jugoszláviának tárgvaláspkba kallett volna bocsátkoznia Otaszorsiággzl még akkor, amidőn Abessziniával háborúskodott. —> Olaszországot — mondotta Sztojadinovics — a Népszövetség támadó államnak minősítette és Jugoszlávia, mint a Népszövetség tagja, kény­telen volt alkalmazni a megtorlásokat. A miniszterelnök ezután kitért azokra a híresz­telésekre is, amelyek szerint Jugoszlávia egyez­ményt kötne Magyarországgal. Kijelentette Szto­jadinovics, hogy a jugoszláv kormánynak sohasem állolt szándékában külön szerződést kötni Magyar­| országgal a szövetséges és a kisantant államok tudta és beleegyezése nélkül. Kitért a miniszterelnök arra a romdn Teviziö­ellenes hadjáratra is, amelyet Jorga tanár irá­nyit. — Jugoszlávia — mondotta — ezzel nem vál­lal közösséget, mert mindenki tudja Jugoszláviá­ban, hogy a határok revízióját nem lehet népgijü­lésekkel megakadályozni, hanem csak azon az uton, amint a lejutóbbi háborúban az uj hatá­rokat megteremtették. Sztojadinovics végül hangoztattta, hogy Jugo­szlávia tekintélye ma nagyobb, mint mlaha is volt. »Románia soha sem csatlakozik Németországhoz« Istanbul, március 23. Antoncscu román külügyminiszter Ancarából visszatérőben ki­jelentette egy török újságíró előtt, hogy Romá­nia soha sem csatlakozik Németországhoz, mert Franciaország, Anglia és a kisantant mellett kötelezte le magát. Németország gazda­sági céljai szöges ellentétben állanak Romá­nia érdekeivel. — A Habsburgok — mondotta Antonescu —, nem térhetnek vissza sem az osztrák, sem a magyar trónra, meri ez a kérdés nemcsak az országok belügye, hanem elsősorban nemzet­közi politikai kérdés. 10 alkatrészek, gumik, nagy javítóműhely If alkatrészek, gumik, na Kerekparok, uarroaepeH. gyei rádión, BramOlonoH, r»Si8!Z*!&ZZ Péry Gépáruház. Nem kapott munkát, elkeseredésében nemzetgyalázás! követett el Egyhónapi fogházra ilélték (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gcdi törvényszék Rác z-tanácsa kedden Ítél­kezett Bor sos-Bcc sk i Mihály apáifalvai napszámos felelt, aki ellen az ügyészség osz­Kvaterkázni: tálvelleni izgatás és vallásellfni vétség címen adott ki vádiratot. Borsos-Bccski a vád sze­rint március elején több munkással egyült megjelent Nagy Gyula főszolgabíró előtt és munkát kért a nyomorgó munkások számára. Amikor a főszolgabíró kijelentette, hogy munka nincs, többek között a következőket fe­lelte: — Hiába fizetik az adót a polgárok, abból nem jut munkára a munkásoknak, mert a pénz ottmarad az urak zsebébe... Addig nem is lesz is rend. amíg az, aki most fölü'van. alól­ra nem kerül. De addig is mit csináljunk? A gyermekeimet fel nem köthetem! Inkább majd valaki mást!... Ezenkívül valláselleni vétséget is követett el. A tárgyaláson a vádlott beismerte, hogy a vádiratban felsorolt kitételeket használta. El­mondotta, hogy Apátfalván oly nyomorban clt a munkásság, amilyen régen nem volt. A gyerekei — négy van neki belőlük — éheztek odahaza. Amikor a főszolgabíró kijelentette, bogv munka nincs, nagyon el volt keseredve és elkeseredésében használta a terhére rótt ki­fejezéseket. Kihallgatta a biró tanúként Nigy JózvJ főszolgabírót, aki azt mondotta, hogy nem ludoti muukát adni a munkásoknak, mert nem volt fedezet. Közölte velők, hogy nem folyik be az adó, azért nincs pénz és nincs munka. Erre fakadt ki a vádlott. A biróság bűnösnek mondotta ki Borsos­Becskit és egyhónapi fogházra Ítélte A bíró­ság enyhítő körülménynek tekintette, hogy nagy nyomorában el volt keseredve, mert nég.V gyermeke éhezett odahaza. Borsos­Becski könnyezve fogadta az Ítéletet és az elnöknek arra ak kérdésére, hogy megnyug­szik-e benne, ezt felelte. — Amit a törvény ítél, abban meg kell nyu­godni! 'I* Gimlhorlsniia + gumifüzS, gyiVyhaskötS, suspenior készen és mérték kapható HÖFLF, Klauzál fér 3. Elfogták azeleki Ország­zászfó merénylőjét (A Dé'magyarország makói tudósítójától.) Már­cius 8-ról 9-re virradó éjszakán — mint emlé­kezetes — a csanádmegyei Elek községben me­reng'etet követtek cl az Országzászló ellen. Is-* meretlen tettes letépte a zászlót, darabokra tépta és a foszlányait az útszéli fákra aggatta. Az OH szágzászló ellen elkövetett merénylet nemcsak Csa­nádmegyében, hanem országszerte felháborodást keltett. A csendőrség nagy apparátussal fogott hoz« zá, hogy a merénylőt kézrekerítse. A nyomozás most végre sikerrel járt, kedden délután elfogták Engelhardt Rezső, eleki születésü 32 esztendőst hentesregédet, aki egy jómódú mészárosnak a fia. A merénylő kihallgatása során bevallotta, hogy meggyalázta az Országzászlót, de tettének nent tudta magyarázatát adni. -— A kútra mentem vízért — vallotta Engels hardt —, az Országzászló előtt vitt el az utam. Hirtelen az ötlött az eszembe, amikor az Ország-» zászlót megláttam, hogy keltene valamit csinálni, Odaléptem a zászlóhoz és fel akartam rá mászni, de közben arra jöttek a községbeliek és megza­vartak a szándékomban. Kétszer is nekiindultam, végre feljutottam a háromméteres póznára, le­szakítottam a zászlót, lenn az oszlop tövében darabokra téptem és a környéki fákra aggattam a foszlányait. A fiatalember nem tudta magyarázatát adni, hogy miért követte el a merényletet. Azt vallot­ta, hogy előtte való délután sok bort ivott. A csendőri nyomozás azt is megállapította, hogy En­ge'hardt Rezső pár évig Kanadában volt, ahon­nan állítólag szélsőséges nézetei miatt kiutasított ták. Most azt igyekszenek tisztázni, hogy a ben­tessegéd összeköttetésben volt-e valamilyen szél­sőséges szervezettel, az eddigi megállapítások sze­rint rem volt tagja semmiféle pártnak sem. A nyomozást a csendőrség folytatja. A SZEGEDI METEOROLOGIAÍ OB­SZERVATÓRIUM jelenti: Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 16.G, a legalacsonyabb 81 C. A baromttor adata nullfokra éu tengereimre iedu­kálva reggel 753.2, esto 755.4 mm. A levegő páratartalma Teggrl 75, d<• 1­lírn 70 százalék. A szél iránya déli, erőssége 3—fi- A lehullott csapadék mennyisége 1.0 mpj. A Meteorológiai Intfzét jelenti est« 10 órakor. IDÖJÓSLAT: Északnyugati f-zél, főkép északon és keleten zápor­eső a hőmérséklet csökken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom