Délmagyarország, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-21 / 65. szám

OECMAG7ARORS2JXG PSVETRA Remek választékból A. B. C.-köoyr Kalász-ezelvéay *s J<Sléti-u'alvánjra is Elegáns Divatos Tavaszi (IPOT Ha-Hó-tól Sieöed, Kelemen n 12 donitanak je'entőséget, mert kétségtelennek lát­szik, hogy a Non az összes vármegyékben meg­indítja az agitációt és e:é:t politikai körökben szá­molnak azzal, hogy a Ne? ajitációja bizonyos ösz­sictuzéseket fog szülni a Nep éj az ellenzéki pár­tok, főleg a kisgazdapárt kőzött. Egyébként hétfőig te kell nyújtani a hajdúnánási kerületben az ajánlásokat. Bizonyos, hogy a kisgazdapárt je'öltje, Sxakáts And úr meg-, kapja az abszolút többséget. Megállították a guadalajarai offenzívát A felkelők előretörése a madridi fronton Madrid, március 20. A népfroat azt je'sn'etfce ^zombuton, hogy csapatai bevonultak Ncwa'portó­ba és tovább folytatják elönyomulásukat. Ezt a jelentést Valencia megerősíti és azt 'a kommentárt fűzi hozzá, hogy a fölkelők visszavonultak. Salamancai olentés szerint az oviadái fronton visszaverték a milícia támadását, a többi fronton ne.n történt különösebb esemény. Macii¿dból jelentik: Mialatt a Madridot védők 40 zászlóalj harcbavetésével Guadalajirót meg­mentették cs a nemzetiek előrenyomuló vít feltar­tóztatták, azalatt Madrid nyugati részen fontos e>emények történlek. A nemzeti csapatok az egye­temi negyedből kiindulva, lépésről-lépésre -tért nyertek ós behatoltak a varosba. A nemzetiek ma már Ugaira Tanavoria környékén állanak és eg^re sile c:ebben hsladnak előre. Madridból jelantik: Késő esti jelentés szerint Briguejától 15 kilométerre levő Padillo del Hida község uccáin elkeseredett küzdelem folyik. A salamancai főhadiszállásra érkezett jelenté­tckböl arra lehet következtetni, hogy a nemzeti csapatok had. ehetősége egyelőre nem folytatja a guada'ajaiai támadást. Az elhatározás a hetek óta tartó esőzés követtkezménye, mert a tartós esőzés a terepet csaknem áthatolhatatlanná tette, és deréWa.áa. émelygés. Idege-,«ég, tisztá­talan teint 'gyakran csak az emisztésí za­varok következménye. Uyenkor is s"<git a Vasírnap, 1937 március 71. úgyhogy a nehezebb fegyvernemek a mély sárban nem tudnak előrejutni. A Matin avilai jelentése szerint a J.irama kör­zetében igen heves harcok folynak. A kormány­csapatok negyven zászlóaljat vetettek harcbe és a jaramai harcteret a spanyol Marnenak keresztelték el. A folyó partján elterülő olajfaerdő fáit gépfegy­vérfészkéknek használták fel. Magvar győzelem az olasz birkózók ellen Budapest, március 20. A magyar—ola6Z birkózó­mérkőzés 4:3 arányban végződött a magyarok javára. Olcsóbb lett az Alexa-féle komlós házikenyér! Fehér 88 fillér, félbarna 24 fillér, barna 30 fillér, Kapható; Tisza Lajos-könit 32. sz. alatti kenyér­üzletben, Barcsay-patika mellett és FleUstg Samu­né füszerüzletében Mars-tér 18. sz. Kereskedőknek nagy árengedmény! n románok kiutasították a nagyváradi premontrei rendház (önökét Budapest, március 20. A biharkeresztesi határrendőrség közölte a főkapitányság poli­tikai osztályával, hogy dr. Kovács Kandidot, a nagyváradi premontrei rendház főnőkét egy román rendőrtiszt átkísérte a magyar határra s közölte a biharkeresztesi rendőrség kapitá­nyával. hogy a bukaresti minisztertanács meg­vonta Kopács Kandidtól a tartózkodási en­gedélyt. A magyar határon átvették a tudós rendfő' nököt, aki délelőtt Budapstre érkezett. A román hatóságok nem indokolták a tar­tózkodási engedély megvonását. A kiutasítás nagy feltűnést keltett. János öröksége Irta FARKAS ANTAL János a npvén kívül egyebet is örökölt az édesapjától: azt a kákán is csomót kereső, élő­fába is belekötő csúf természetet, amely örök­ségnek kevés volt ugyan, dc bajnak sok. Azt mondják, az édesapja volt ilyen kntyater­mészetü. Annak idején be-becsukták miatta az öre­get, valahányszor nem közönséges halandókkal, hanem a hivatalos hatalom és tekintély képvise­lőivel akasztott tengelyvéget. A jegyzőt, a szolga­bírót, az alispánt nem lehetett egy kalap alá venni a szomszédokkal, atyafiakkal, jóbarátokkal és egyéb közönséges ismerősókkel. Ezekkel szemben szabadon garázdálkodhatott a János édesapja: tudták róla, hogy milyen csúf természetű: nem szaladtak biróhoz. Atnde a hivatalos urak nem hunyhattak szemet az öreg János garázda magaviselete fölött, nem elégedhettek meg azzal a magyarázattal, hogy ö maga sem tehet róla, hogy az Úristen ilyen ba­kafántos embernek teremtette: mindannyiszor el­rántották a nótáját, valahánvszor ujjat húzott ve­lük. A sok pőrősködés, igazságkeresés elvitte a vagyont még az öreg János életében és a fiatal Jánosnak nem maradt más. mint az a csúf, ga­rázda, kötekedő természet. (Ha ez az örökség vala­mikor a Tudományos Akadémiára száll, akkor az akadémikus urakat könnyű lesz felismerni, a leg­kötekedőbb természetű öreg urak lcszn-:k a haza kitűnőségei.) Az iflu Jánosi már a diákiskolák végéről kl­lődilotlák az életbe, mert a tornatanár,úrtól erfts fölindulásban kapott nyaklevest nemcsak duplán visszaadta, hanem a tornatanár urat a diikpajtá­nagy- gyönyörűsége me.llrtt két vállra fektette £s fejét a padlóhoz ütögette. E/. még hagyján! János az igazgató ur előtt töredelmes megbánást nem mutatott, a vállát rángatta és azzal védeke­zett, hogy DMi ő a hibás abban, hogy a tornata­nár ur az izmait ennyire kifejlesztette, hiszen ő szívesen elmaradt volna a tornaórákról, de a ta­nár ur kényszerilette arra, hogy még erősebb le­gyen, mint volt. És ha egyszer már erősebb, mint a tanár ur, mért gyakorolja ő a testét tovább? Tessék őt a tornaórák alól felmenteni. A tanár urak többet tettek, mint amennyit Já­nos kért: minden óra alól fölmentették azzal a titkos Indokolással, hogy éppen olyan bolond, mint az édesapja. A kicsapott diák beállt kato­nának és öt-hat esztendőt le is szolgáltattak vele, mert pótoltatták azt a két-három esztendőt, amit különböző bakafántoskodásokért sóztak a nya­kába. A jó Tsten a megmondhatója, hol kódorgott,' honnan és hányszor csapták el, amig hoz:ánk fújta a szél, az ármentesitő társulathoz, abba a városba, amelvnek temetőjében a szülei pihentek, amelynek díákiskoláiáböl kicsapták. Ismertük valamennyien, de nem szerettük, *fft mindig féltünk atfól a kutya természetétől," amely! egész életét a kódoraások. kalandok és egyéb ko­médiák gyűjteményévé avatta. Megnősült, amikor belehabarodott a szegény óvódás kisasszonyba, akit az ismerősök nem gvííz­tek óvni attól a meggondolatlan lénés'öl. horrv fe­lesége legyen ennek a szerencsétlen természetű embernek, de .ha már az lesz is, tartsa kordában, igértesse meg vele. ho<rv nem csinál bolondot a hivatalában, mert kidobiák onnan is. aztán akkor az óvódáskisass*onvi fizetés kevés lesz arra. hnsv keflen is mcélienek belőle, és háihq nem is ket­ten, bauera hárman, négyen lesznek!... Kaevon szeretKették esvmíst, mert .Tínos al kalmasínt me<»i"érte. vacv tán esküvet ls ¡neafo­gadta a kis rnenveeskének. bogy a kedvié.rt meg­zabolá zza az ő Indulatait és nem csapatja el ma­gát az ármcntesitűtőL Becsülettel állta János a fogadkozását: soha­sem volt összekoccanása a kollégáival, dc még a főlötteseivel sem. A gyerekek minden évben sza« porodlak és János minden évben buzgóbb, jámbo­rabb, türelmesebb igavonója lett az ármentesitő­nek. A hivatali szekatúrákat szó nélkül lenyelte;. A főnököket minden alkalommal ni"ggralulálta. Egyetlen egyszer sem tudtuk rávenni, hogy a fi­zetésfölemelési kérelmünket ö tolmácsolja az igaz­gató ur előtt: — Mit gondoltok? Miért haragítsam én ma­gamra? Még majd piszkálni kezd és ha én vissza­piszkálom!... Ebben a fenyegetésben benne volt a régi orosz­lánnak a mormolása, de mi nem vettük komolyan: kihúzgálta már az a nőstény oroszlán ennek a hímnek minden fogát! János már csak mozog, de nem harap. Igaz, abból az óvódáskisasszonyból pompás menyecske kerekedett, akinek a társulat bálján a legcsinosabb mérnökök csapták a szelet. Valamit beszéltek is, hogy a ffímérnök mindig megállítja a kocsiját a .Tánosék lakása előtt, mikor János a hivatalban robotol, bemegy az asszonyhoz és kiló­számra hordja a bonbont a gyerekeknek. Ebből a valamiből mindent megtudott János. Éppen az igazgató főmérnök arcképét leple»­tűk le a gyűlési teremben huszonötéves jubileu­ma örömére. Ott voltak a grófék, a megyei és a városi notabilitások. Egyik beszéd a másik ulán ömlött. János mondott valami dlszbeszédet a hivatal­noki kar nevében. Azaz mondott volna a program szerint. János nagyon rövid volt. Csak ennyi: — örülünk, hogv az igazgató főmérnök ur arc­kénét fölakasztották, de még jobban örülnénk, ha élielvett.,, Jánofr most az egyszer hasznát vette örökse­gének: egy csaoásra megszabadult a hivataltól. Az Isten tudta, hol hakafántoskodik most-ez 3 garabonciás ember, "

Next

/
Oldalképek
Tartalom